Hollosi Information eXchange /HIX/
HIX RANDI 3075
Copyright (C) HIX
2004-03-31
Új cikk beküldése (a cikk tartalma az író felelőssége)
Megrendelés Lemondás
1 Re: meg mindig a 'csaszarrol' (mind)  36 sor     (cikkei)
2 gyapo-nak (mind)  13 sor     (cikkei)
3 re: Segitseg es sebek 1. resz (mind)  42 sor     (cikkei)
4 Segitseg, sebek 2. resz (mind)  75 sor     (cikkei)

+ - Re: meg mindig a 'csaszarrol' (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Kedves okz63, Többiek!
Elnezest a megszolitasert, de nem tudom, hogy tehetnem maskepp.:)
 >Azzal pedig, hogy a hazassag egy mulando intezmeny, >nagyon nem ertek egyet.
 >Ha valaki keptelen felvallalni, hogy a torveny >kepviseloje elott kimondja:
 >Igenis szereti es vallalja azt az embert, akivel az >eletet szeretne leelni,
 >akkor az nem is szereti igazan. Mindenki probalja >manapsag kikerulni ezt,
 >hogy konnyebb legyen szakitas eseten kilepni, marpedig >amikor en azt a
 >bizonyos "igen"-t kimondom, akkor fel sem szabad >mindennek merulnie. Nem a
 >papiron mulik, hanem a szereteten, de nem art tudni, >hogy bizonyos
 >orszagokban meg ma sem ismerik el az elettarsi >kapcsolatot, es ez igy volna
 >mindenutt rendjen.
Csak szerettem volna megkoszonni ezt a nehany sort, mert nagyon szepen megfogal
maztad a hazassag fontossagat. A tegnapi napon nagyon megnyugtatoan hatott ez a
  nehany sor.
Nem tudnam megfogalmazni miert fontos a hazassag intezmenye, de akinek nem font
os az ugy sem ertene meg, akarmilyen alaposan magyaraznam.
Egyetlen elmeny a dologgal kapcsolatban. tavaly voltam Andi baratnom eskuvojen.
  Szamomra nagyon meghato volt, ahogy elmondtak a templomit eskut. Aztan 
megkerd
eztem a volegenyt, hogy milyen erzes ( ez azert volt buta kerdes, mert egyuttel
tek kozos lakasukban, szoval tulajdonkeppen semmi valtozas), s a fiatalember cs
ak annyit mondott, hogy nagyon jo erzes Andi ferjenek lenni.
Hat ott akkor csak egy dologra vagytam, hogy legyen templomi eskuvom, s utan a
ferjem ezeket mondja rolam.
Annyi a velemenyem errol, hogy ha nem mond semmit a templomi esku szovege, akko
r nem kell templomba menni eskudni. Szerintem ez nem vita tema, ha nem fogadjat
ok el, nem baj, de akkor nem kell oda menni.
Azonban szeretnem hinni, hogy sok embernek meg mond valamit a szoveg, bar lehet
, hogy csak egy igeret, ahogy Tamas mondta, de meg mindig jobb, mint a pusztaba
  kialltott szo.
Vitatkozhatunk, hogy azz igeretet be kell-e/lehet-e tartani, de ez mar nem a ha
zassagrol, hanem a valasrol szol.
Mindenkinek bekes napot kivanok.
Marika

(webes bekuldes, a bekuldo gepe: gate.westel900.hu)
+ - gyapo-nak (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Kedves Gyapo!

Ha rendesen vegigolvastad volna a bekuldott levelem, akkor lathatnad, hogy
nekem is eletem ertelmenek hitt holggyel kellett lezarnom mar tobbszor a
kapcsolatot, mert viszont ez nem volt igaz. Egy darabig mindig mukodott,
aztan befuccsolt, es nem mindig bennem volt a hiba, de neha volt ilyen is.
Elarulom, nem kellett vele egyutt elnem, hogy mindez kideruljon.

Zolesz

@@@@@@
ekezetlenitve
@@@@@@
+ - re: Segitseg es sebek 1. resz (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Kedves Ivett!


