Sziasztok!

Valahol a neten lattam egy progit, ami lassitja a CD meghajtot. Ertem azt,
hogy pl. a 40x-bol 1x-et csinal, ami nagyon jo dolog, ha a meghajto egy
porszivo hangjaval vetekszik... Mint az ember gondolna is, nalam nem
mukodott, ezert szetneztem, hogy hogyan is mukodik ez a program, es lattam,
hogy a wnaspi32.dll-t hivja. A fuggvenyek nevet is tudom
(SendASPI32Command), a sorszamukat is, csak a parameterezes maradt (mert
hat az external fuggvenyt is deklaralni kell). Es it megallt a
tudomanyom... Tehat, honnan tudhatom meg, hogy mit kell egy fuggvenynek
atadni, es mivel ter vissza? Ja igen, Delphirol van szo (abban irom/irnam a
programot)
Egyebkent a dokumentacioban nem talalom sehol se...

udvozlettel  Gergo

Hello Coderek !

Fenti progamnyelvben lenne harom kerdesem:

Hogyan lehet a leforditott progibol eltuntetni a fox fo ablakat es
menujet ?

Mi lehet az oka annak hogy a leforditott exe egy masodpercre
felvillantja az elso formot aztan kilep ? Mintha nem kapna meg a
fokuszt egyik control sem...

Van egy egyszereu bongeszo formom egy griddel (telepulesenkent tobb
sor) es nehany labellel amik a grid AfterRowColChanged-jekor felveszik
a gridbeli mezok erteket. Hogyan lehetne ezt a formot ugy boviteni
hogy egy comboboxbol a user kivalaszthasson egy telepulest es a grid
arra a telepulesre ugrana ? A legjobb az lenne hogy ha a user nem a
combobox listajabol valasztana, hanem beirna egy stringet a comboba
akkor minden beirt betu utan ugralna a gridben  (pl beir egy "B"-t
akkor Bajara ugrana, ha meg egy "U"-t akkor Budara es igy tovabb) ?

A valaszokat elore is koszonom (Johet a listara is ) !

Hi All!

Kedves Koszorus kollega eppen a naszutjat tolti, ezert kicsit atveszem tole
a flame-elest (a munder becsuleteert - bar o az okos :-)

>>Kérlek ne bosz hangnemmel olvasd a levelem...
>DEEE ;))))
Akkor majd lehet, hogy jobb lenne maganba, hatha valakit zavar a bosz
hangnem.
(Bar En azert nem szeretek ilyenbe belefolyni, mert gyakran elragad a hev,
ugyhogy elore is bocs mindenkitol!)

>Hmmm... hát nem hinném, hogy a többség egy abszolút profi,
Ha nem profi, akkor miert fog hozza. Szerintem van eleg profi, akiknek a nem
profik csak szukitik a lehetosegeiket (es a szakma megiteleset romboljak).
Nem akarok senkit bantani, mert valahogy meg kell tanulni, ez igaz, de miert
elesben kell barmolni?

>és ez sajnos már minimális méretu problémá knál is szóba kerül - pl egy
>szimpla web-es adatkarbantartás is legalább fél tucat t áblánál kezdodik,
>ha tiszta, átgondolt adatbázis modellrol van szó.
Fel tucat tablahoz meg szvsz. boven nem kell egy adatbazis motor.

>A tapasztalat egy igen drága jószág, és ha lehet, innen térjünk át a
>költség al apú vizsgálatra.
Terjunk! Egy webes, fel tucat tablaval rendelkezo adatbazishoz kell -e
berelni olyan tarhelyet, ahol meg kell fizetni az adatbazis szerver
hozzaferest, vagy feltehetem barhova ahol Perl v. PHP van (a ketto kozul
valamelyik felar nelkul rendelkezesre all). Sot a megrendelo a
szolgaltatonak fizet v. nekem fizeti azt a penzt, amiert megirtam
hordozhatora az egeszet (ez ugye nem mindegy).

>nekik sokkal inkább egy MEGBÍZHATÓ rendszer kell -
>nem kifinomult.
Nalam a ketto valahogy kolcsonos fuggosegben van.

>Tehát:
>- gondos tervezés (elméleti alapok!)
Annelkul persze egyik esetben sem megy!

>- minél magasabb szintu, letesztelt (vagyis ismert hibájú) eszközöket kell
>  alkalmazni
Terjunk vissza a koltseg elemzesre: mennyibe kerul egy Delphi v. egy Oracle?
Egyebkent sajat peldambol mondom, hogy rengeteget szivtam ezeknek a
letesztelt programoknak a hibaival mar!

>- ahol szuk keresztmetszet van, ott használni a csúnyább, de hatékonyabb
> eszközöket
A hatekonysaggal nem jar egyutt a csunyasag. Pl. a kedves Koszorus kollega
programjai eleg hatekonyak, viszont soha nem lattam szebb, strukturaltabb
alaposabban kommentezett forrast mint az ove (bar en ebben pont az
ellenkezoje vagyok), na nem akarom, hogy itt egymast dicsoitsuk, de ez
programozoi igenyeseg, es a profizmushoz (meg ugy altalaban a programozoi
munkahoz) hozzatartozik!

