Hollosi Information eXchange /HIX/
HIX NYELV 273
Copyright (C) HIX
2002-11-10
Új cikk beküldése (a cikk tartalma az író felelőssége)
Megrendelés Lemondás
1 Re: nyelvkeveredes (mind)  65 sor     (cikkei)
2 Re: farkas, szarvas, medve (mind)  75 sor     (cikkei)
3 Re: tereh (mind)  48 sor     (cikkei)

+ - Re: nyelvkeveredes (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Kedves Ferenc!

hix.nyelv #272, >:

> A nyelvkeveredes szuksegszeru velejaroja a morfologia leegyszerusodese.
> Az angolszasz anyanyelvu keptelen volt kovetni a francia fonevek nemet,
> es forditva. 

Az első mondattal szeretnék teljesen egyet nem érteni. Maga a 
francia is "nyelvkeveredés" eredménye, ráadásul három egymástól 
eltérő nyelvé: a túlnyomóan kelta (gall) alapnépesség vette át a 
latin nyelvet, melyre később germán (frank) elemek rétegződtek 
rá. Az eredmény egy morfológiailag igen bonyolult nyelv. 

Egy másik példa lehet a bulgár: ahol a bulgár-szláv alapnépesség 
olvasztotta be a bolgár-török szupersztrátumot: az eredmény egy 
igen kifinomult igei rendszer. De az orosz nyelv is egy 
"mischung": jelentős finnugor szubsztrátumon kialakult keleti 
szláv nyelv, melybe északi germán népesség olvadt, végül teljesen 
infiltrálta a keverék-bulgár X. sz.-i nyelvállapotának megfelelő 
déli egyházi szláv nyelv. Azonban az orosz morfológiailag nem 
szegényesebb, mint a szláv nyelvek átlaga.

A fentiekből az is látszik, hogy a második mondat sem 
szükségszerű: a francia, ahol három különböző nyelvtani nemi 
felfogás találkozott, egységes rendszert hozott létre elsősorban 
a kelta alapján (csak két nem van: hím és nő), de a konkrét 
szavak nemét leginkább a latin határozza meg (vö. fr. "an" 'év 
<hn>', l. "annus" <hn>, walesi "blwyddyn" [blujdhin] <nn>, 
holland "jaar" <sn>), de néha van, hogy a keltával-germánnal tart 
(vö. fr. "pomme" 'alma <hn>', l. "pomus" 'gyümölcsfa <nn>', w. 
"afal" [aval] 'alma <hn>', h. "appel" <hn>), és van, hogy egyik 
"szülővel" sem egyzik (tehát a rendszernek önálló fejlesztései 
vannak, vö. fr. "enfant" 'gyermek <csak nn>', l. "infans" 
<főnevesült mn., egyaránt hn és nn>, w. "plentyn" [plentin] 
'<hn>', h. "kind" '<sn>'). [A walesi ugyanúgy p-kelta nyelv, mint 
a gall, a holland pedig az óalsófrank legintaktabb megmaradt 
folytatója.]

Sőt, az Angliába vitt francia még egy negyedik hatás alatt is 
állt, minthogy normannok (nyugati északi germánok) beszélték: az 
ő alapnyelvük nemi gyakorlata ugyanúgy eltért a franciától, mint 
az angolszászoké, mégis számottevő változtatás nélkül áttértek 
rá. Nehezen képzelhető el, hogy a XII. sz.-ra ezt a képességüket 
elvesztették, és ne tudták volna a nyelvvel együtt a nemi 
rendszert is átvenni. A hollandban az angol hasonlóan nagyon sok 
francia jövevényszó van, és ezek nem rendítették meg a nyelv nemi 
rendszerét: az se volt baj, ha nem tudták azt, hogy milyen nevű 
volt a szó a franciában, választottak neki, vö. fr. "appel" 
'felhívás, behívás; sorakozó; fellebbezés <hn>' > h. "appel" 
'fellebbezés; sorakozó <sn>' (miközben az azonos alakú germán 
eredetű "appel" 'alma' hímnemű), ill. fr. "automobile" <nn> : h. 
"auto(mobiel)" <hn> (sőt: n. "Auto(mobil)" <sn>). 