Tamas biztosan bovebben es "szakszerubben" kifejti majd ezt a temat, en
csak annyit fuznek hozza az altalad leirtakhoz, hogy eloszoris a _sajat_
lelki bekenket kell helyreallitani, ezutan mar a megbocsatas is konnyebben
megy. Elsosorban tehat onmagunkkal kell foglalkoznunk, arra torekednunk,
hogy a mi lelkiismeretunk tiszta es nem azzal, hogy masok mit kovettek el
ellenunk. Az az o bunuk most mar, nekik kell azert sajat lelkiismeretuk, a
torveny vagy Isten elott vezekelniuk, nem minket kell, hogy terheljen. Nem
nekunk kell me'g most is szenvednunk miatta azzal, hogy sirunk vagy csak
egyszeruen szomoru pillanatokat okoz nekunk. Masreszt pedig mar csak azert
is ertelmetlen "orizgetni" magunkban a regi serelmeket, mert azok ujra es
ujra elobukkannak majd es ujra es ujra megnehezitik az eletunket. Vagyis
lelekben nem tudunk elszakadni a regi eletunktol. Enelkul pedig nincs
tovabblepes, nincs fejlodes. Egy gyakorlati pelda: Hany es hany embert
akadalyoznak a volt parjuktol elszenvedett serelmek, bantasok az uj
kapcsolatukhoz valo viszonyulasukban?! Es teljesen feleslegesen okoznak
szenvedest az uj kedvesuknek, no meg sajat maguknak.
Tanulsagokat le lehet vonni mindenbol, de nem szabad haragnak maradnia
bennunk, mert az csak a sajat lelkunket mergezi es egy csomo energiankba kerul.
A rossz emlekeket nyilvan nem torolhetjuk ki tobbe az agyunkbol, de a
hozzaallasunkon tudunk valtoztatni - a sajat erdekunkben.
Ivett, en a helyedben mar reg nem probalkoznek apamnal. Mar-mar azt erzem,
hogy mazochista vagy: szandekosan teped fel a sebeidet azzal, hogy
megkeresed ot. O nyilvan keptelen beismerni maganak es neked azokat a
dolgokat, amiket ellened elkovetett. Ha akarna', ezt nelkuled is megtette
volna mar. Valoszinuleg nem fogod tudni megvaltoztatni a gondolkodasat.
Amin valtoztatni tudsz, az te magad vagy. Azaz el kell fogadnod, meg kell
bekelned vele (nem beletorodnod, mert az tovabbra is kenyszer es rossz
erzest szul!), hogy apad ilyen es ilyen is marad a viszononyotok most mar.
Hidd el, neked lesz konnyebb.
Hasonlo a helyzet a paroddal, bar neki, ha jol ertem, a mai napig meg kell
kuzdenie a hatranyos helyzetevel. Ezt kapta ettol az eletetol. Ezt kell
megoldania. Ezzel kapcsolatban van tanulnivaloja. Ha ugy tetszik, elozo
eletebol ezt hozta magaval feladatkent. Ha nem hisz a lelekvandorlasban,
akkor is a legfontosabb: ha - akarhogyis, de - sikerul elfogadni a sorsat
es nem gorcsol folyton a multon, azon, hogy mennyit veszitett, konnyebb
lesz neki, ha elfogado a sorsaval, elfogadobb lesz a jelenben az emberekkel is.
Hat ezek jutottak eszembe, leirtam, hatha hasznosnak talaljak masok is
-  remelem, azert valamennyire ertheto voltam. :-)
Udv, Moni
+ - Segitseg, sebek 2. resz (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Kedves Tamás!

 > Ez akkor igaz, ha egyedul is megallnad ezekkel az ertekekkel a helyed,
kulonben inkabb kiegeszititek egymast, ami nem mas mint fuggoseg.
Egyedul megallom a helyem. Sot, nekem az a fura, hogy kepes vagyok valaki
massal egyutt "megallni a helyem". Nem vagyok egy ragaszkodo fajta. Eveken
keresztul csak megszereztem-kidobtam, megszereztem-kidobtam ... mert
nehany honap mulva mindrol kiderult, hogy nem az en hullamhosszomon mozog.
Nem hittem volna, hogy kepes vagyok valaki miatt lemondani az onallo,
szabad , kotottsegek nelkuli eletrol. Egeszen addig, amig a paromat meg
nem ismertem. Ketsegem sincs afelol, ha utjaink elvalnanak (persze, nagyon
fajna, nagyon-nagyon!, de) ugyanugy megallnam a helyem a vilagban, ahogy
azelott tettem. Azt persze nem tudhatom biztosan, hogy azok az ertekek,
amiket tole tanultam (leginkabb a turelem, az onfegyelem a legnehezebb
szamomra ezek a lekcek voltak!), elkisernenek-e azutan is, amikor magamra
maradok. Ez majd kiderul, ha erre sor kerul.
A parom eseteben eppen az onallosagrol van szo. Eppen azt kell
megtanitanom, hogy hogyan alljon onalloan a sajat laban. Mert engem eppen
az aggaszt, hogy : mi lesz, ha engem holnap elut az auto es meghalok?
visszaszalag anyucihoz? vagy keres egy masik "mankot"? ... Eppen ezen a
ponton erzem ugy, hogy a "gyermekem", mert az anyukaja nem tanitotta meg
neki, hogyan gondolkodjon onalloan, hogyan _dontson_ egyedul dolgokrol,
ezek pedig az elet reszet kepezik. En nem donthetek mindig helyette csupan
azert, mert neki az kenyelmesebb.

