1. |
re: Re: *** HIX NYELV *** #745 (mind) |
33 sor |
(cikkei) |
2. |
Re: Mindenfelek (mind) |
106 sor |
(cikkei) |
3. |
Thread (mind) |
28 sor |
(cikkei) |
4. |
hosszu maganhangzok (mind) |
35 sor |
(cikkei) |
5. |
Re: re: *berry, zse' (mind) |
3 sor |
(cikkei) |
|
+ - | re: Re: *** HIX NYELV *** #745 (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
SzerBusztok. :-)
>> P.S. Miközben a fentiekbo~l talán az tu^nik ki, hogy az osztályrendszer
>>csökevényének tartom a helyesírást, valójában én is a körön belül
>>vagyok, és én is felhasználom ezeket a jelzéseket. Rám pl. máris
>>önkéntelenül
>>hatott, hogy a "szerbusztok" köszönést "b"-vel írtad, és nem "v"-vel.
>>[Ez nem cikizés, csak jól jön a tárgy illusztrálásra.]
Aranyos vagy, és nem veszem cikizésnek. Amit írsz az szerintem is igaz, de ezek
a jelzések nagyon-nagyon halványodnak, valahogy úgy mint az íráskép.
Nekem például nagyon ritkán kell kézzel írnom, ha egy-egy hosszabb levelet kell
kézzel írni néha eszembe jut, milyen következtetést vonna le egy írásszakértő
az írásomból. Ugyanez van az ékezetekkel is. Sokáig nem lehetett az ékezetes be
tűket
használni a számítógépen. Meg lett az eredménye nálam is, és sok más kollégámná
l is.
De tovább lépve, és a társadalmi elemzésen túl, a kérdés az, ha nincs szerepe p
l.
a hosszú Ú-nak abban, hogy a szavakat megkülönböztesse egymástól, nincs hangula
ti
különbség a rövid és hosszú ú-s szavak között, akkor minek? Gondolom, volt vala
mi oka
régebben annak, hogy kialakult egy szónak a hosszú ú-s, és nem hosszú ú-s válto
zata.
Ha ez megszűnik, mármint az ok, akkor el fog tűnni a két szó is, egybeolvad és
valamelyik forma marad csak meg. A kérdés csak az, hogy mennyire lehet ezt
mesterségesen befolyásolni, tudatosan egyszer csak kijelenteni, hogy nem helyte
len
a hossz ú helyett rövid u-t használni?
--
|
+ - | Re: Mindenfelek (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Kedves Attila!
HIX NYELV #752, >:
> > felmerül bennem az a kérdés, ha pl. a hosszú i-t, nem ejtjük,
>
> De ejtjük, Adamkof. Lehet, hogy Te nem ejted és másik százezer ember
> nem ejti, de például én ejtem és megint másik százezer szintén ejti.
Őszinte leszek: nem igazán hiszek neked, amikor azt állítod, hogy
akárcsak megközelítőleg is olyan megoszlásben ejted a felső
nyelvállású mgh.-kat, ahogy azok kodifikálva vannak. Amikor az
ember önmagát hallgatja, akkor nem a tényleges hangokat hallja,
hanem nagyrészt azt, amit akarna mondani. A kijelentésed csak úgy
"ér", ha ezt más megerősíti rólad.
Egyébként, véleményem szerint > kijelentése
nem úgy olvasandó, ahogy te tetted. Írta, hogy nem ért a nyelvhez,
így benignusan kellene értelmezni a szavait: ő nem ejti hosszan,
más meg sosem ejti röviden, a kettő a probléma szempontjából
ekvivalens, és e két csoprt együtt a nyelvközösség nagyobb részét
alkotja; főleg ha beszámoljuk azokat is, akik pozícionálisan
tesznek külöbséget a hosszúság közt ezen hangok esetén (tehát náluk
sincs kontraszt).
> > nincsen olyan szavunk amely mást jelent hosszú magánhangzóval
> > mint röviddel,
>
> Tör -- tőr. Koros -- kórós. Irat -- írat. Elöl -- elől. Stb. Hogyne
> lenne, százával.
Szövegösszefüggésébe helyezve világos, hogy >
szavai csak az /i/-re (ill. a többi felső nyelvállásúra, /u/-ra,
/ü/-re) vonatkoztak. Így a példasorból csak az "irat - írat" áll
meg, azonban:
(1) Nem vagyok meggyőződve, hogy ez nem műtermék-e. Mint az előző
számban kiderült, a hosszú /í/-s "nyílik" igénk származéka a rövid
/i/-s "nyilatkozik". Ez utóbbi tükrözi azt, hogy származékaiban a
"természetes" nyelvfejlődés során tendenciaszerűen megrövidül (ill.
azt hiszem, Mártonfi Attila így mondaná: nem nyúlik meg). Ugyanigy
természetes módon rövid /i/-vel lenne ejtendő az "írat" /irat/ is.