Tehát -- nem tagadva ugyanakkor, hogy a nomann szupersztrátumnak 
szerepe lehetett a folyamatban -- ez az angolszász-francia 
kölcsönhatás önmagában nem eredményezhette a nemi rendszer 
megváltozását, ha e mellett legalább ilyen jelentős más tényezők 
nem hatnak ebben az irányba. (Pl. a kelta szubsztrátum, vagy az, 
hogy az óangol korban az angolszászon belül a nyugati szász nyelv 
volt a domináns irodalmi norma [vö. Alfréd király, ill. Aelfric 
apát korát], csak a középangol korban -- a nemek eltűnésével 
párhuzamosan ?! -- vette át a vezető szerepet a számbelileg 
nagyobb angol nyelv -- amelyet északi elhelyezkedése miatt 
kevesebb normann, de több dán hatás ért.)
+ - Re: farkas, szarvas, medve (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Kedves Mari!

hix.nyelv #272, >:

> Köztudott, hogy a farkas, szarvas szavunk úgy keletkezett, hogy nem
> volt szabad kimondani az állat nevét. Nos, sikerült úgy eltitkolni az
> illetö állatok nevét, hogy azóta sem tudjuk, vagy azért fennmaradt
> valahogy? 

Nekem nem foglalkozván hivatásszerűen a dologgal, csak magyar 
szemszögű uráli etimológiai jellegű munkáim vannak. Ezek azt 
állítják, hogy nem maradt fent az eredeti nevük. 

Kicsit körülnéztem a szótáraimban, valamint szó- és 
szöveggyűjteményeimben. Amit most írok, az hangosan godolkodás 
lesz (tévedést nem kizárva). 

Komiul a 'medve' "os^", a töve "os^k-": ez feltűnően hasonlít az 
"os^kini" 'dicsér' igére. Lappul két szó van a 'rénszarvas'-ra, 
egy a 'vad' fajtára: "god'de", egy a 'szelíd'-re: "boadzo" (töve: 
"bo,c'cu-"). A "god'de" szó ugyanakkor 'gyilkos'-t is jelent, míg 
a "bo,c'cu-" igen hasonló a "buoc'ce" 'ő beteg <ige>' szóhoz [bár 
lehet, hogy nincs közük egymáshoz].

Ez utóbbi azért érdekes, mert finnül a '(jávor)szarvas' neve 
"hirvi", amely közel áll a "hirveä" 'borzalmas, rettentő' 
melléknévhez; észtül pedig "po~der", amely hasonlít [?] a 
"po~dema" 'beteg, szenved' igére.  

A 'farkas' finnül és észtül is "susi", amelyről nehéz nem a "suu" 
'száj' szóra asszociálni. A 'medve' finn neve "karhu", az észt 
pedig "karu". E mellett ezekben a nyelvekben ismert a fi. 
"karva", é. "karv" 'szőr, haj' szó, melynek töve azonos lehet az 
előbbi szavak tövével.

A fentiek egyike sem tűnik tehát az eredeti nevek folytatóinak. 
(De reméljük, valakinek majd tud idézni uráli alapnyelvi 
szótárból adatokat.)


> (Meg azt is hallottam, hogy a medve valami szláv nyelven "mézevö".) 

Jól hallottad, egy "med(u)" ill. "ed(i)" tagokból az ősszlávban 
kialakult "medved(i)" szónak volt ez a jelentése. "Med(u)" = 
'méz', vö. szlovák-szerb-horvát-bulgár "med", orosz "m'od"; 
"ed(i)" = 'evő', vö. szlovák "jedák" 'nagyevő', orosz "jeda" 
'étkezés', szerb-horvát "jedenje" 'evés, étel'.

Az indourópaiak közt szlávokon és baltiakon kívül a germánoknál 
is tabuszó volt a 'medve' neve: még a közgermán korban egy 'barna 
(állat)' jelentésű szóval helyettesítették, és ez fejlődött a mai 
a. "bear", n. "Bär", ill. sv. "björn" szavakká. 

Az, hogy mégis ismerjük az indoeurópai 'medve' alapszót, az annak 
köszönhető, hogy egyes népek elkerültek olyan helyekre, ahol nem 
vagy kisebb számban élnek medvék (de az uráliak-finnugorok esetén 
nem volt ilyen). Így pl. az ősi szó folytatása a latin "ursus" 
(őslatin: "*orctos"), ógörög "arktos", albán "arushë", szakszrit 
"r.ks'a" (ebből hindi "rich" [ricsh], cigány "rish" [ris]). A 
szanszkrit szó különösen érdekes, mivel melléknévként már volt 
'gonosz, rossz fájdalmat okozó' jelentése is. A mai hindiben élő 
"ráks.as" továbbképzése 'démon' jelentése (vö. az ind mitológia 
ráksaszái). Így itt ez a szó utólag kapott vallási átértelmezést. 

