Biztos hallottal mar Benke Marikarol, vagy Marika nenirol.
Sokszor szerepelt mar a tv-ben a noverevel együtt. Idos
koruk ellenére csodalatosan tornaznak es egeszsegesen elnek.
Marika nenitöl hallottam, hogy vastagbelgyulladast, altala
meghatarozott dieta mellett azzal is gyogyitott, amit nagyon
fontosnak tart, hogy minden etkezes elott rizslisztbol
keszult levet itatott a beteggel. A rizslisztle finom
bevonatot kepez a beleken es ezaltal vedi.
A rizslisztlevet - emlekezetem szerint - ugy kell
elkesziteni, hogy kb. 1 liter vizbe bele kell fozni 3
evokanal barna rizslisztet, egy kis etelizesitovel lehet
izesiteni. Ha esetleg rosszul reagalsz a barna rizsre, mert
rostos, feher rizslisztbol is jo. De jobb a barna. Jot tesz
az is, ha egy db nyers burgonya levet is beleteszed a
fozetbe, de azt mar csak a vegen, mikor mar nem forralod
tovabb. Ezt el lehet kesziteni reggel es napkozben minden
etkezes elott inni belole. Tudomasom szerint a konyveben is
leirja, hogyan gyogyitott ki valakit egy ilyen betegsegbol.
Nekem sajnos nincs meg. Ajanlom meg honlapjukat: www.etkaanyo.hu
Szeretettel: Eva
|
Hello!
a megadott írásban találtam valamit ami felvet bennem egy kérdést:
"Lehet-e az agykontrollt rosszra is használni?
Egyértelműen igent kell válaszolnunk. A gyakorlatok ugyanis csupán az ?én?
akaratát tartják szem előtt, pld.: én kapjam meg az állást minden jelentkező
közül, én szerezzek parkolóhelyet, én, én, én! Márpedig a keresztény ember
számára Isten akarata kell, hogy az első helyen álljon. "
Ha Isten van és az Ő akarat mindenke felett áll, én mint egyszerű földi
halandó hogy is tudnám felülbírálni, megmásítani Isten akaratát?
És külömben is ki dönti el hogy mi Isten akarata? és mi az ami azért lesz
úgy mert én úgy akarom (Istentől fügetlenül????? ). Mos akkor isten nem
mindenek felett álló? komolyan bosszant az egyház, a papság, hogy Isten
nevében mernek / tudnak nyilatkozni!!! miért baj hogy jobban akarunk élni?
miért baj hogy gyarló emberi módon szeretnénk elérni dolgokat! a tanfolyamon
35x elmondták minden meditáció alatt hogy rosszra nem tudjuk felhasználni az
AK-t. És én hiszek is ebben.
Szörnyű, hogy bármi amit az egyáz nem ért azt inkább elitéli! (mi a
bizonyíték hogy az AK nem Isten akarat és eszköze az ember kezében??? )
Számomra annyira szép a keleti vallásokban (filozófiákban) , a reinkarnáció
lényege: megint megszületni és egyre jobbá válni! egyre közelebb kerülni
Istenhez! Nem az egyház itéli meg hogy mi jó és mi nem! hanem ha eljutok oda
ha már megérdemlem sok sok élet alatt és sok sok tapasztalás és szenvedés
után jutok el istenhez.
Lehet hogy ez most nem ide tartozik de úgy éreztem hogy mégis leírom ide
Üdv
István
|
Sziasztok!
(Ez tul.képp egy reakció msSh pár nappal ezelőtti levelére... Ezzel
kapcsolatban támadtak benyomásaim, ...annyira már nem hit- és
agykontroll-téma, inkább talán élettel kapcsolatos kulcskérdés. ...Talán
OT.)
A kiindulópontunk közös.