Az "írat" hosszú "í"-jét a helyesírás szóalaktükröztető elve
indokolja, vi. az hogy változatlan alakban megmaradjon az alapszó,
esetünkben az "ír" ige. Produktív* (azaz tetszőleges alapszóhoz
hozzátehető) képzők előtt megmarad a hanghosszúság: a "-(t)at"
igeképző produktív, az "-at" főnévképző pedig nem (ill. csak
korlátozottan). Ez utóbbi miatt írjuk az "irat" főnevet, úgy ahogy
ejtünk, az "írat" igét pedig nem.
Azt, hogy te esetleg hosszú /í/-vel ejted az "írat" igét és rövid
/i/-vel az "írat" főnevet, azt betűejtésként is lehet
interpretálni, vagyis ez ugyanaz, mint ahogy Kádár a "látja"-ként
írt szót /látja/-nak ejtette és nem /láttya/-nak. A kettő közti
különbség csak a társadalmi elfogadottságban áll, nevezetesen az,
aki az /i, u, ü/ hangok hosszát ejti betűhíven, az a felső rétegbe
tartozik, aki a /tj/-zik /tty/-zés helyett, az az alsóba. Ennek a
megkülönböztetésnek azonban nincs nyelvi alapja, csak ahhoz az
elitet védő mesterséges barrierhez tartozik, amiről a 752-es
számban írtam.
(* Produktivitási teszt: Találjuk ki egy tetszőleges igét, amelynek
nem határozzuk meg a jelentését; legyen ez a "káp" ["én kápok, te
kápsz" stb.]. Képezzük a "kápat" igét ["én kápatok" stb.], ezt
értjük még akkor is, ha nem tudjuk, mi tesz a "káp": 'kápásra bír,
késztet; arra bír vkit/vmit, hogy az kápjon'. A "-(t)at" igeképző
tehát produktív. Ugyanígy produktív az "-ás" főnévképző is, hiszen
azt is tudjuk, mi az a "kápás" 'az a folyamat, amikor valaki káp'.
De azt nem tudjuk ilyen automatikusan, mit kell érteni a "kápat"
főnév alatt: ez tehát nem [ill. csak korlátozottan] produktív.)
(2) Mégha megállna is hangtanilag az "irat - írat" közti különbség,
egy fecske nem csinál nyarat. Ahhoz, hogy valóban külön fonémáknak
(vi. fel nem cserélhető hangoknak) tekintsük őket, több példa kell.
És kell példa az "u" és "ü" köréből is. Szerintem kevesebb
kontrasztban álló "i : í" párt találhatni, mint "e : ë" párt,
jóllehet ez utóbbit sem tekintik a köznyelvre vonatkozóan önálló
fonémának. Sőt vannak "j : ly" párok is, jóllehet ezen betűk ejtési
különbsége már csak egy-két faluban él, pl. "gajra megy" 'elromlik'
: "gallyra megy" /gajra megy/ 'rámegy egy (földre esett) kisebb
ágra, "gólya" /gója/ 'madár' : "gója" 'az ő nem-zsidója', "hej"
'indulatszó' : "hely" (hej/ 'térrész', "tar táj" /tartáj/ 'kopasz
vidék' : "tartály" /tartáj/ 'tartóedény' stb.
Ez tehát önmagában nem indokolná a hosszú mgh. írását.
> Hányan vannak, akik azt mondják: szallag, esső, pontossan, szöllő, és
> mégse így írjuk ezeket a szavakat.
A "szöllő"-t éppenhogy így (is) írtuk régen (melyet bizonyítanak
mai is a "Szöllős" helyenevek és a "Szöllősi" családnevek); de a
modern korban is vö. József Attila: "És értetlenül ér a dér: /
savanyú szöllő az agyunk. Elhullunk, mint az ő haja. / Hisz ott is,
hol nem vágta gép, / földünk kopasz. Idestova / jöhet az új,
parókanép. [...]". Ezt a helyesírási kodifikátorok állították be a
saját preferenciájuknek megfelelő "szőlő"-vé (meglehet az akkori
köznyelvi úzussal összhangban, nem tudom). Az "eső"-t védi a
felismerhető képzettsége ("es(ik)" ige + "-ó/ő" igenévképző), így
tehát a helyesírás szóalak- és nem a kiejtéstükröztető elvének
hatálya alá esik. A "szallag" szerintem esélyes jelölt egy
következő helyesírási revíziónál, sőt a nagyszótári korpusz
<www.nytud.hu/hhc> tanúsága szerint az alábbiak használták ezt az
írásmódot az I. vh. után: Szabó Dezső, Szép Ernő, Fényes Samu,
Reményik Zsigmond, Kosztolányi Dezső, Illyés Gyula, Radnóti
Miklós, Márai Sándor, Nagy István, Nagy László, Weöres Sándor,
Csoóri Sándor.
