Hollosi Information eXchange /HIX/
HIX NYELV 235
Copyright (C) HIX
2002-09-26
Új cikk beküldése (a cikk tartalma az író felelőssége)
Megrendelés Lemondás
1 Re[2]: Csacsipacsi (NYELV.0233..20020923) (mind)  27 sor     (cikkei)
2 Re: Csacsipacsi (mind)  13 sor     (cikkei)
3 Re: Csacsipacsi (mind)  3 sor     (cikkei)
4 megszolitasi formak (mind)  68 sor     (cikkei)
5 Ujpest (mind)  9 sor     (cikkei)
6 Re[2]: Imad->imadkozik es tarsai (mind)  43 sor     (cikkei)

+ - Re[2]: Csacsipacsi (NYELV.0233..20020923) (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

> Mert nem is újpesti, hanem kispesti a vendéglő és/vagy vendég,
> legalábbis nekem úgy rémlik valami gyerekkori olvasmányból.

  Teljesen igazad van, Gábor, valóban:
Egy kis pesti vendéglőbe
egy kispesti vendég lő be.

> (Ilyenformán nem is értem a "főváros keleti része"
> meghatározásodat.)

  A pesti vendégre utalt, nem Újpestre. A főváros keleti része Pest.
  A javított meghatározás tehát:
  Egy látogató, aki a tizenkilencedik kerületben él, fegyvert süt el,
aminek lövedéke egy kicsiny étterembe repül be Budapest keleti részén:
E--E.

  Mária négyes csacsipacsiit lenyűgözőnek találom, de az egyikbe hadd
javítsak bele:

> 2. Közel-keleti másodfokú görbém - amivel vágni is lehet - most
> szereztem erőszakkal.
>   Arab - ó, lám - parabolám (darabol ám!). Ma rabolám. 

  Közel-keleti, nini, másodfokú görbém...

La'ng Attila D., iro > <http://lad.rentahost.net>;
KOALA = Medvebol sajtolt udito ital.
+ - Re: Csacsipacsi (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

A NYELV 0233-ban írta La'ng Attila D. >:
>  (A meghatározás nem korhű, mert amikor a vers keletkezett, Újpest
>kerületsorszáma még más volt. Azt hiszem, harmadik.)
Nem, harmadik mindig Óbuda volt. Újpest viszont még nem volt Budapest
része. Az akkori IV. kerület a Belváros volt, azaz a mai V. kerület belső
része, az akkori V. kerület pedig Lipót- és Újlipótváros, azaz a mai V.
kerület külső és a mai XIII. kerület belső része. Újpestet 1949. december
11-én csatolták Budapesthez. Kerülethatár-módosítások a következő
időpontokban voltak: 1873. december 6., 1930. május 29., 1940. január 1.,
1949 december 1., 1994. április 26., 1997. december 31. (ez utóbbi
gyakorlatilag nem tartalmaz módosításokat).

Üdv: Attila
+ - Re: Csacsipacsi (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

A felsorolt dátumokból véletlenül kimaradt 1893. július 1. Bocs.

Üdv: Attila
+ - megszolitasi formak (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Sziasztok,

Egy ujabb gondolatsor, ami most eszembe jutott:
 a tegezodes-magazodas(-tetszikezes?) kerdese.

Ez elsore talan inkabb latszik szociologiai, mint
nyelveszeti kerdesnek, de a megszoliotasi formak
valtozasat is le tudja kovetni a nyelvtortenelem.
Peldaul a magazodas legtobbszor valamilyen nyelvi
formabol nohette ki magat. Bizonyos nyelvekben
a tobbes szam dukalt a magas rangu  fo"knek, es
ez valt egyre altalanosabba...   A magyarban
nyilvan harmadik szemelyben utaltak arra, akinek
cimeztek a mondanivalot, az illeto rangjanak
megfelelo megszolitast megnevezve:
 "Felseged", "meltosagod", "exellenciad", stb.,
es ez tovabb terjedve, pld. "Becses szemelyed."
  "Sari neni",  "Jeno batyam"....  stb.

Mellekgondolatkent:  Erdekes modon, ugyanezt
a jelenseget figyeltem meg a modern angolban a
_tobbes_ szam masodik szemely kifejezesekent:
Egyes szam harmadik szemelyben utalnak ra, meg-
nevezve azt az embercsoportot, amit a "ti"/ "Onok"
alatt ertenenek. "We really love your couple."
  "I want the class to write an essay!"
"Will your family/company join us to the trip?" stb.
Lehet hogy ez lesz a jovo angol nyelvenek
a szabalyos t.sz. 2. szemelye?

Ami viszont me'g eszembe jutott:  a lassan
kikopofelben levo" tetszikezes, ami, ha jol
emlekszem a gyerekkorombol, ('70-ben szulettem)
annak idejen onallo megszolitaskent funkcionalt.

Persze neha hasznaljuk azota is, amikor udvariasan
akarjuk kifejezni magunkat, de ma'ra szerencsere
sikerult rajonnunk, hogy allandosult formakent,
_minden_ nyelvi helyzetbe nem lehet beleeroszakolni:
"Meg tetszik tudni mondani a neninek, hogy mennyi
az ido?" vagy: "Meg tetszik tudni probalni ezt feltenni..."

