Szakacs Tamas:

>> a Perceptron definiciojat lasd a az osszes 
>>szamitastechnikai ujsagban, ami idaig
>> megjelent"?
>A gond csak az, hogy anno en nagyon is konkretan 
>megneveztem az egyetemes hitvallasokat, ugyhogy szo 
>nincs 'osszes szamitastechnikai ujsagban' kitetelrol, 
>hanem teljesen konkret hivatkozasrol. Ennek ellenere 
>eszed agaban sem volt megnezni, hogy a nem ertett vagy 
>kerdeses pontokra rakerdezz. Ugyhogy ez a kifogasod sem 
>nyert...
Neme rtem, miert kotozkodni akarsz, ahelyett, hogy felfognad azt, amit irtam. K
iragadtad egy peldamat, es a peldara valaszoltal, holott en nnel joval reszlete
sebben elmagyaraztam, hogy miert tartom az allaspontomat a kerdesben. A pelda i
llusztracio, ne a peldaba koss bele, hanem az ervekbe!
Megerveltem, hogy egy megfelelo hivatkozas ugy nez ki, hogy:
1) A vonatkozo allitast, kepletet megismeteljuk, sot, ha lehet idezzuk.
2) A referencia konkret muvet es oldalszamot ad meg.

A hivatkozas nem potolhat alapveto definiciokat vagy allitasokat, azokat meg ke
ll tenni. A hivatkozott muben a definicio szeleskorubb magyarazatara lehet hiva
tkozni, egy allitas bizonyitasara, stb. De nem lehet lehagyni a definiciot vagy
 allitast. A hivatkozas csak a teljes ismetlest kuszoboli ki, de nem arra valo,
 hogy semmit se irjunk le. A hivatkozas azt igazolhatja, hogy mas is gondolt ma
r ugyanerre, mas is egyetert velunk, esetleg azt is, hogy ezt mar valamilyen ko
rben el is fogadtak. A hivatkozas jelzi, hogy tudjuk, mirol beszelunk, jelzi, h
ogy megfelelo hatterismerettel rendlekezunk az adott temarol. Jelzi, hogy nem k
onyhafilozofalast vegzunk,hanem tudjuk, hogy az emberiseg a temaban hol tart, e
s mi az ujdonsag. Jelzi, hogy ertjuk, hogy az adott temaban az emberi ismeretek
 hogyan epulnek egymasra. Jelzi, hogy amit allitunk, az utanajarhato, nem pedig
 legvar. Hogy becsuletesek vagyunk, mert ami nem a mi gondolatunk, azt jelezzuk
, hogy ki fedezte fel, stb.

De egy korrekt cikkben egy ertheto definicios es alliasrendszer hangzik el, ami
 megertheto, ami teljes, es csak a bovebb kifejtes, a bizonyitas, az immar koze
lfogadott fogalmak tekinteteben referal masikra.

Ha peldaul Wavelet hullamokkal foglalkozik egy cikk, akkor annak bizony el kell
 mondani a waveet-hullam modelljet, es manapsag tobbszaz cikkben ezt le kell ir
ni. Ez meg nem hivatkozhato ugy, hogy el se mondjak,mert nem kozismert dolog.
Ezzel szemben 30-40 eves kepfeldolgozasi eljarasokra lehet ugy hivatkozni, hogy
 csak megnevezzuk oket, amennyiben a mi allitasaink nem ezekrol az eljarasokrol
 szolnak. Amennyiben arrol sozlnak, akkor el kell magyarazni az eljarast akkor 
is, ha mar tobbezerszer leirtak.

Egy cikk nem allhat abbol, hogy:
Ld. [1] Ld. [2] Ld. [3]
Ebbol kovetkezik, hogy "....".
Referenciak:
{1]...
{2]...
[3]...

Az meg kulonosen nem lehetseges, hogy egy meghatarozott hitvallasra hivatkozol,
 es azt hiszed, hogy ez mar korekt referencia. Meg mindig ott tartasz, mintha e
gy referencia ugy sozlna, hogy:

{1] Ld a pozitivistak osszes muveit.
Nem. egy referencia ugy nez ki, hogy:
[1] szerzo, "Cikk cime", ujsag, szam, hivatkozott oldal, ev.
vagy
[2] szerzo, "Konyv cime", hivatkozott oldal, kiado, ev.

Biblia eseteben persze ott bibis a dolog, hogy szerzo eleve nincs, de hat ezt m
eg el lehet fogadn, amennyiben megadsz kiadast, es oldalt.

de a teteleket akkor is idezni kell! tudod is, hogy hogyan.

math

(webes bekuldes, a bekuldo gepe: portal2.mindmaker.hu)

Szakacs Tamas!

