Kedves Zoli!
Gondoltam reagálok az E=mcc értelmetlenségét taglaló linkre.
Pár mondatot fűznék az egészhez:
1. A végén levő Giardano Bruno idézet
(http://www.sulinet.hu/eletestudomany/archiv/2001/0109/bruno/ok.html) üti a
korábbi részt. Hogy miért az a 7. pontban fejtem ki.
2. Ez az emberi gondolkodás megbéklyózása felvetés nem éppen eredeti, ezt a
keresztyén hívőkre szokták ráfogni az ateisták/agnosztikusok. Amúgy ettől nem
kell igazán félni. Mérő László is megemlíti egyik tudomány népszerűsítő
könyvében, hogy egy téves idea megbosszulja magát mert aki ragaszkodik hozzá
előbb utóbb hátrányba kerül. Milyen hátrányba lenne például ma az, aki még
mindig ptolemaioszi körpályákban szeretné a világegyetem mozgásait
ábrázolni :-)
3. Giordano Bruno idézete alapján könnyen Parmenidész juthat eszünkbe. Akik a
tudomány művelését a görögöktől eredeztetik általában megemlítik Parmenidészt
is. (Pl. Leon Lederman: Az isteni a-tom - Mi a kérdés, ha a válasz a
világegyetem ?, Typotex 1995, 53. oldaltól) Parmenidész volt a Xenophanész
alapította éleai filozófiai iskola legfőbb alakja s főtanításuk az Egy volt.
4. Parmenidész egyik követője volt Zénón, aki paradoxonokat állított fel az
iskola alapelveinek alátámasztására. Ezek egyike a stadion paradoxon nevet
viseli. (http://www.mathpages.com/rr/s3-07/3-07.htm nyersfordítás:
http://infinity.tag.hu/relativity.html) E paradoxon lényege a következő: Ha
van maximális sebesség, akkor a sebesség csak relatív lehet. Zénón a stadion
középpontjában áll, mint egyetlen fixpont. Innen indul két futó ellentétes
irányban a maximális sebességgel, Zénónhoz képest. S egymáshoz képest? Ha a
sebességük egymáshoz képest nem relatív, akkor a maximális sebesség
duplájával, ami ellentmondás.
5. Így értelmezve, Zénón eme paradoxonja amúgy megoldja Aranyi Laci egyik
fődillemmáját is miként lehet egy relatív rendszerben valami abszolút. A
stadion középpontjához képest a sebességek abszolútak, s nem haladhatják meg
a maximális sebességet, ugyanakkor a mozgó tárgyak egymáshoz képest relatív
sebességűek, így itt sem lehet a maximális sebesség elvét megsérteni.
6. (Ez ugyan itt nem kerül szóba, de ez az ikerparadoxont is megoldja. A
világegyetemben is van "stadion középpont", feltéve, hogy véges mennyiségű
energia alkotja - kvantálisan legalábbis, mert egyébként vég nélkül osztható
lenne. Ekkor a Föld-Hold rendszernek volna legalább egy fixpontja, ha
önmagában lenne. Hasonlóan a Naprendszernek, ha önmagában lenne. Szintúgy a
Tejútnak ha önmagában lenne. Ez a hierarchia véget ér véges energia esetében
a Világegyetemnél, aminek ekkor van legalább egy fixpontja. Na most egy ilyen
fixponthoz képest minden sebesség abszolút. Az öregedés ezen abszolút
sebességgel van összefüggésben. A Földön maradó ikerpár a Föld abszolút
sebessége szerint öregszik. Az űrhajós testvére meg az űrhajóé szerint, ami
mondjuk a Földéhez képest 0,8c. Ekkor relatíve a Föld és az űrhajó 0,8c
körüli sebességgel halad egymáshoz képest, felvetve a kérdést miért öregszik
az 0,6-szorosával az űrhajós az otthon maradthoz képest. A megoldás egyszerű.
A fixponthoz képest a Föld szinte áll, míg az űrhajó 0,8c sebességgel
száguld.)
7. Végül arról, hogy Giordano Bruno (vagy inkább Parmenidész és Zénón)
felvetései miért is ütik a cikkben szereplő dolgokat. Nos a cikk az idő és a
térbeli dimenziók összekapcsolást egyetlen téridő rendszerbe nem tartja
megalapozottnak, mondván az idő képzetes mennyiség. Ugyanakkor Parmenidész
felvetése értelmezhető úgy, hogy a Világegyetem egy 4D/nD téridő
kocka/gömb/tórusz/nyereg - kinek mi tetszik. Ez tényleg Egy, tényleg végtelen
- már ha örökké gyorsulva tágul, s bár minden egyes konkrét időpontban
véges. (Ha van rajta kívül más azzal lehet úniózni, s megint Egy.) Az ellen
meg legfeljebb materialista alapon lehetne tiltakozni, hogy a mi t (s) valós
időnk tau=ict (m) képzetes időbe átfordítsuk, s így egy egységes nD téridő
rendszerünk legyen.
