Udv!
Egy vifa c17wg-28 04ohm711 tipusu hangszorora vadaszom, de sehol sem sikerul
ilyet szereznem, a magyar vifa kepviselet mar nem forgalmazza, irtam a vifa
gyarnak, de ok is lealltak mar a gyartassal, adtak egy nemet ceget, akik
talan meg forgalmazzak, de ok nem valaszolnak a leveleimre. Ha valaki itt a
listan tudna segiteni ilyen hangszorot szerezni, vagy megtudna mondani
mifele tipussal helyettesitheto, azt halam orokke uldozni fogja ..
koszonettel
Nagy Karoy
|
Tisztelt Hangosok!
> Felado :  [Hungary]
> Temakor: forrashuseg-terhatas ( 117 sor )
> Idopont: Sun May 21 22:03:16 EDT 2000 HANG #792
Kedves Peter!
> Bocs, tudhattam volna a honlapodrol, hogy Te "forrasnak" a
> felvetelkori elo zenet tekinted. En, mint szovegkornyezetbol
> kiderulhetett volna "forrasnak" a musorforrast, azaz a hanglemezt
> ertettem. Erre is vonatkozott minden froclim, hogy honnet lehet
> tudni, hogy mi van a lemezen? Mert azt, hogy hogyan szol egy kurt a
> Zeneakademian, azt lehet tudni, ha neha elmegy oda az ember.
A forras lehet elektronikusan generalt hang is, amire nehez lenne az elethut
vonatkoztatni.
> Az eszkozok lehetosegeirol leginkabb onnan tudunk, hogy nem szol ugy
> a hangszorobol a zene, mint az eletben. Igy kisse korbenforgonak
> tunik a hivatkozas. Vagy masvalami, muszaki lehetosegekre gondoltal?
> Fenti kijelentesed korrekten ertelmezve tamadhatatlan, de nem allom
> meg mindig hozzafuzni, hogy a valosag elegge megkozelitheto.
A hallgato szamara nyilvanvaloan csak az eletben hangzohoz torteno
hasonlitas lehet a referencia. A legtobb ertelmezesi problema eppen ennek a
referencianak az eltorzulasa miatt van. De aki fejlesztessel foglalkozik
annak keves ez a kapaszkodo. Vagyis az egyre jobb muszaki lehetoseg
kibanyaszasa sokkal osszettebb feladat, mint a szuk szakmai hozzaallas.
> Ez imho konnyen abba a csapdaba vezet, hogy minden pluszinformaciot
> hasznosnak veszunk. Pedig nagyon konnyu olyan cuccot csinalni,
> amelyik olyan informaciot "ad vissza", ami rajta sincs a lemezen.
> [Kiemelt tranziensek, zorejek, stb.] Nem Alisca termekekre gondolok
> itt, tehat ne vedd tamadasnak, csak elmeletileg irom.
Szerintem elmeletileg sem stimmel. A kiemeleseket a rossz lejatszok
produkaljak nem a lemezen levo inforol van szo. De ha a lemezen vannak
kiemelesek, es manipulaciok (sajnos nagyon gyakori hagmernoki gyakorlat)
azzal nem sokat tudunk tenni.
> >A konzervativ makrofizikai meresi modszerekkel nem is fogjak
> soha merhetovetenni.
> Es szerinted mivel lehetne?
A mi gyakorlatunkban kozvetett anyagjellemzok alapjan dolgozunk. Ez sem
elegseges, hiszen nem a direkt osszefuggesekre epul. De azt hiszem e fele
haladunk.
> >Sot a kulonbseg novekszik a jo es kevesbe jo felvetelek kozott.
>
> Hat ez az ami ertelmezes kerdese. Szubjektiv. Szerintem nem. Egy
> hallgathatatlan lemez, ha elvezhetove valik, akkor az nekem nagyobb
> minosegjavulas, mint hogy a jo lemez meg jobban szol. Tehat a
> felvetelek kozotti kulonbseg csokken. De ismetlem, errol nem lehet
> vitazni.
Vegulis itt ugyanazt allitjuk, csak maskent rangsorold a fontossagat. Nekem
vegulis mindegy, a lenyeg az, hogy ugyanazt halljuk.
> Nem kellene ujragondolni imho. Mert azert a sztereo elsosorban
> zenehallgatasi celokat szolgal. Es arra, ha a cuccok jok,
> tokeletesen megfelelo. Minden elmeleti pontatlansaga ellenere. A
> zenehallgatot nem nagyon zavarja, ha egyes hangszereket fel meterrel
> "arrabrol" hallja, mint ahogyan azok a felvetelkor elhelyezkedtek.
> [Ezt egyebkent felvetelkor egyszeru odebbultetessel prekompenzalni
> lehet.] Raadasul sok hangszernek, meg az elo koncerten sem hallani a
> pontos helyet. Foleg egyes fafuvosokat. Es a nagyon melyhangu
> rezeket. Hatarozottan figyelni szoktam erre. A nagy terbol jovo
> hangokat, mint peldul negyven hegedust, meg vegkepp nem lehet
> lokalizalni. [Elo koncerten is sokszor behunyt szemmel [azaz kettos
> vakon :-)] hallgatom a zenet. Egyszeruen nincs szukseg arra a pontos
> helymeghatarozasra, amire a ketcsatornak sztereo nem alkalmas.
Tulajdonkeppen egyetertek veled, de az nagyon fontos, hogy a hangmernok
mindent megtegyen a jo terhatas eleresere a sztereo adta lehetosegen belul.
Sajnos ehelyett nagyon sokszor mesterseges effektusokat es egyeb trukkoket
hasznalnak. Meg egy dolog miatt hoztam szoba: sokan esnek abba a hibaba,
hogy a visszahallgatott ter nagysagat nem megengedheto eszkozokkel
"nagyitjak". Sok olyan apro momentum van a mivel a reprodukcios eszkozok
terkepzeset latszolagosan novelni lehet a pontossag rovasara.
> Felado : Hajdu Csaba
> E-mail :  [Hungary]
> Temakor: Ez - az ( 9 sor )
> Idopont: Mon May 22 03:03:27 EDT 2000 HANG #792
Kedves Csaba!
The sound of music CD, Report by Patrick Stapley ( One to One 1997 jan,)
Franky K L Fan, Dr Sam M S Yeung, Tsuen Wan, The sound of CD ( One to One
1997 march)
Puttinng pre-mastering back into the loop, Feature by Dan Daley ( One to One
1997 mai)
ACOUSTIC RENAISSANCE for AUDIO (meridian.co.uk/ara/)
J. Robert Stuart: Digital audio for the future (AUDIO 1998/march, april)
Matók István: Interjú Tony Faulkner-ral Sztereó 23 /Hungary/
Udvozlettel Bese Attila
http:www.tele-data.hu/aliscaorange
|