Es itt jon be az a resz, amit meg irtal:
 > A segitseg ugy jo igazan, ha akkor tesszuk, ha megkert a masik, es azt,
amire megkert, legalabb is ami az o szferajaba valo beavatkozasrol szol.

 > (...) Viszont a lenyege akkor is az kell hogy legyen, hogy abban
segitunk,
 > amiben a masik akarja.
Az en parom nem kert meg ra, hogy tanitsam meg, hogyan legyen onallo. Neki
nagyon kenyelmes az, hogy en onallo vagyok helyette is. En viszont azt
szeretnem, ha nelkulem is megallna a helyet. De nem gondolom azt sem, hogy
az "onallosagra tanitas" az en celomat szolgalna. Nem azert akarom, hogy
megtanulja, mert el akarom hagyni, es nekem igy konnyebb ot elhagyni.
Bennem mindig egy munkal: nem akarok cserben hagyni senkit. Ha holnap
kiderul, hogy rakos vagyok, es ket honapom van hatra, akkor mar keso lesz
megtanitani a sajat labara allni, lelkiismeret-furdalassal halnek meg,
hogy: tehettem volna valamit azert, hogy neki konnyebb legyen, ha ide jut,
es en megsem tettem. Amikor a lakashitel miatt rohangaltam, es megkertem,
hogy egy papirt vigyen el a bankba (iszonyu arckifejezes volt a valasz),
akkor dobbentem ra igazan, hogy hiaba beszeltuk at rengetegszer azt, hogy
meg kell tanulnia onallonak lenni, meg gyerekcipoben jar a dolog. Azota
olyan dolgokat is rabizok, hogy intezze el, amiket en is megtehetnek (es
hajlamos is vagyok arra, hogy minden hivatalos ugyet en intezzek el, mert
a sajat munkamban bizom a leginkabb - ezert nekem kesz tepelodes, hogy
vajon jol intezi-e el, nem felejt-e el ezt, vagy azt megkerdezni ami
fontos stb.), es figyelek arra, hogy mindig megdicserjem, hogy milyen jol
el tudja O ezt intezni, sot, jobban, mint en! Probalok kedvet csinalni az
onallosaghoz ...
De velem sem konnyu, mert en nagyon szetszort vagyok. Rettenetes dolgokat
tudok muvelni! Most, raadasul, hogy szepen turelmet tanultam, meg csak nem
is izgatom magam azon, ha valamit szetszortsagomban tonkreteszek! Ez meg
rosszabb, meg regen, legalabb tiszta ideg voltam, ha a figyelmetlen
hadonaszasommal lesodortam egy poharat, es eltort, ma pedig szep nyugodtan
osszesoprom, es nem izgatom magam rajta. Amig egy poharrol van szo, addig
turheto a figyelmetlenseg, de legutobb majdnem felgyujtottam a konyhat,
mikozben a szobaban szep nyugodtan olvasgattam. Ha elaludtam volna, akar
fustmergezesben meghalhattam volna. Es en csak szep nyugisan
kiszelloztettem, amikor a parom megtudta ... nagyon merges volt. Hogy
szetszort vagyok, figyelmetlen vagyok, meghalhattam volna stb.
Gyerekkorom ota kuzdok a figyelmetlensegemmel. Minel jobban odafigyelek,
annal inkabb el fogok valamirol felejtkezni. Ha nem a konyha, akkor a
vasalo, ha az sem, akkor elmegyek vasarolni penztarca nelkul, bankba
szemelyi igazolvany nelkul stb. Rettento bosszusagot okozva ezzel a
korulottem eloknek. Es en meg szorakozom is a sajat hulyesegemen :) Ha
telepakolom a kosarunkat a boltba, es a penztarhoz igyekszunk, kepes
vagyok vigyorogni: "nezelodj meg egy kicsit, addig en hazaugrom a
penztarcaert" :) Es ez csak nekem vicces :(
Igy, hat van meg tanulnivalom boven.

Szia:
        Ivett

AGYKONTROLL ALLAT AUTO AZSIA BUDAPEST CODER DOSZ FELVIDEK FILM FILOZOFIA FORUM GURU HANG HIPHOP HIRDETES HIRMONDO HIXDVD HUDOM HUNGARY JATEK KEP KONYHA KONYV KORNYESZ KUKKER KULTURA LINUX MAGELLAN MAHAL MOBIL MOKA MOZAIK NARANCS NARANCS1 NY NYELV OTTHON OTTHONKA PARA RANDI REJTVENY SCM SPORT SZABAD SZALON TANC TIPP TUDOMANY UK UTAZAS UTLEVEL VITA WEBMESTER WINDOWS