Hollosi Information eXchange /HIX/
HIX TUDOMANY 1021
Copyright (C) HIX
2000-02-08
Új cikk beküldése (a cikk tartalma az író felelőssége)
Megrendelés Lemondás
1 telitalalat (mind)  19 sor     (cikkei)
2 kvantumevolucio (mind)  14 sor     (cikkei)
3 Fenysebessegu lovoldozes (mind)  10 sor     (cikkei)
4 memoria (mind)  75 sor     (cikkei)
5 Re: Interferencia (mind)  40 sor     (cikkei)
6 flipflopok (mind)  43 sor     (cikkei)
7 Re: Sorozatok nemetul (mind)  32 sor     (cikkei)
8 sebesseg-osszeadas (mind)  14 sor     (cikkei)

+ - telitalalat (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Kedves Sandor!

>Bar a vege fele beszurtam hogy a nyerheto osszeg megkozelitheto a
>varhato kozepertekkel, (a+b)/2-vel, valo igaz hogy ez tulzott
>egyszerusites.
ja, akkor bocs, ez OK, szerintem is.

>Magyarul erdemes a leheto legnagyobb szamra tippelni.
>Mas kerdes hogy a radiohallgatok kozossege szempontjabol ez nem
>optimalis...
>Nos, ez jobban tetszik?:)
ez annyira tokeletes, hogy meg enis eltevesztettem. en azt irtam, hogy
tokmindegy, de persze igaz, hogy a legnagyobbra kell tippelni (ez a halvany
elteres a kritikus esetben mar felteehtoleg nem jelentos, de elvileg
megvan).
a radiohalgatok kozonsege szempontjabol az optimum persze a felezes, de az
egy masik kerdes.

math
+ - kvantumevolucio (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Kedves Zoli!

Bar "evoluciohivo" leven hizelgo a hiradas, de szerintem ez egy ugyanolyan
nagyvonalu, es vakito elmelet, mint a Penrose-e. Termeszetesen a
kvantummechanikai resze stimmel,e s megvan az evolucio is. Es persze az
evolucioban resztvevo anyagoknak megvan a kvantummechanikaja, de a ketto nem
kapcsolhato ugy ossze, ahogy a konyv rovid leirasa sugalja.

Meghozza azert nem, mert molekuralis szinten megvannak a jelensegek
(mereszen azt mondom, hogy teljes) leirasai, es ezen felul a
akvantummechanikai hatasok nem terjednek. Akar evoluciorol, akar tudatrol
van szo.

math
+ - Fenysebessegu lovoldozes (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

> A kulso megfigyelo viszont - aki a vonatot csaknem 
> c-vel haladonak meri - azt tapasztalna, (meressel) hogy 
> az elore kilott lovedek joval a hangsebesseg alatt repul
> a vonathoz kepest, mert rendkivul nagy a tomege, es ezert a
> lopor energiaja alig novelhette meg a sebessege't.

Ha a golyo tomege megnott, akkor a lopore is meg kellett nojon,
(csakugy mint a fegyvere, az utase es mindene) szerintem. 

Zoltan
+ - memoria (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Sziasztok !

Koszonom Marky elgondolasait a T tarral kapcsolatban,
es Ko'csi Zolta'nnak, hogy felhivta a figyelmemet a 
D latch es flip-flopok kategorizalasaban felmerulo
bizonytalansagomra.
Kozben sikerult megtalalnom a kulcsszot: billenokor 
En a flip-flop-sag kriteriumanak, ismeretlen okbol 
tudat alatt a billenokor jelleget szoktam tekinteni, 
ami reszemrol onkenyes, es nincs olyan konyvem, melyben 
egyetemleges ervenyu definicio lenne.
A transzmisszios kapus D latch-ben nincs allando jellegu 
pozitiv visszacsatolas, mikent az a flip-flopoknal
megszokott, hanem csak az adat stabil tarolasa idejere
hozza letre a vezerlojel a visszacsatolast, s igy en ezt 
nem billenokoros megoldaskent tartottam szamon.

Erdemes lenne vegigzongorazni egyszer a memoria-elemkent
alkalmazhato nem igazan kozismert elveket is,
elsosorban az elektronikaban. 
A hoskorban 1 bites memoriakent alkalmazhattak 
orok kedvencemet - a glim-lampat.
A mai felvezetos elektronikaban lehetne memoriaelemkent
alkalmazni bizonyos opto-csatolokat, alagut-diodat,
es a glim-lampaehoz hasonloan alkalmas karakterisztikaju, 
tobb allapot megvalositasat lehetove tevo eszkozoket.
Itt is van bizonytalansag bennem, hogy ezek a ketpolusu
eszkozok, vajon aktiv vagy passziv elemei e az elektronikanak ?
( merthogy erositokent is mukodtethetok.)
A fokeppen erosaramu technikaban alkalmazott nehany
allapot-tarto kapcsoloelem is tekintheto memoriaelemnek,
mint pl. a tirisztor. 