A tabu az animizmusra, sámánizmusra jellemző vallási fogalom. A 
tabusodást nem úgy kell elképzelni, hogy "be lett tiltva" a szó, 
hanem szakrális tartalma volt: kimondása kapcsolatot hozott létre 
az állat és a kimondó szelleme között (vö. "ne fesd az ördögöt a 
falra, mert megjelenik"), ezért csak spirituálisan felkészült 
emberek, vi. sámánok használhatták. Az egyszerű népesség -- mivel 
a megidézett szellem elpusztíthatta volna őket -- 
tabuhelyettesítő szavakkal élt. A sámánok maguk közt tovább 
hagyományozhatták a nevet egészen addig, amíg a sámánizmus át nem 
alakult egy fejlettebb vallási képzetté; ekkor azonban eltűnt, 
mint sok más funkcióját vesztett szó.
+ - Re: tereh (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Kedves Attila!

hix.nyelv #272, Láng Attila D.:

> Nos, listánk etyimológusai biztosan meg fogják mondani, igazam van-e a
> tereh értelmezésében 

Talán nem voltam világos a 271-es számban, mint "etyimológus" 
(:-)) azt állítom, hogy nincs igazad: a régi "tereh" szó és a 
'viselős' jelentésű "terhes" szó is a mai "teher" 'rakomány, 
súly' szóval függ össze. Mivel a "nézni is teher" szvsz 
egyértelműen ugyanazt jelenti, mint a "nézni is tereh", ezt nem 
is elemezném második kötben, inkább a "terhes"-hez tennék 
összehasonlító nyelvészeti adalékokat.

A "terhes" szinonímája a "viselős". A "visel" jelentése itt az, 
ami a "hord"-é, vi. valamit 'állandóan visz'. Erre utalunk a 
"magzatot kihord" kifejezéssel is. A "terhes" szó ugyanezt a 
jelentésmutívumot bontja ki: az állapotos nőknek a növekvő 
magzatot, mint plusz terhet kell hordaniuk.

Az oszmán-törökben a 'terhes, viselős' jelentésnek megfelelő 
egyik szó a "hamile". Ez ugyanúgy a "hamil" 'hozó, hord(oz)ó, 
viselő' melléknév származéka, mint ahogy a m. "viselős" a 
"viselő"-é. Ugyanakkor a "hamal" 'hordár' szót is ebből a tőből 
képezik. 

Az angolban a fentihez hasonlóan a "she is bearing a child" 
'gyereket hordoz, visel' kifejezéssel lehet arra utalni, hogy vki 
várandós. Sőt az "I was born..." 'születtem...' "born"-ja nem 
más, mint a "bear" 'hord, visz, visel" ige múltidejű melléknévi 
igeneve, vi. az "I was born..." tkp. 'ki voltam hordva...'

Az albánban 'terhes, viselős' jelentést a "me barrë" hátravetett 
jelzővel adják vissza. A "barrë" szó fő jelentése 'teher, 
rakomány', így a "me barrë" szó szerinti értelme 'teherrel (való, 
bíró)'. Ebből a szókapcsolatból alakult ki a "barrë" szó 'magzat' 
átvitt jelentése (magyarul is a "méhe terhe" képes kifejezés 
állhat a 'magzat' helyett).

Továbbá, a szlovákban megvan a m. "terhes" tükörképe: "t'archavá 
(z^ena)" 'terhes (asszony)' < "t'archa" 'teher'. De a "t'archavá" 
melléknévnek a magyartól eltérően csak _fizikai_ 'viselős, 
állapotos' jelentése van, nincs _lelki_ 'nehéz, nyomasztó, 
kellemetlen' mellékjelentése. Ez arra utal, hogy a magyarban sem 
a 'kellemetlen' jelentésből fejlődött ki az 'várandós' értelem, 
hanem ez a két jelentéskör a "teher" 'súly, rakomány, nehézség' 
szó egymástól független fejleménye.

AGYKONTROLL ALLAT AUTO AZSIA BUDAPEST CODER DOSZ FELVIDEK FILM FILOZOFIA FORUM GURU HANG HIPHOP HIRDETES HIRMONDO HIXDVD HUDOM HUNGARY JATEK KEP KONYHA KONYV KORNYESZ KUKKER KULTURA LINUX MAGELLAN MAHAL MOBIL MOKA MOZAIK NARANCS NARANCS1 NY NYELV OTTHON OTTHONKA PARA RANDI REJTVENY SCM SPORT SZABAD SZALON TANC TIPP TUDOMANY UK UTAZAS UTLEVEL VITA WEBMESTER WINDOWS