Megismetlem a kerdest, ami nelkul nem lehet ertelmezni semmifele allitasodat:

Amikor azt allitod, hogy "letezik transzcendens" akkor ezen mondat jelentesenel
 a klasszikus logika (ellentmondasmentesseg, harmadik kizart axiomaja, az "es",
 "vagy", "nem", "kovetkezik" igazsagtablai, stb.) axiomait ervenyesnek tartod?

A kerdesre vagy "igen" vagy "nem" valaszt varok.

Minden mas valasz, illetve a valasz elmaradasa,  ertelemszeruen ekvivalens a "n
em" valasszal.

Masodik kerdeskent meg azt felteszem ugyanezt akerdesta nem csak a "letezik tra
nszcendencia" kerdesre, hanem altalaban a keretrendszeredre, azaz az allitasaid
ra altalaban.
Erre is kerek valaszt!

math

(webes bekuldes, a bekuldo gepe: portal2.mindmaker.hu)

Kedves Zoli!


> Felado : Za'mbori, Zolta'n
> Temakor: Re: gondolatkiserlet ( 35 sor )
> Idopont: Mon Oct 29 16:03:08 CET 2001 FILOZOFIA #826

> Alahuztam ket szot, amik miatt nincs kizarva az ertelmezes korebol a
> "transzcendensre valo erzekenyseg":
>
> #Az AGY rendelkezik _mindazzal_ az adatgyujto es informacio
> #feldogozo kepesseggel, ami az _emberiseg_ rendelkezesere all.
>
> Az, hogy benne van-e az ertelmezes koreben a "transzcendensre valo
> erzekenyseg", az mar azon mulik hogyan ertelmezed a szoveget.

Gondold jobban vegig, mit irsz:

Adatgyujto es informacio-feldolgozo kepessegrol irtal.

1. Szamomra a 'transzcendensre valo erzekenyseg' nem ezt jelenti,
tehat szukseg van arra, hogy megmutasd, hogyan is kepzeled ezt el
-- legalabb olyan szinten, hogy kifejezd: ezzel Szerinted
letrehoztad e kepesseget is.

2. Ha ugy erted, hogy ez is benne van, akkor viszont csapdabol
kelepcebe estel. Ekkor ugyanis tautologia az egesz. Ha egyszeruen
azt mondod, hogy letrehozunk valamit, ami mindenre kepes, amire az
ember, akkor semmi ertelme nincs osszehasonlitani a kepessegeiket,
hiszen per definitionem ekvivalensse tetted. Sajnos szandekodtol
elteroen ezzel a varianssal sem azt mutattad ki, hogy (barki
szerint is legyen az) transzcendens es immanens kozott nincs
kulonbseg, hanem azt, hogy 'elfelejtettel' modellt alkotni azon
tevedesed miatt, hogy a gondolatkiserletben ekvivalensnek
tekintetted a kettot.


> >Valojaban tehat szo nem lehet arrol egy ilyen vitaban, hogy ki
> >szerint objektiv valami vagy sem.
>
> A "valaki szerint [nem] objektiv letezo" kifejezest ezentul nem hasznalom.
> Rendben ?

OK


> >Egyedul arrol lehet szo, hogy
> >amikor objektiv letezonek/nemletezonek nevezunk valamit, akkor ez
> >az allitas igaz-e vagy sem. De ez nem attol fugg, hogy ki mirol
> >van meggyozodve, mit tud tudomanyosan igazolni vagy cafolni.
>
> Valoban nem attol fugg, hanem az emberiseg adott dologra vonatkozo
> ismereteinek forrasatol. Ha a forras:
>
> az _objektum_, akkor _objektiv_ (letezo),
> _szubjektum_, akkor _szubjektiv_ (letezo).

Milyen szubjektiv idealizmus ez? Az objektiv valosag nem fugghet -
- semmilyen modon -- az emberisegtol, igy attol sem, milyen
forrasbol merit. Olvasd csak el jobban a szotar filozofiai
meghatarozasat!

(Arrol nem is beszelve, hogy a megkulonboztetesednek semmi ertelme
-- nem tudod kikerulni az emberi megismeres soran az embert, mint
szubjektumot, a megismeres alanyat. Ilyen ertelemben nem volna
erelme-tartalma az objektiv szonak. Szerencsere van, mert nem ezt
jelenti...)


Salom-Eirene-Pax, Udv: Tommyca