Hollosi Information eXchange /HIX/
HIX TUDOMANY 2667
Copyright (C) HIX
2004-10-11
Új cikk beküldése (a cikk tartalma az író felelőssége)
Megrendelés Lemondás
1 kreacio5 (mind)  97 sor     (cikkei)
2 irrac18 (mind)  87 sor     (cikkei)
3 Re: Re: embrio (mind)  11 sor     (cikkei)
4 Re: kreacionizmus (mind)  8 sor     (cikkei)
5 re: irrac19 (mind)  16 sor     (cikkei)

+ - kreacio5 (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

#2643József: "Mondjuk vallasos kutato nyugodtan dolgozhat a Genesis
urszondaval :)"

Newton, Kepler, Kopernikusz, stb, nagy hálákat rebegnek, hogy ekkora kegyet
gyakorolsz.

#2643starters "Kivancsi vagyok, melyik vallasban lehet egyaltalan
*megemliteni* az isten vizsgalatat."

A vizsgálatot kezdheted Jézus Krisztussal, és a 4 evangéliummal. Úgy
járhatsz, mint az az ateista, aki egy vonaton utazva a barátjától azt a
tanácsot kapta, hogy nyugdíjasként most már ráér, elég művelt írjon egy
könyvet a keresztyénség lebuktatására, s ő belement. Elkezdte írni, de
becsületesen vizsgálódott, és végül a Ben Húrt írta meg.

"Isten feltetelezese nem mond SEMMIFELE pluszt ahhoz kepeset,
mintha nem lenne - csak eltolja a problemat - es nem segit SEMMIT a
vilag megismereseben: tehat tudomanyos megkozelitesnek alkalmatlan.
[kihagyás]
Biztos, hogy ennek a nehany problemanak a felig-meddig megmagyarazasara
erdemes egy ilyen sok, es sokkal nagyobb problemat okozo feltetelezest
bevezetni?"

Látom Dawkins idézed szabadon. [A vak órásmester 284-285.o.] Ő is azt hitte
Isten az alulról való építkező. Egy másik helyen például így ír:
"A legalapvetőbb kiindulási elemek, amelyekre szükségünk van annak
érdekében, hogy az összes létező eredetét megértsük: vagy a szó szoros
értelmében nem foglalnak magukban semmit (miként azt néhány fizikus
állítja), vagy (a többi fizikus szerint) ezek a lehető legegyszerűbbek -
messze egyszerűbbek annál, amit egy körültekintő Teremtő igényelne." [20.o]
Ebben számos dolog sántít. 1. Isten nem alulról építkezik. 2. A legkisebb
építő elem problémája nincs megoldva, mert a semmi aaz túl kicsi ami meg
nagyobb az túl nagy. [Értsd: a legegyszerűbb anyag is végtelenszer akkora,
mint a semmi) stb.

"Erdemes ellenorizhetetlen dolgokra alapozni a JELENLEGI, ISMERT
eletedet?"

Nem. Ám érdemes feladni, azt, amit nem tarthatsz meg, azért, amit nem
veszíthetsz el.

"Ma mar nem annyira. De ossejtkutatonak nem jo, az szinte biztos (es
persze gatolja is a kutatast). Vallaskutatonak (elvileg a teologus
lenne az) sem, mert el van kotelezve a vallas terjesztese mellett, es a
kutatast is ennek rendeli ala."

Még jó, hogy nem te mondod meg ki mire jó.

"Az ervelesnek akkor nincsen semmifele bizonytalansaga, ha vegtelen
istent feltetelezunk..."

Nem meglepő, ha sorra cáfolod saját magadnak gyártott istenképeidet.

"Azonban hogyan tudnam megtapasztalni az isten letezeset? Mar irtam,
hogy mik lennenek az *elfogadhato* (es meg mindig nem
ketsegbevonhatatlan) bizonyitekok. Sok helyrol kaptam azt a valaszt,
hogy hogy kepzelem en azt, hogy az istennek barmi modon is kotelessege
lenne barmilyen egyertelmu valaszra ez en kiserletemmel (avagy
keresemmel) kapcsolatban?"

Hogyan feleljen, amikor nem is figyelsz rá. Válaszai már régen készen
vannak. A Bibliában le van írva miként ismerheted meg. Jézus Krisztust
mintaként adta, hogy megtudhasd milyen, ha tényleg érdekel.

#2645Csaba "El tudod kepzelni, hogy valaki szeriaba (sorozatba) gyartson
elettelen anyagbol elo szerkezeteket? Vagy a 'teremtes' varazsvasszovel
tortenik?"

Újabb ateista.hu nap mondása?