Keveset tudok a Wiegand-effektusrol, mely 
felfedezese idejen nem volt magyarazhato, de 
gondolom azota valtozott a helyzet, es en vagyok
elmaradva - fokeppen kvantumfizikaban, melytol
a magyarazatot regebben vartak.
Az effektust egy kulonleges, retegelt szerkezetu huzal
produkalja, mely bizonyos emlekezettel rendelkezik 
az ot ert magneses hatasokrol. 
A huzal kulso magneses ter megvaltozott polaritasara 
hatarozott feszultsegimpulzussal reagal lassu 
valtozas eseten is. 
Igy magneskartyas bele'pteto keszulekekben is 
alkalmazzak a Hall-elemes erzekelok rivalisakent.

A magneses buborekmemoriak megbuktak(?), feledesbe mentek.
Eszembejutott viszont egy buborek-manias ismerosom regi 
otlete, melybol szinten nem lett semmi: 
Legbuborekokkal teli atlatszo muanyaglapban buborekparok 
lennenek mikronos meretben, osszekottetesben egymassal.
A buborekok feleben higanycsepp lenne, melyek
hohatassal, a sajat goznyomasuk segitsegevel atnyomhatok 
lennenek a szomszedos uregbe. 
Az optikai kiolvasassal ma mar nem is lenne gond,
de a higanybol bajok szarmaznanak. 
( En egy artalmatlanabb - sooldatbol kristalynovesztos 
valtozatot is el tudnek kepzelni, de sajnos csak felig. :)
Az ujrairhato CD-knel nyilvan elegansabb megoldasra 
jutottak, de nem ismerem az elvet. 

Az emlitett ismerosom gyerekkoraban legbuborekkal 
mukodo mosogepen torte a fejet. Ez ugyan magvalosult, 
de nem az o otlete nyoman.
Azt nem tudom, hogy ezek a gepek elerik-e, vagy 
meghaladjak a hagyomanyos mosogepek hatekonysagat.

( Csak alig kalandoztam el az eredeti tematol, hiszen
a mosogep, ha melyebben belegondolunk,  
tulajdonkeppen textilhordozora felvitt, nem szabvanyos 
formatumu kep-file-ok torlesere kifejlesztett, 
tobbe-kevesbe hatekony eszkoz. :)

Udv: zoli
+ - Re: Interferencia (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Kedves Attila !  

>1.Interferenciat kimutato kiserletek leirasait keresem.
>A jelenseget altalaban ugy szoktak abrazolni, hogy a 
>fenyforras elott egy lap van ket nyilassal.
>Ezen a ket lyukon halad at ket fennyalab ami a rajzok
>szerint interferal.

>2.Van mas kiserlet is az interferencian kivul, ami a feny
>hullamtermeszetere utal ?

Fizikai kiserletek gyujtemenye  (kb. 500oldalas)
Mechanika, fenytan, hotan
Szerkesztette Juhasz Andras
Tankonyvkiado-Typotex Bp. 1992.
ISBN963754611 1

Biztosan beszerezheto, akar a Typotex Kft-tol is:
Tel:315-02-56

60 oldalnyi hullamoptikai kiserlet leiras.
A 2 reses kiserlet: 0.5..1mm-re levo parhuzamos res.
Szelesseguk 0.1..0.2mm. Foncsorozott tukordarabbol,
vagy feketere exponalt filmre hegyes tuvel karcolassal.
A kettosres ketteosztja a fenyforras fenyet, ami
egy tavolabbi lapon levo resen atvilagito lampa lehet.
Az interferencia bemutatasahoz termeszetesen koherens 
fenyre van szukseg, s ehhez a megvilagito
res szelesseget kisebbre kell valasztani, mint
a hullamhossz*laptavolsag/kettosrestav

( Nagyobb laptavolsaghoz nagyobb megengedett megvilagito-res
  szelesseg tartozik)

Sokfe'le interferenciakiserlet van a konyvben.
Egyebek: fenyelhajlas: huzalon, resen, racson.
         Holografia, polarizacio, polarforgatas,
         szorodasok kozegekben.

Udv: zoli
+ - flipflopok (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Sziasztok!

: Latch-ekbol egyszeru felepitesu, univerzalis, sokfunkcios
: processzor-regisztereket pedig nehezen tudok elkepzelni.
: ( pl. shift-regisztert is elegge nehezen.)

Egy latch + 1 inverter = dinamikus d-ff kizarolag /Q 
kimenettel. Ha ezt visszacsatolom, akkor t-ff.
Mindez kihozhato 7 tranzisztorbol (ez CMOS, es a 
tovabbiakban is csak erre szoritkozom). A szakirodalom 
TSPC (true single phase clock) cimszo alatt ismeri ezen 
tipusu "varazslatot". :-)

: Itt a felreertes. Nem kozvetlenul hasznaljak az R-S
: tarakat, de a gepek chipei bizonyara tartalmazzak oket.

