Kedves Margó!

Nagyon tetszett a hozzászólásod, maximálisan egyetértek veled, 
szeretnék egy ilyen főnököt magamnak!!! Téged bizonyára nagyon 
kedvelnek a munkatársaid, és mint az eltelt 15 év is mutatja, sikeresen 
működik a vállalkozásod.
Én 35 éves vagyok, intézményi kommunikátor felsőfokú 
szakképesítéssel rendelkezem, szeptembertől pedig informatikus 
könyvtáros-kommunikáció szakon folytatom a tanulmányaimat főiskolai 
képzés keretében - munka és kisgyerek mellett, levelező tagozaton. 
Jómagam is szembesültem az álláskeresés során megalázó 
helyzetekkel, ahol vagy a koromat vágták a fejemhez (31 éves voltam), 
vagy azt, hogy köszönjük, kisgyerekes anyukából nem kérünk! Hiába 
volt a kitűnő bizonyítvány, inkább felvették a fiatal, tapasztalatlan 
lányokat, mint engem. Kb. 4 évvel ezelőtt, amikor az egyik helyre egy 
volt csoporttársammal együtt adtuk be a jelentkezésünket- sőt 
egyszerre voltunk a felvételi elbeszélgetésen is - őt vették fel, mert 
fiatal volt, és nem volt gyereke. Akkor nagyon bántott a dolog, aztán fél 
év elteltével találkoztunk. Ömlött belőle a panasz, hogy mennyire 
kihasználják, elvárják, hogy este nyolcig benn legyen, utána hazaviszi a 
munkát, és sokszor éjfélig dolgoznia kell. Tehát ami akkor olyan 
kívánatosnak tűnt és sokat keseregtem miatta, rémálom lett volna... 
Mostani munkahelyemen jó kollégák között, de sajnos megalázóan 
kevés bérért dolgozom közalkalmazottként (a felsőfokú szakképesítés 
ugyanis nem diploma). Szívesen váltanék, de kevés a bátorságom - 
hiszen olyan helyet kell találnom, ahol amellett, hogy megfizetnek, 
támogatják a továbbtanulásomat is.  Ahogy a listán a többiek is írták, 
már az én korosztályom is az "öreg" kategóriába került... Megdöbbentő 
és felháborító az olyan "marketingszemlélet", ahol csak a 
fiatal,  "gyurmaagyú" (ezalatt értsd: tetszés szerint alakítható, kevés 
tapasztalattal és realitással rendelkező) munkaerő a jó munkaerő.  De 
amígy ilyen frappánsan megfogalmazott vezetői hitvallást is van módom 
olvasni, nem adom fel a reményt! 

Üdvözlettel: Mariann

Kedves Margó, Ági és többiek!

Azt hiszem hibát követtem el azzal, hogy nem tettem hozzá, 
véleményem a szűkebb környezetem tapasztalataiból szűrődött le, 
tehát mostani munkahelyem adta az alapokat. 
Az itten szokások, kialakult munkarend, az orvosi hierarhia ill. 
tekintélyelv stb. mind mind hatással volt. 
Úgy gondolom erről a témáról általánosan csak úgy lehet beszélni, 
ha valakit megbántok. 

Kedves Margó!
Ne értsük félre egymást: az alkalmasság - teljes mértékben 
osztom véleményedet - a legfontosabb egy munkavállaló 
felvételénél. (lsd. hirdetésem!) Amit én említettem, más 
szemszögből is megvilágítja a témát. 
A hirdetésemben említettem, hogy a titkárság vezetésével engem 
bíztak meg, aki jelenleg több éve ismerem a helyi viszonyokat, 
rengeteg tapasztalatom, kapcsolatom és nem utolsó sorban 
gyakorlatom van. Ezért szeretnék olyasvalakit felvenni, aki 
valamelyest korosztályombéli vagy fiatalabb, esetleg kevesebb 
tapasztalattal rendelkezik, hogy valóban vezetőként tudjak fellépni. 
Igen, ez abból fakad, hogy nagy fába vágom a fejszémet: még 
soha vezető nem voltam, irányítani nem irányítottam embereket 
közvetlenül. Véleményem az, hogy könnyebb dolgom lesz egy 
fiatalabbal, mint egy nálamnál idősebb, több munkás évet maga 
mögött tudó emberrel. 
Korábban klassz csapattárs voltam, fantasztikusan vittük együtt a 
dolgokat pár hónappal idősebb kolléganőmmel. Aztán mellém 
került egy "anyám lehetne", több gyermekes asszony, több 
munkás évvel a háta mögött. (Nem akartam volna belemenni a 
részletekbe, de most már muszály, hisz nagyon félrevinné a 
beszélgetésünk fonalát ha nem magyarázom meg mélyebben, 
miért e kikötés a hirdetésben.) Határozott, magabiztos, kedélyes, 
fantasztikus nő, egyfajta lehengerlő életerővel és derűvel. És ezt 
megfűszerezte egy "kis" feledékenységgel, lazasággal, 
pontatlansággal. 
Nos, mellérendelt viszonyban iszonyú nehézséget okozott az, 
hogy hiába vagyok én állandóan pontos, összeszedett és 
naprakész, "majd a Dalma elintézi, jobban tudja, jobban szereti 
csinálni" felfogással élte mindennapjait mellettem. A titkárságunk 
részben lejáratódott általa.
Kérdés: miért nem szóltam rá határozottan és mondtam el 
főnökömnek a problémát, és miért nem lett elmarasztalva, elküldve?
Válasz: kértem négyszemközt, hatszemközt. Próbáltam 
tiszteletteljesen felelősségre vonni "kezelni" az általa okozott 
kínos, furcsa helyzeteket, és valahogy "kezelni" őt: lánya annyi 
idős mint én, a veje is, ráadásul fiatalabbnak nézett a 
koromnál...így aztán én is gyermekként és nem kollégaként voltam 
kezelve.
 Voltam megbántva és ezt el is mondtam neki. Megbeszéltük, 
hogy járjon később be, ha úgy jobb, csak biztosan számíthassak 
rá délelőtt. A főnököm megdorgálta. 
Most fogják áthelyezni egy önálló munkakörbe, ahol teljesen úgy 
osztja be idejét, ahogy akarja és egyedül dolgozik.
Kedves Margó!
Amit az 5. pontban leírtál, egyezik az én véleményemmel is. 
Általánosságban így beszélhetünk róla. Most egy speciális hely és 
közösség keres egy alkalmazottat, akivel kapcsolatban támasztott 
kívánalmainkat fogalmaztam meg levelemben. 