#2646Endre "Fogadjunk, hogy itt most nincs egyetlen igazi darwinista sem!
Mert ha lenne, akkor nem lenne vita errol. Darwin ugyanis azzal kezdte
az elmeletenek kifejteset, hogy ezeket a torvenyszerusegeket
alkalmazhatta Isten a teremtesnel. Tehat Darwin nem tagadta a Genezist
es Istent, csak feltarta a kreacionizmus mogott rejlo tudomanyos
torvenyszerusegeket."

Ó nem. Darwin kicserélte Istent időre, még időkre és még több időre. Ahogy
Dawkins fogalmaz: "bár az ateizmus már Darwin előtt is tartható volt
logikailag, de Darwin tette azt intellektuálisan kielégítővé." [A vak
órásmester 12.o.]

#2646straters "Ezert (is) lehet azt mondani, hogy az evolucio kiserletileg
is bizonyitott teny. Lehet, hogy nem mindenki koveti, de keszultek mar -
genterapia nelkul - olyan elolenyek, amelyek a termeszetben maguktol
odaig nem alakultak ki, es ha a korulmenyek nem nem lettek volna
mestersegesen kialakitva (de semmi kulonleges, csak MAS, mint a regi
kornyezet), akkor ma sem leteznenek."

Ez egy nemesítési példa. A lényege, hogy a lehetőség ott volt már eleve,
csak a megfelelő környezet kellett hozzá, ami aktiválja. Ahogy az 1:100-ról
1:3 arányra való növekedése az agyartalan elefántknak is az, amit valaki
példának felvetett, csak éppen másképp folyik a nemesítés. Ez genetikaliag
semmi újat nem tesz hozzá, sőt ha sikeres és az agyar eltűnik akkor elvesz,
így ez devolució.

Pető Hunor
+ - irrac18 (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Kedves math!

#2658: "azt allitottad, hogy van egy megszamolhato vegtelen sok halmazbol
allo felosztasod. ezt akkor alltihatod, ha be tudod szamozni oket. azaz
tudsz mondani egy szamozast, ami kolcsonosen egyertelmu. azaz meg kell
tudnod adni, mi az elso ilyen halmaz, es az N. ilyen halmaz. definialnod
kell. ha nem definialod, akkor nem adtal meg felosztast."

1. -H N. -H+N/H

>a racionális számok a helyükön vannak és mindegyik egy rész kezdete, és
mindegyikhez hozzárendeljük azon irracionális számokat, melyek nála
nagyobbak, de minden nála nagyobb racionális számnál kisebbek.
"Ezek a halmazok csak a racionalis szamokbol allnak.  vegtelen surun
helyezkednek el. meg sem adjak a szakasz lefedeset."

Valóban csak a racionális számokból állnak, mert nincs más. tetszőleges q
racionális számhoz a [q,q+1/H) intervallum lesz hozzárendelve.

"Definialjuk a te felosztasodat: Q=racionalis szamok halmaza. R=a valos
szamok halmaza minden q eleme Q-hoz legyen h(q)= {q} unio {r eleme R, hogy
r>q, de r<q2, barmely q2 eleme Q, es q2>q} bizonyithato, hogy h(q)={ q}
es, hogy unio (q eleme Q) h(q) = Q. tovabba a h(q) halmazok vegtelen surun
helyezkednek el. azaz nem a szamegyenest, hanem a racionalis szamokat
osztottad fel, egy trivialis felosztassal, minden halmazban pont egy
racionalis szam van."

Valóban. h(q)={q} és unió (q eleme Q) h(q) = Q. Csak ez megegyezik a
széámegyenessel.

"konstrualok neked egy hasonloan vegtelen suru felosztast, ami meg a
racionalis szamokbol is kihagy vegtelen sokat. V={a veges tizedes tort
alakban felirhato (racionalis) szamok} legyen minden v eleme V-hoz legyen
h(v)= {v} unio {q eleme Q, hogy q>v, de q<v2, barmely v2 eleme V, es
v2>v}azaz, minden veges tizedes torthoz vegyuk azon vegtelen tizedes
torteket, amik ket veges tizedes tort  "kozott vannak" bizonyithato, hogy
h(v)={v}tovabba unio (v eleme V) h(v)=V namost van egy ilyen felosztasunk,
ami vegetelen surun beagyazodik a racionalis szamok koze, de meg sem fedi le
oket. bizonyitja-e ez azt, hogy nincsenek vegtelen tizedes tort alaku
racionalis szamok? NEM! ugyanis, bar vegtelenul suru a struktura, de nem
teljes lefedes! pedig egy teljesen analog bizonyitasi sema, mint a tied. de
rossz! tanulsag: attol, hogy vegtelenul surun be tudsz agyazni egy halmazba
egy masikat, az nem ad teljes lefedest."