...Valamennyien "azt gondoljuk", hogy amit teszünk, az "jó"... vagy
legalábbis jó érveink vannak a tetteink mögött ;-) . Az is nyilvánvaló,
hogy mivel nem vagyunk tökéletesek (nem vagyunk tudatában isteni
voltunknak), ezek többnyire mégsem esnek egybe azzal, amit elméleti
síkon "isteninek" mondanánk.
(Ha azt kérdeznéd, kivétel vagyok-e... szerinted? ;-) )
Ami azt illeti, nem tudnék olyan, 100%-os iránytűt adni, ami
mindenkinek, minden esetben jól működne.
..Neale Donald Walsch könyvében olvastam egyet. Valahányszor kétségeid
támadnak, tett fel a kérdést: "Mit tenne most a szeretet?" ...Ad még egy
iránytűt. Azt, hogy az igazi szeretet azt mondja, "az én akaratom a Te
számodra a Te akaratod".
...Jónak tűnik... Elsőre. Tényleg nagyon tiszta, szó se róla. Nincs is
vele baj. ...Nem vele van baj, inkább úgy fogalmaznék... ;-)
Másodikra pl. már bajaim vannak vele. "Nem rám méretezett". Nincsenek
benne a hibáim, gyengeségeim, ...ha magamra próbálom ölteni, bizonyos
időn belül felborul az egyensúlyom. ...Csak "úgy tenni" tudok,
ideig-óráig, mintha megfelelnék neki. Belül továbbra is megvannak a
téveszméim, különféle félelmeim, ...amelyek szép lassan megint
kopogtatnak az ajtómon.
Nem tudom "bizonyítani", de az a gyanúm, hogy az ember "sorsa" az, hogy
a "sorsát élje", és az életén keresztül szembetalálkozzon azokkal
a dolgokkal, amelyek amelyek megtapasztalásáért ezt az élet-időt
választotta. Nincs más lehetőség... a benned összegyűlt probléma-halmaz,
és a tapasztalataid szorosan összefüggnek... "Nem tökéletesként" nem
tudsz tökéletes lenni. Nem tudod megvalósítani a tökéletes szeretetet.
(Elméleti lehetőségként persze ott van, hogy az ember egyszerűen csak
"legyen tökéletes"... csak úgy "magától". ...Nekem ez a lehetőség eddig
még nem működött.)
Ebből a szempontból tehát, szerintem két lehetőség van.
1.) Felvállalni azt, aki az ember ebben a pillanatban, elfogadni hogy
nem tökéletesként a teremtésünk időnként (vagy általában) nem isteni. És
megtapasztalni mindezt az életben. Aztán dönteni róla, újra és újra.
2.) Nem felvállalni. Mivel Isten úgyis sokkal "jobb", elutasítani azt a
"rosszabbat", aki az ember ebben a pillanatban... és azonosulás, +
tapasztalás híján, az is maradni.
Részemről óvatos vagyok... De az elsőt választom. Tisztában vagyok
azzal, hogy a tudatosságom pillanatnyilag eléggé hmmm.... nagy
vonalakban közelíti csak az isteni tökéletességet =-), de jobbat nem tudok.
...Bár lehet egyébként, hogy nincs ilyen "mélynek tűnő" :-) ellentét
aközött amit írtál, meg amit írtam. Azzal én is tisztában vagyok, hogy
nem csak úgy lehet "jó", ahogy "kigondolom"... De ha úgy pl. jó, miért
ne lehetne?... ...Biztos, hogy "egyetlen", "minden szempontból legjobb"
megoldás létezik mindenre itt, a fizikai síkon? ...S ha tényleg, biztos,
hogy nem az az, amit adott esetben megvalósítok?... :-)
Reális alternatíva-e, eközben, az hogy "legyen meg a Te akaratod"?...
(...Ami, csak közbevetőleg, mindig teljesül, ha akarod, ha nem... Ha
Isten mindenható, akkor hogy' ne teljesülne az akarata, az idő bármelyik
pillanatában és a világ bármelyik helyén?)
Minden jót!,
L.
|