8. (A Biblia egyébként az "Egy"-et Mindenségnek/Teljességnek/Istennek nevezi.
Csel17,28 "mert őbenne [Isten] élünk, mozgunk és vagyunk." Kol1,17 "Ő [Jézus
Krisztus] előbb volt mindennél, és minden őbenne áll fenn." Kol1,19 "Mert
tetszett az egész Teljességnek, hogy benne [Jézus Krisztus] lakjék." A
természtetudomány tehát nem tesz más, mint Istent kutatja. Nagy melléfogás a
szembeállítás. Ennek fő oka amúgy egy a világegyetemen kívüli, annak idejétől
ugyan független, de saját idővel rendelkező "öregapó" típusú isten körüli
több évezredes értelmetlen vita. Timothy Feris, Stephen W. Hakking. Leon
Lederman, Richard Dawkins, John D. Barrow, stb. mind-mind egy ilyen
istenképpel hadakoznak könyveikben. Ennek a létéről folyik a vita. Jelentem:
Nem létezik. Az ateisták/agnosztikusok győztek. A csatát megnyerték. A
háborút viszont elvesztették, hiszen az igaz Isten tagadásához önmagukat is
tagadniuk kellene, lévén Csel17,28 szerint maguk is benne élnek. Azt
gondolják Parmanidész Egy-e és Püthagorász részei összeegyeztethetetlenek.
Pedig erről szó sincs. A részeket összetéve éppen az Egyet kapjuk. A tudomány
állandóan változik, mert mindig csak részeket ismer. "Rész szerint van benne
az ismeret." Ellenben az Egy része lehet az is, hogy a részei előtt önmagáról
kinyilatkoztatást tegyen. Ma ezt már hasonlattal is könnyen illusztrálhatjuk.
Programozhatunk egy virtuális valóságot, s ott mi magunk is jelen lehetünk.
Megszólalhatunk kívülről, egyik szereplőt kisajátíthatjuk magunknak,
"prófétáink" lehetnek, gombnyomásra vagy egyéb módon "csodákat"
eszközölhetünk. A kérdés, hogy ez megtörténik-e. Azaz, hogy miként viselkedik
az Egy, süketnéma, vak vagy halló, látó, beszélő módjára. Ám ez már nem
létvita, hanem milyenség vita. Az Egy esetében annyi a többlet a virtuális
valóság példához képest, hogy itt a programozó és a programozott egy és
ugyanaz. Nincs tényleges időbeli cselekvés, egyszerűen az Egy Van. Egy olyan
film, ami anélkül létezik, hogy bármikor leforgatták volna. Egy olyan film,
ami úgy a legjobb, hogy bármikor módosítani kellett vagy lehetett volna, stb.
Isten saját maga gondolata. Ahogy ezt Giordano Bruno gondolataiból is kitűnik,
így azután anyagi vagy szellemi elsődlegességi vitája is meddő. "Anyag, de
úgy hogy nem anyag. Lélek, de úgy hogy nem lélek".)
S ha Giordano Bruno így fejezte be: "A Világegyetem egy." Akkor a Világegyetem
alatt értve mindent - a láthatatlan világot is annak aki velem együtt hiszi
a létét - s ezen összességen Istent értve, én így fejezem be:
Isten egy.
Pető Hunor
Re: tagulas
"Kivancsi vagyok,hogy meresekkel hogyan
lehetne eldonteni tagul vagy zsugorodik a
vilagegyetem?"
Kedves Jusanyi!
A két eset megkülönböztethetetlen, de nincs is szükség a megkülönböztetésre.
Csupán arra, hogy akik beszélnek róla megállapodjanak az aktuális szó
használatban, hasonlóan ahhoz hogy megállapodnak a jobb/bal, észak/dél
pozitív/negatív kérdésekben. Poincaré példájával élve (E. Szabó László: A
nyitott jövő problémája 31. oldal alapján , a neten is fenn van a könyv
http://www.hik.hu/tankonyvtar/site/books/b126/
http://www.hik.hu/tankonyvtar/site/books/b126/x1-50002.4.html) :
Adott egy euklideszi korong belsejében élő nép. A korong hőmérséklete kifelé
haladva T(r)=T_0(R^2-r^2)/R^2 formula szerint csökken. Méterrúdjaik a
hőmérséklettel arányosan változtatják a hosszúkat. Na most ha a
méterrúdjaikat mindenütt azonos hosszúaknak hiszik, akkor az fogják hinni egy
végtelen kiterjedésű konstans negatív görbületű
Bolyai-Lobacsevszkij-felületen élnek.
Pető Hunor
|
