1. |
Re: tomeg, reszecskek (mind) |
37 sor |
(cikkei) |
2. |
Re: Bolygomozgas (mind) |
15 sor |
(cikkei) |
3. |
Atlatszo jeg (mind) |
17 sor |
(cikkei) |
4. |
Re: Bolygomozgas, piramis (mind) |
38 sor |
(cikkei) |
5. |
gyorsulas es energia (mind) |
6 sor |
(cikkei) |
6. |
nem leragadni! (mind) |
46 sor |
(cikkei) |
7. |
cipok evolucioja (mind) |
26 sor |
(cikkei) |
8. |
Ha't igen. (mind) |
11 sor |
(cikkei) |
|
+ - | Re: tomeg, reszecskek (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Hali!
> From:
[...]
> A normal anyagot szinte kizarolag az elso generacio reszecskei
> epitik fel, a masodik es harmadik generacio a korai vilagegyetemben
> es nagy gyorsitok froccseiben fordul elo. Ezekbol lehet a hadronokat,
> mezonokat, kaonokat, pionokat stb. osszeallitani nehany egyszeru szabaly
> alapjan, pl. a toltes legyen egesszam, igy pl. a mezonok kvark-antikvark
> parbol, a hadronok 3 kvarkbol allnak ossze.
Mi alapjan tortenik a 3 generacioba torteno besorolas? (mitol lesz vmi az
egyik vagy masik generacioba tartozo?)
> A kolcsonhatasok:
> ---
> Kolcsonhatas reszecske toltes tomeg
> ---
> Elektromagneses foton 0 0
> Eros gluon 0 0
> Gyenge W-bozon +/-1 80
> Z-bozon 0 91
> ---
[..]
>
> Innet nagyon hianyzik a gravitacio, ennek bozonjat, a Higgset nagyon
> szeretnek megtalalni, egyelore nem sikerult, az also tomegkorlat mar nagyon
> magas, egyre nagyobb gyorsito kell a kereseshez, de meg nem aggaszto az
> elmelet szempontjabol a helyzet, a tomegkorlat me belefer. (de mar sokat nem
> nohet, mondjuk tizszeresere semmikepp, mert borul...)
Az univerzum tagulasa magyarazhato valamilyen ezektol kulonbozo
kolcsonhatassal, vagy ezek kozul valamelyikkel?
Vagy ezert is a Higgs-reszecske felel?
fu
|
+ - | Re: Bolygomozgas (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
> Azt allitjak, abban az idoben ezen a lyukon fenyes nappal is
> lathato volt egy hozzank legkozelebb levo csillag. A megfigyelesek arra
> utalnak, hogy amikor a szoban forgo csillag a mi napunkkal egyszerre delelt,
> akkor aradt a Nilus,
Azaz minden evben ugyanazon a napon. A csillagok minden nap maskor delelnek
(napi kb. 4 percet csuszik el az ido). Az a nap, amikor a csillag delben
egy elore meghatarozott helyen van, evente egyszer kovetkezik be. Szoval
nincs itt csoda...
Egyebkent nem halal pontos az egesz. 1 m ureg, 75 m hossz az kb. 23 szogperc
szoget mutat meg. Mondjuk 1-2 percre (szog) pontos az egesz. Napi kb.
1 fokot mozog a csillag, tehat azert arra eleg, hogy a megfelelo napot
kijelolje. Manapsag <10 szogmasodpercre pontosak az atlag tavcsovek...
Gyula
|
+ - | Atlatszo jeg (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Kedves Lista!
Ha jol emlexem, akkor ezen a listan volt szo az atlatszo jeg gyartasarol.
Akkor nem nagyon kovettem ezt a szalat, mert nem erdekelt tulzottan a
dolog. Azert szeretnek megis most hozzaszolni, mert en nap, mint nap
gyonyoruen atlaszo jegeket produkalok!
Az eljaras nagyon egyszeru: csapvizet toltok egy nagy festekes (most mar
nem az, csak az eredeti rendelteteset irom le :-) ku"blibe es ezt kiteszem
a szabadba (kutya iszik belole). Ez estere nagyon megfagy. :-) A viz
teteje es az edeny oldala menten egeszen az aljaig. Ez a jeg teljesen
atlatszo. Meleg vizzel szoktam kiolvasztani es gyonyoru atlatszo jegeket
kapok...