Ha megnezel regi TTL-katalogusokat, akkor a D-, JK-, T-
ff-ok mind RS-ff-ok voltak eredetileg es a tankonyvek is
igy magyarazzak oket. Viszont egy RS-ff all 2 NOR-kapubol,
ami azonnal 4 tranzisztor. Ehhez jonnek meg tovabbi 
tranzisztorok, amik az e'l-triggereleshez szuksegesek,
ill. a D vagy JK atalakitashoz, igy ha tenyleg ASIC-rol
van szo, akkor chipterulet miatt nem igy valositjak meg
oket. (FPGA-kban viszont igy, mert makrocellankent van
egy-ket D-ff + egyeb logika.) 

Eppigy, XOR-kapuk sem 2 inverterbol, 2 eskapubol es egy
vagykapubol allnak, mert ez statikus elemeket felteltelezve
2*2 [inverter]+2*4 [NAND]+1*4 [NOR] = 16 tranzisztor. Un.
komplex kapu logikaval viszont 8 tranzisztorbol kihozhato,
ha rendelkezesunkre all A, B mellett /A, /B is.

A transfer gate (tg) pedig meg szimpatikusabb ilyen szempontbol.
Ennek ugyis mindig kell az invertalt jel is, mivel egyszerre
nyit egy NMOS es egy PMOS tranzisztor. Igy egy XOR-kapu
2 tg-bol, azaz 4 tranzisztorbol megvalosithato. 

Ajanlott irodalom: R. Jacob Baker, Harry W. Li, David E. 
Boyce: "CMOS circuit design, layout and simulation", IEEE Press,
New York, 1998

Udv,
marky a germanhonba szakadt neme[s|csek] - 
+ - Re: Sorozatok nemetul (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

>
> Felado : Pasztor Tibor
> E-mail :  [Hungary]
> Temakor: Sorozatok nemetul ( 35 sor )
> Idopont: Sat Feb  5 14:58:48 EST 2000 TUDOMANY #1019
> - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -
> ...
> Egy sor (Reihe) konvergal, ha a sorozat, amelybol kepeztek, nullahoz
> tart, es tagjai valtakozo elojeluek.

Kedves Tibi,
biztos vagy ebben?
Tekintsuk az alabbi sorozatot:
S_n = 1/1 - 1/2^1 + 1/2 - 1/2^2 + 1/3 - 1/2^3 ...+ 1/n - 1/2^n
azaz a pozitiv tagok az 1/n sorozat elemei, a negativ tagok pedig az 1/2^n. Nyi
lvan
a sorozat nullahoz tart, tagjai valtakozo elojeluek. Ugyanakkor nyilvanvalo, ho
gy
S_n nem konvergens, hiszen vegtelenhez tart.
(A negativ tagok összege -1-hez tart, a Sum[1/n] pedig nyilvan divergens.)
Alternativ ut a kovetkezo: ha n eleg nagy, akkor 1/n - 1/2^n > 1/(n+1),
tehat a S_n > C + Q_n, ahol C egy bohom nagy konstans, Q_n = 1/1 + 1/2 +
 ...1/(n+1), es Q_n nyilvan divergens.

Vagy lehet, hogy felreertettem amit irtal?

Persze az igaz, hogy a Te sorozatod SUM[((-1)^(n+1))/n] konvergens, de nem a fe
nti
feltetelek kovetkezteben es mint lathatod, altalaban nem is all fenn.

Udv
    Janos
+ - sebesseg-osszeadas (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Adrian wrote:

>Hiszen letezhetnek
>vonatkoztatasi rendszerek, pontok az urben amelyek egymashoz viszonyitott
>sebessege nagyobb mint c, nem?

Nem. Mivel a sebessegek a relativisztikus szabaly szerint adodnak ossze, v =
v1 + v2 / 1 + v1 . v2 / c2. Ha tehat v1 = v2 = c,
v = c, ha v1 = v2 = c/2, v = 4/5 c. stb. Az  egymashoz viszonyitott sebesseg
sohasem lepheti tul a fenysebesseget. A keplet mindig igaz, azonban ha mind
v1, mind v2 sokkal kisebb, mint c, a v1 . v2 / c2 tag 1 mellett elenyeszik,
ezert jo kozelitessel v = v1 + v2.

Ferenc

AGYKONTROLL ALLAT AUTO AZSIA BUDAPEST CODER DOSZ FELVIDEK FILM FILOZOFIA FORUM GURU HANG HIPHOP HIRDETES HIRMONDO HIXDVD HUDOM HUNGARY JATEK KEP KONYHA KONYV KORNYESZ KUKKER KULTURA LINUX MAGELLAN MAHAL MOBIL MOKA MOZAIK NARANCS NARANCS1 NY NYELV OTTHON OTTHONKA PARA RANDI REJTVENY SCM SPORT SZABAD SZALON TANC TIPP TUDOMANY UK UTAZAS UTLEVEL VITA WEBMESTER WINDOWS