|
+ - | Thread (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Azt hiszem, a témát nem szerencsés a thread fordításául választani,
mert az már elterjedt a topic fordításaként. Egyébként egyáltalán nem
kötelező magát az angol szót lefordítani. A telefon például távhangot
jelent, de amikor lefordították, távbeszélő lett belőle (a szó a
bikkfanyelvben ma is él). Tehát nem az a kérdés, hogyan fordítsuk az
angol thread szónak ezt a jelentését, hanem az, mi legyen a "netes
listákon, fórumokon egymásnak felelgető hozzászólások (szerteágazó)
láncolata" félkövérrel szedett címszava az értelmező kéziszótár
jövendő kiadásaiban.
A fonál azért szerencsés, mert asszociatív, emlékeztet olyan
kifejezésekre, mint "elvesztettem a fonalat", "felveszi a
beszélgetés/elbeszélés fonalát"; valószínűleg a szállal is vannak
ilyen szólások, a Magyar szókincstárat kaptam le a polcról, az mélyen
hallgat erről.
> Témakörlánc? Üzenetlánc? Témalánc? Levéllánc? Cikklánc? Lánc?
> Témakörfonál? Üzenetfonál? Témafonál? Levélfonál? Cikkfonál? Fonál?
Ezekkel az a bajom, Balázs, hogy papírízűnek érzem őket. Nemigen tudom
elképzelni, hogy élő beszélgetésben úgy tudnék utalni erre a
témakörfonálra, hogy üzenetláncnak nevezem. Hosszúak és körülményesek.
A két önálló szó, a lánc és a fonál pedig talán már túlságosan le van
terhelve. Most olvasom a jó öreg Dacosta-könyvet, abban a lánc a
string következetes fordításaként szerepel. Marhára idegesít.
Láng Attila D., író (http://lattilad.org)
>Játékvilág – táblás játékokról, komplett szabályleírásokkal
Ha a szüleidnek nincs gyermeke, valószínűleg neked sem lesz.
|
+ - | hosszu maganhangzok (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
>> nincsen olyan szavunk amely mást jelent hosszú magánhangzóval mint
>> röviddel,
>Tör -- tor. Koros -- kórós. Irat -- írat. Elöl -- elol. Stb. Hogyne
>lenne, százával.
A fogalamazás pontatlan, de a lényeg mégiscsak az, hogy csak mutatóban van
olyan szavunk, amely mást jelent _felső állású_ hosszú magánhangzóval, mint
röviddel, és ezek szófaji különbözősége gyakorlatilag lehetetlenné teszi a
félreértést. A százával felhozható példák nem a felső állású magánhangzókra
vonatkoznak! Tudnál-e olyan mondatokat fogalmazni, amelyekben az irat/írat,
szüret/szűret szavak összetéveszthetők volnának?
Egyébként a nagy "baj" az, hogy a felső állású magánhangzók közötti
mennyiségi különbség az egyes nyelvjárásokban a legváltozatosabb, ezért
nagyon nehéz volna bármilyen egységes rendszert találni. Ahogyan a
helyesírási szabályzatban található mennyiségi különbségek létrejöttek, az a
legnevetségesebb módszer volt: a helyesírási bizottság tagjai szavazással
döntötték el!
Ami az én személyes nyelvhasználatomat illeti, többségében megegyezik a
"hivatalossal", azonban több esetben rövidebben ejtem. Például azt mondom,
hogy "tanu", "ujság" stb.
Emlékszem, hogy valamikor az írógépeken nem volt hosszú í, ú, ű. Amikor az
egyébként csodálatosan gépelő _dunántúli_ titkárnőnk először kapott olyan
gépet, amelyen ezek a betűk szerepeltek, sírva fakadt, hogy ő ezt sohasem
fogja megtanulni.
SZVSZ a jelenlegi rendszer mesterkélt, gyakorlati jelentősége nincs, csak
arra jó, hogy elbizonytalanítsa azokat, akik írnak, és voltaképpen támadás
az egységesen írt köznyelv ellen. Ragaszkodni hozzá nevetséges copf;
sürgősen el kellene törölni!
Ferenc
|
+ - | Re: re: *berry, zse' (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Szia kettős druszám, én is Mártonffy vagyok és Attila. Te ki vagy?
(webes bekuldes, a bekuldo gepe: gw.vogelburda.hu)
|
|