Drága Ági!
Most leszek harminc, és sokkal fiatalabbnak érzem magam. Van 
három nagyon jó barátnőm, egy 27 lesz, a másik kettő 41 ill. 47. 
Mindannyian fantasztikus, egyedi, értékes emberek vagyunk veled 
együtt, mindenkivel együtt, mások a körülményeink, másképp 
segítjük, egészítjük ki egymást. Nem lehet mindenkinek 
megfelelni, mások az igények, elvárások, ízlések, más szinpatikus 
és mást tartunk bölcsnek is akár. 
Ahhoz, hogy egymás mellett élni tudjunk, dolgozni tudjunk 
alkalmazkodni kell, korlátokat kell szabni, lemondani kell tudni, 
tanulni kell az életet. 
Most tanulom. Akarom fejleszteni magam. Szeretném jól csinálni. 
Ehhez várok társat magánéletben, munkában egyaránt. 

Szeretettel
egyre jobban
Dalma

Sziasztok!

Veletlenul sem szeretnek vitaba szallni Margoval, ennyi tapasztalattal 
biztosan neki van igaza. 

Nekem csak nyolc evnyi tapasztalatom van, de ez sajnos Dalmanak ad 
igazat. A fiatal vezetoket az idosebbek vagy tobbet tapasztaltak nem 
tisztelik. Nem tudom, hogy megy ez a nagyvarosoban, de videken ez a 
helyzet. Nem rugalmasak, meg ha annak is mondjak magukat es 
ragaszkodnak az elozo munkahelyukon levo szokasokhoz, pl. iktatas, 
levelezes, ebed vagy helyesiras es levelszerkezstes (pedig az mar nem 
vezetofuggo) teren, mert szerintuk az jobb volt. 

Kerlek, hogy Agi es a tobbi harminc folotti, ezt ne vegyetek magatokra, 
ez az en szemelyes tapasztalatom. Sajnos, agykontrollosokkal meg 
nem volt szerencsem dolgozni. 
Azt en is latom, hogy "nincs szukseg" a 40 es afolotti munkaerore. En 
most tanulom a negyedik nyelvet es meg az elkovetkezokben 
szeretnek egy otodik vilagnyelvet is megtanulni. Nemcsak azert mert 
nekem ez konnyen megy, hanem azert, mert azt remelem, hogy ot 
vilagnyelv ismereteben tancsak nem cserelnek le egy fiatalabbra tiz ev 
mulva.  

Udv,

TChristmas

Kedves Mindenki!

Kicsit meglep?dtem, amikor beleolvastam az írásaitokba. Netán rossz helyen járo
k? Én itt eddig agykontrollos témákról olvastam és ezt szívesebben is teszem a 
jöv?ben. Szerintem néhányan jól látjátok a dolgokat, akinek pedig "korfóbiája" 
van, az bétában ellenprogramozza a siekreit magának. Az állások megszerzésének 
sikere nem korfügg?! Bizonyítja ezt az a számtalan huszonévesen elszenvedett ku
darc is, amit akát Ti magatok megtapasztaltatok már, akár a környezetetekben él
? mai
fiatalokat kérdeztétek err?l. Az agykontroll, úgy mint az élet bármely más terü
letén, itt is segít, ha tudod, mit akarsz, mi a karriercélod. Ha szeretnél dolg
ozni valahol, mert muszáj, de valójában legszívesebben mást csinálnál. otthon l
ennél vagy egyéb, akkor soha nem találsz majd megfelel? állást. Az elutasítások
 sora jön hozzád, ezt vonzod, akár 25 éves vagy, akár 37 v. 45. A kor egyébként
 ma már kincsnek számít. tapasztalatot takar és gondolj bele, ha majd 95 évesen
 visszagondolt aktív éveidre, milyen fiatal is voltál még anno 40 évesen. Szint
e el?tted állt az egész élet. A rendszerváltás idején valóban volt némi korszel
ekció, de ez érthet? is. A megváltozott körülmények és azújra való átállás ille
tve rugalmasság a fiatalabb korosztályokat jellemezte inkább.
üdv.
tea

(webes bekuldes, a bekuldo gepe: catv-5062e40f.catv.broadband.hu)