Akkoriban eppugy nem valtotta ki a magazodas,
ha egyszer valakivel "tetszikeztunk", mint ahogy
nem tegezunk le valakit akivel magazodunk, - vagyis
olyan rogzult harmadik megszolitasi forma lett,
mint a masik ketto.      Mostanaban viszont jartam
olyan altalanos iskolaban, ahol tudatosan leszoktatjak
rola a gyerekeket, es inkabb arra batoritjak, hogy amig
a magazodast nem erzik termeszetesnek, addig inkabb
tegezzek a tanitokat.

1. Altalanos tendencia a modern nyelvekben, hogy
csak egyfe'le megszolitast igyekezzenek hasznalni?
"Demokratikusabb"? - vagy "amerika'sabb"  igy?
(Ugy tudom, a nemetben erosodik a magazodas, de
peldaul a magyarban reneszanszat eli a tegezodes,
kulonosen a "modern", elektronikus kommunikacios
kozegben.)

2. Szerintetek honnan jott a tetszikezes, illetve hogyan
rogzult - vagy csak a gyerekek "nyelveben" rogzult -
kulonallo megszolitasi formakent? Mint olyan, teljesen
kikopott, megszunt az utobbi egy nemzedekvaltas ota?



   Hixipixi Zolly
+ - Ujpest (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

>Ujpest csak 1950.
>januar 1-je ota tartozik Budapesthez, addig onallo varos volt.

>nem is újpesti, hanem kispesti a vendéglő

En is kispestinek ismertem. De a lenyeg az, hogy Kispestet is
ugyanakkor csatoltak Budapesthez, mint Ujpestet.

Ferenc
+ - Re[2]: Imad->imadkozik es tarsai (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

NYELV #233, Racskó T.
> > * külön érdekes lehet a -k végű szavak esete, pl. sakk->sakkozik,
> > kerék->kerekezik 
> 
> Ezekben csak az "-Ozik" képző van, vö. "futbalozik", "szörfözik".
> 
További példák: teniszezik, pingpongozik. A példák alapján azt a 
következtetést lehet levonni, hogy a sportolást kifejező igéket a 
sportszer + -ozik/-ezik/-özik formában lehet képezni.

> > * -közik végződés csak az ütközik igénél fordul elő(?)
> Még: "kerülközik" 'kijut, adódik vmi vkinek', "törülközik".
(Mártonfi A. ugyanezt a két igét említi)
1) Eszerint a kerülközik jelentése azonos a kerül egyik 
jelentésével: Alkalom adódik/kerül/kerülközik valamire? 
2) Más -ül végű igéhez hozzátehető-e ugyanez a képző? Például 
merül->merülközik[*], terül->terülközik
[*] A használatos forma: merítkezik 

> (a "birkózik"-nak pl. van "birakodik" nyelvjárási változata).  
Az élet (és a nyelv világa) viszont bonyolult, és más esetekben a 
kétféle képzős alak két teljesen eltérő jelentést hordoz. Például: 
barátkozik = barátokat szerez, de barátkodik = szerzetesként éli az 
életét. Ez utóbbi szó ugyan nem túl gyakran használatos, de az 
inaskodik, katonáskodik példákat alapulvéve teljesen szabályos. 
Esetleg a hepciáskodik is idetartozik, bár nem világos, hogy ki a 
hepciás (vagy hepcia).

> > * határozószó->ige: vissza->visszakozik[*]
> Ez egy 1848-as örökség: az egyik pillanatról a másikra kellett megteremteni a
 
> honvédség magyar vezényleti nyelvét. Érthető, hogy nem mindig sikerült 
> figyelemmel lenni a nyelv szabályaira.
Viszont a szó jelentése az idők folyamán módosult. A katonai 
szóhasználatban az utolsó, _már végrehajtott_ művelet 
visszavonását (számítógépes szóhasználatban: undo :) jelenti. Aki 
katona volt, az alaki kiképzés során számtalanszor találkozott vele.
A köznapi használatban viszont azt jelenti, hogy valaki valamit 
_mégsem tesz meg_: Úgy volt, hogy megveszi a lakáást, de az utolsó 
pillanatban visszakozott.

Szegedi Ga'bor (gaborsz at tin.it, http://gszegedi.freeweb.hu)
Az elveszett kincs potolhato, de az elvesztegetett ido nem.

AGYKONTROLL ALLAT AUTO AZSIA BUDAPEST CODER DOSZ FELVIDEK FILM FILOZOFIA FORUM GURU HANG HIPHOP HIRDETES HIRMONDO HIXDVD HUDOM HUNGARY JATEK KEP KONYHA KONYV KORNYESZ KUKKER KULTURA LINUX MAGELLAN MAHAL MOBIL MOKA MOZAIK NARANCS NARANCS1 NY NYELV OTTHON OTTHONKA PARA RANDI REJTVENY SCM SPORT SZABAD SZALON TANC TIPP TUDOMANY UK UTAZAS UTLEVEL VITA WEBMESTER WINDOWS