Remelem segitett!
Udv From:, a fagyallo
|
+ - | Re: Bolygomozgas, piramis (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Sziasztok!
>miszerint az afrikai piramisok egyike egy oriasi lencsenelkuli 'tavcsovet'
>o:riz, ami valojaban egy 75m hosszu, 1m atmeroju ureg, egy bizonyos szogbe
>beepitve. Azt allitjak, abban az idoben ezen a lyukon fenyes nappal is
>lathato volt egy hozzank legkozelebb levo csillag.
Az emlitett jaraton atnezve egy kb. 0.76 fok atmeroju, azaz kb. 0.46 negyetfok
teruletu darabot latunk az egbol. Egy ekkora "latomezobe" a Nap vagy a Hold
belefer, de mivel a szabad szemmel lathato csillagok szama kb. 4700
(a teljes egbolton), s ugyanakkor az egbolt terulete 41 253 negyzetfok,
valoszinuleg meg az ejjeli latogatok sem latnak csillagokat a piramisbol
kukucskalva, azaz csak 11 %-os eselyuk van arra, hogy eppen ott egy csillag.
Na jo, ez egy megtervezett cso volna, direkt egy fenyes csillagra.
Akkor az eszlelesre mintegy 3 percnyi ido adatott (egi egyenlitotol messze
levo csillag eseten ennel tobb), mert a Fold forgasa kiviszi a csillagot
a latomezobol.
Vajon mennyi szavatossagi ido adhato egy ilyen "muszerre",
azaz mennyi ido mulva teszi lehetetlenne a precesszio a csillag
eszleleset a lyukon keresztul? Maskeppen: mennyi ido alatt valtozik
a csillag egi egyenlitotol mert tavolsaga, azaz a deklinacioja 0.76 fokot?
(Persze nem a csillag mozdul el kozben, hanem a Fold
forgastengelyenek iranya valtozik meg.)
A csillag deklinaciojanak evi valtozasa 19.8*cos(alfa) ivmasodperc.
Azaz meg szerencsetlen esetben is 137 ev: az epitesz aligha
elt annyit, hogy felelossegre vonjak.
(alfa: a rektaszcenzio)
Egyebkent nappal nem lathatok csillagok.
Meg hosszu csoveken keresztul is a kek egbolt latszik.
Ez alol kivetelt kepeznek azok a csovek, amelyek
kinyulnak a troposzferabol. :-)
A Nilus aradasat elorejelezni, azaz heliakus kelest megfigyelni
ilyen trukkos cso nelkul sokkal nehezebb, de az egyiptomiak
megoldottak ezt.
Udvozlettel:
Kalman
|
+ - | gyorsulas es energia (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Egy dolgot nem ertek. E=1/2mv^2 es F=ma-> a=F/m. Azt utobbi
szerint ha alando erot fejt ki valami egy testre akkor az
az ido fuggvenyeben egyenletesen gyorsult vagyis v=at. Hol
van ebben az, hogy a mozgasi energia a sebesseg negyzete???
zoo
|
+ - | nem leragadni! (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Sziasztok !
Korabbi cikkem cime 'megvalto otleteim' irritalo lehetett,
vagy komikus, es talan nagykepuseg latszatat is kelto.
Nekem is gondot okozott, hogy paran fejuket csovaljak vagy borzongnak.
Mit szolnak a szakemberek - hogy veszi ki magat, hogy kivulallo
beugrik eljatszva a nagyokost - olyasmirol ir magabiztosan,
amit regota vizsgalnak, kutatnak, reszben ismerve mar sokmindent,
megpedig rendkivuli nehezsegek kozepette ?
Feloldas:
Nem kutatokhoz szoltak az eszmefuttatasaim, hanem
infantilis racsodalkozo erdeklodokhoz, akik kozott lesz,
aki ettol kap kedvet, hogy utanajarjon - mi az igazsag.
Vegul azonban ugyis iskolaban kot ki, de legalabb lesz
mit kerdeznie ha emlekszik felveteseimre.
Senki ne hagyja, hogy lehurrogjak.
Szerintem rendkivul nehez sejtszintu 'elektronikat' felderiteni,
megmerni es megfejteni. Nagysagrendekkel nehezebb es idoigenyesebb,
mint a szabvanyokra es konvenciokra epulo felvezetos
vezetektakarekos elektronikainkat, hiszen se kapcsolasi rajz,
se programdokumentacio nincs egyelore roluk.
