Kedves k.horvath9!
hix.nyelv #523,  >:
> Melyik a legnépszerub magyar noi név? Ha eltekintünk a héber eredetu
> Mariától, amelynek vallásos csengése van, magyarok többsége valószínüleg
> az Anna nevet választja.
Ez egy -- akár szándékosnak is vélhető -- csúsztatás: az Ladó-féle
Utónévkönyv adatai alapján a legnépszerűbb magyar név az Éva volt 1967-ben,
az Anna csak a 18. helyen állt. Azóta csak annyi változás történt, hogy a
tradícionális nevek (köztük az Anna) gyakorisága csökkent a Szandrák és
Zsaklinok előretörése miatt.
Egyébként is semmiféle eltérés nincs a keresztyén (és zsidó) országokon
belül az Anna név használatában: van annyira angol, mint amennyire magyar.
> A sumér vallás legendái szerint a világot Anu isntenno teremtette, Anu az
> osanya, az Édesanya, a Boldogasszony.
Azt hiszem erre mondják: pöcse van a menyasszonynak. Az Anu _akkád_ (tehát
sémi) istennév, sumer alakja An, ez utóbbi jelentése egyszerűen 'ég(bolt)'.
És _férfi_ isten volt, kultuszhelye Urukban lévén annak felemelkedésével egy
időre (Mardukig) a sumer panteon főistene lett. Mellesleg teremtő sem volt,
maga is született Ansar és Kisar nászából.
> Igy Anu is elbujt [...] de végül is elokerült ismét mint Anna, a
> legnépszerübb noi név.
Annyira elbújhatott, hogy máig sem került meg. A mi Anna nevünk a Bibliából
jő, nálunk a "katholizálás" után jelent meg. A Bibliában pedig egy héber
beszédes név: "Hannah" annyi mint '[Isten] kegyes volt'.
> Tengri, Mén, Dámaszék, Anu, a Fehér Ló, (...), Manesz és a többiek
> bujdoklásra kényszerültek.
Kaponyányimonyók kimaradt, neki kitalálta a királykisasszony a nevét, így
azóta ő is bújdosik.
> Fehér Ló, ( etiópul-koptul: Feresz, innen a magyar frász kifejezés)
Egyrészt az etióp nyelvek és a kopt egymástól távol álló nyelvek az
afroázsiai (másképpen sémi-hámi) nyelvcsaládon belül. Másrészt akkor a
magyarok végülis az afroázsiai népekkel rokonok most vagy a sumerekkel?
> Tengri a tenger alakjában mossa a világ partjait
Ami ugye nem azonos, az altáji népek jól meg is különböztetik a két szót,
sosem cserélik össze (vö. oszm.-török "tanr1" 'isten' ~ "deniz" 'tenger',
halha-mongol "tenger" 'ég; isten, szellem' ~ tengesz 'tenger'). Az
altájiaknál Tengri, a megszemélyesített Ég a kínai Égi Császárhoz kapcsolatos
kultusz átvétele. Több istenük nem is volt, lévén az alaphitük a sámánizmus.
A magyarban is csak a "deniz"~"tengesz" folytatódik a "tenger" szóban, a
másikra nem cseréltük le a két magyar szavunkat: 'ég' és 'isten'.
> az ima befejezésekor mégis megmondjuk, hogy kinek címezzük a imánkat: a
> Ménnek
Ez esetben rögtön felmerül a kérdés: az Illig-féle történelemhamisítók
oroztak a magyaroktól, van az előbbiek "eredményeit" hasznosították a
magyarok.
A XIII-XIV. sz.-ig nem volt ui. a magyarban határozott névelő, emiatt az
ima végén csak annyit mondhattak: "Mén". Minután elterjedt a névelő, ráadásul
le is rövidült "az"-ból "a"-vá, gyorsan át kellett írni a Bibliát eredetiben
is, az összes másolatában is, meg az összes fordításában is; valamint el
kellett hitetni a világgal -- a zsidókat is beleértve --, hogy már ezer
év(ek) óta az "A Mén" kifejezést használják és nem a "Mén"-t. Szeretnék azzal
kezet rázni, aki ezt megszervezte, és végrahajtotta...
(Egyébként héberül az "ámén" annyit tesz 'valóban, bonyosan, biztosan; úgy
legyen!'. A héber nyelv nem ismerete nem mentesíti a szerzőt.)
> Si non e vero, ben trovato.
Mint a fentiek mutatják: Non e vero, mal' trovato.
> Út, utazni. Magyarban az ige a fonévbol képzodik,az út és az utazás között
> szoros összefüggés van. Nem így az angolban, ahol a road és a travel
> szavak között, nincs összefüggés, sem a francia route és voyager
Ez egy szándékosnak tetsző füllentés a nyelvet nem tudók megtévesztésére. A
francia "voyager" ige mellett ott van a "voie" 'út(vonal)', az olasz
"viaggiare" mellett a "viaggo < via", a román "a cälätori" meleltt a "cale".
Vi. minden újlatin nyelvben megvan ez az összefüggés.
Megvan a germánoknál is (pl. német "Reise" > "reisen", svéd "resa" >
"resa", de az angolban is meg található a maradványa: a "waying" 'útnak
indulás' a régi, már kikopott "to way" ige melléknévi igeneve), és megvan a
szlávoknál is (pl. orosz "puty" > "putyesesztvovaty", bulgár "pät" >
"pätuvam", szlovák "cesta" > "cestovat'"), a baltiban (vö. litván "kelias" >
"keliauti", lett "cel,s^" > "cel,ot"), az indoirániban (pl. cigány "drom" >
"dromel") stb.
> sumérul, egyiptomiul, baszkul, keltául
A sumer és a baszk még csak-csak elmennek turáni nyelveknek (ha a turáni
nyelv definíciója a ragozó jelleg), de az egyiptomi sémi-hámi gyökstruktúrájú
hajlító nyelv, a kelta pedig indoeurópai hajlító. Ha ezekkel rokon a magyar
nyelv, akkor rokon a héberrel és az angollal is...
Annyi mindenesetre világos, hogy a szerzőnek a nyelvészetről nem sok
fogalma van.
|