Téves. Például 0.333..., alias 1/3-ra a [1/3-1/H,1/3+1/H] lesz az az
intervallum, amiben benne fog szerepelni.

"a vegtelen suruseg, es a lefedes a vegtelen halmazokon egy trukkos dolog."

Egyetértek.

"az intuiciod itt felmondja a szolgalatot. matematikai precizitassal kell
eljarni, kulonben elveszel!"

Nem mondja fel. A precizitás meg alakul.

"szoval Hunor nem konstrualtal te semmifele bizonyitast.viszont konstrualtal
egy a tobbi "paradoxonhoz" hasonlo trukkos peldat, ami egy kis csusztatason
es intuicion alapul, de precizen eljarva feloldhato. nem tudom, hogy mint
"paradoxon" uj-e ez."

Amit adtam a nem paradoxon volt.

Figyelemfelkeltésül néhány idézet Alexander Zenkin honlapjairól:
ARISZTOTELÉSZ: "Infinitum Actu Non Datur."
GAUSS: "I raise an objection ... against the usage of the infinite value as
something completed that is permissible in Mathematics never."
KRONECKER: "Die ganzen Zahlen hat der liebe Gott gemacht, alles andare ist
Menschenwerk."
ARISTOTELÉSZ: "There will not be an actual infinite.The infinite has a
potential existence."
GAUSS: "I must protest most vehemently against the use of the infinite as
something consummated, as this is never permitted in mathematics."
KRONECKER: "I don't know what predominates in Cantor's theory - philosophy
or theology, but I am sure that there is no mathematics there."
POINCARE: "There is no actual infinity; Cantorians forgot that and fell into
contradictions. Later generations will regard Mengenlehre as a disease from
which one has recovered."
BROUWER: "Cantor's theory as a whole is "a pathological incident in history
of mathematics from which future generations will be horrified."
WITTGENSTEIN: "Cantor's argument has no deductive content at all."
WEYL: "the axiomatic set theory is a "house built on sand"."
P.VOPENKA: "the set theory whose energies were directed to the actualization
of potential infinity turned out not to be able to eliminate the
potentiality. . .".

Pető Hunor
+ - Re: Re: embrio (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

"elödök embrionális fejlödését >ismétli< meg.
A fontos lépések viszont megmaradnak.

Gogy"


Köszönöm,
akkor ez is az evolucio mellett szól(és évmilliók nyomát örizzük minden embrió
kifejlődése során)

(webes bekuldes, a bekuldo gepe: caracas-1483.adsl.interware.hu)
+ - Re: kreacionizmus (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Sziasztok!

Az meg senkinek sem jutott eszebe, hogy ha nincs evolucio, akkor nincs
szabad akarat? Marpedig a szabad akarat letezese a kereszteny vallas egyik
alapvetese. Aki intelliges tervezesrol es a fajok "kezivezerelt"
letrehozasarol beszel, emiatt eppen a keresztenyseget tagadja.

Udvozlettel: Feher Tamas.
+ - re: irrac19 (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

>>Észrevetted-e már, hogy az 1-es számrendszerben nincsenek irracionális
> számok?
Szerintem racionális számból sem túl sok. Az "egyes számrendszer"-ben
az egyetlen számjegy a nulla lenne, ezért nem igazán tudom elképzelni,
hogyan néz ki ez a számrendszer.

> "Ez elég furán hangzik, mint ahogy az 1-es számrendszer is fura találmány.
Valaki megírhatná, hogy mi ez, és létezik-e egyáltalán. Nullából
akármennyit írok egymás mellé, az nulla marad...

> De simán le lehet írni, hogy gyök(II). Abban remélem egyetértünk, hogy a
Igen, de itt az "I" (1) és ezért a "II" (2) sem létezik.

> számrendszerek csak ábrázolják a számokat, számoknak csak ábrázolhatósági
> kérdéseik vannak, a létezésük ett?l független."
Ez igaz, de ez a "számrendszer" szerintem erre már nem alkalmas.

AGYKONTROLL ALLAT AUTO AZSIA BUDAPEST CODER DOSZ FELVIDEK FILM FILOZOFIA FORUM GURU HANG HIPHOP HIRDETES HIRMONDO HIXDVD HUDOM HUNGARY JATEK KEP KONYHA KONYV KORNYESZ KUKKER KULTURA LINUX MAGELLAN MAHAL MOBIL MOKA MOZAIK NARANCS NARANCS1 NY NYELV OTTHON OTTHONKA PARA RANDI REJTVENY SCM SPORT SZABAD SZALON TANC TIPP TUDOMANY UK UTAZAS UTLEVEL VITA WEBMESTER WINDOWS