Meg par kiegeszites. Regebben felvetettem itt - agymukodestol
fuggetlenul, hogy szekvencialis (visszacsatolt) logikai halozatok
visszacsatolasai direkt kotesek helyett kozos sinrol is megoldhatok
lennenek, akar binaris soros adatatviteli protokoll szerint szervezve
a jelforgalmat - bar ez jelentosen a mukodesi sebesseg rovasara menne.
Masik lehetoseg - mely kevesbe lassitana, de egyeb gondokkal jarna
- ugyancsak kozos input-output sin, melyre frekvencia-szelektiv agak
kapcsolodnak, es elvegzik jelek kulonvalasztasat.
Vezerelheto hangolhato szurokkel az ilyen aramkor atkonfiguralasa
megoldhato. ( A hagyomanyos logikai halozatok atkonfiguralasa
mas funkciora egyszeru kapcsolok rendszerevel tortenik)
Hasonlo cim- es adat-sines kulonfele elvu szamitogepek valamint
neuralis halozatok is epithetok, ill. kulonfele CPU nelkuli klasszikus
mikroprogramozhato hardverek, melyek egymas alternativai,
csak eppen mas-mas elonyeik/hatranyaik vannak.
Az agy- es neuronok mukodesenek tisztazatlansaga miatt egyelore
sokfele ismeretlen elofordulasara is szamithatunk, sot mindenre
kell is szamitani, ami elvben lehetseges, hiszen nem csak emberi
agyak vannak, hanem tole elteroek, es mikroszkopikusak is.
Az allatvilagban idoszakosan atkonfiguralodo, atalakulo
agyakra is kell szamitani. Elo is fordul ilyen.
Udv: zoli
|
+ - | cipok evolucioja (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Veletlen szulte talalmany.
Eloszor azt gondoltam, kepzelodok, vagy a liften beszallt velem
egyutt nyomomba szegodve a 'lathatatlan ember'?
Van egy magasszaru, vastagtalpu bundas cipom, amit 3 hete hordok,
mert uttalan utakon is kozlekedem gyakran. (jaratlan utak ? :)
Namost ez a cipo gondolt egyet (az ejjeli -20fok ota van ez), es
szuszog. Kisse eltero a bal es a jobb hangja, igy megtevesztesig
zihalo, szuszogo hangot ad, ahogy lepdelek. Kisse bizarr,
bar utcazajban nem hallani, csak a munkahelyemen, ahogy
beerek, a folyoson.
Valszeg az ureges talpak 'pumpai' ha vizet szippantanak be
a latyakbol, akkor szorcsognek.
Arra gondoltam fejleszteni kene ezt az effektet,
es katonak celjara bal-jobb-bal-jobb rigmust nyogo surranokat
is gyarthatnanak.
Vagy feledekenyeket - mint engem - otthon a talpakba beiktatott
kulonfele szo-adapterek segitsegevel napkozben helyes utra
terelhetne: Csekkeket feladni ! csekkeket feladni ! ...
A nyikorgo bortalpu cipok korszakaban meg tul eretlen voltam,
hogy ilyen otleteim szulessenek, bar akkor csakis bizonyos
politikusokat eljenzo cipok fejleszteset engedtek volna,
es azt is csakis nagyipari szinten gyartva.
Havonta vizsgaztatni kellett volna vinni a termekeket,
nehogy hiba folytan valami mast kezdjenek el nyusziteni a cipok.
Udv: zoli
|
+ - | Ha't igen. (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Elnezest a netikettlenkedesert, de fontosnak tartom a Hixtudomanyt
tobbnyire csak olvasok erzelmeinek reprezentalasaert megirni, hogy
Voros Jozsef #1683-ban megjelent levele esztetikai elvezetet
jelentett szamomra. Vitatkozni nem nagyon fognak vele, es nem
szeretnem, ha a lista esetleges szotlansagabol arra kovetkeztetne,
hogy faradozasa felesleges volt. Koszonom. Kulonosen amiatt, ami
inicialta.
[David Gyula nagyon regota tartozik nekunk egy beigert
osszefoglalojaval. Nyilvantartom a tartozasat! :-)))))]
Udv, Peter.
|
|