>Ha rossz is a hasonlat,
Rossz!

>a lényeg: az adatbáziskezelok magasszintu eszközök, ame lyek évtizedek óta
bizonyították a
>hasznosságukat.
Ez valo igaz, en is sok esetben elogyben reszesitem oket, es sok hasonlo
vitam volt mar a Koszorusal, hogy mikor mit erdemes hasznalni. Vegul is
megegyeztunk benne, hogy mindennek megvan a maga alkalmazasi terulete. Na ez
nem az a nehany tablas par ezer rekordos web-es alkalmazas, hanem mondjuk
egy min. par szazezres rekordszamu, tobb tiz tablas komplex adatbazis,
kulonbozo hozzaferesi jogosultsagokkal (mert, ha megnezed a
dokumentacioikat, akkor elolvashatod, hogy erre (es tobbre) is
optimalizaltak oket, es kisebb adatallomany eseten nem biztos, hogy hozza a
megfelelo hatekonysagot).

>"A fekete dobozokat nem szabad feltörni, amíg jól muködnek."
Aha, csak az a baj, hogy ritkan mukodnek jol. (ez sajat velemeny, ami
tapasztalatbol keletkezett)

>Vagyis semmi kivetnivaló
>nincs a jó Delphi programozóban, ha elég hatékony leké rdezo programot
>csinál. A magasszintu eszköz nem hordozza magában azt, hogy rosszabb
>program születik - azt bizony a programozó trehánysága hozza. Sot,
>általában üzembiztosabb program az eredmény (lásd C - C++). Lehet, hogy az
>a bajod, hogy úgymond boldog-boldogtalan képes összedrótozni egy
>nyilvántartó programot, és nem marad meg a szakma olyan
>arisztokratikusnak, titokzatosnak, mint volt régebben? ;)
Na igen azt hiszem az egesz vita forrasa ebben gyokeredzik!
Az egyik problema a Delphi-vel es minden rokonaval pont az, hogy 10 honapos
tanfolyamrol kiesett ifjoncok Delphi programozonak hiszik magukat. En
szemely szerint kb. 13-14 eve programozgatok, de nem vallom magam
programozonak a szo igazi ertelmeben, mert ugy erzem, hogy bovan van mit meg
ahhoz tanulnom (ugya az okos azt tudja, hogy mit nem tud :-). Ez nem
arisztokratikussag es titokzatosag, bar ugy tunhet egy kivulallonak ez csak
azert van, mert ez a szakma sokkal atfogobb es komplexebb, minthogy par
honap (vagy akar ev) alatt valaki profiva valhasson benne (nezd meg pl. az
igazan profi, megfizetett programozokat, szinte mind 40 folott jarnak).
Ja es amin latszik a tapasztalatlansagod: nincs olyan, hogy Delphi
programozo, nincs olyan, hogy Java programozo, nincs olyan, hogy Perl
programozo. A programozas szemleletet, logikat, egyfajta gondolkodasmodot
jelent. Es, ha az ember tud programozni, akkor megtanulja alapusan a
kivalasztott nyelv szintaktikajat es abban programoz. Es szepen evek alatt
akar tobb nyelvet is. Es ha ez a programozo ir egy algoritmust, akkor neki
tokmindegy, hogy milyen nyelven kodolja.

(Sajat agressziv velemenyem egybkent, hogy delphi-ben lekerdezoprogramot
irni nem programozas, hanem egyszeru szoftverkezeles :-(

>Csak nem Elender, akik webhelyén éppen most csináltam egy Perl-es
>adatkezelést? ;(
Nem!

>Csak azt tudom mondani: nem ideális megoldás, gányolás. Mi van, ha a
>megrendelo holnap egy másik típusú JOIN-t akar? egy nap szenvedés?
Ja ez szep onkritika volt, hogy te ganyolva csinaltad meg abbol nem kell
altalanositani.
Egyebkent ugy kell megirni a fuggvenyt, hogy a JOIN (es barmilyen egyebb)
feltetelek bemeno parameterek legyenek, es akkor egy egyszeru HTML designer
is tud barmilyen barmilyen lekerdezest modositani egy interface leiras
alapjan.

>No porblem, a következtetés ugyanaz: 1-2 táblánál többnél relációs
>adatbáziskezelo az adekvát eszköz.
ld.: fentebb!

>az iroja evekkel ezelott elhagyta a ceget, dokume ntacio nincs, tehat
>aprankent ujra lesz irva.
Ez megint a programozoi profizmussag es igenyesseg kerdese.


Na Udv Mindenkinek! Elnezest, ha valakit megsertettem es szvsz. lehet, hogy
maganban kellene a folytatast (ha lesz).

:-)

Sziasztok!

Nagyon koszonom mindenkinek a segitseget a temaval kapcsolatban, a
hetvegen megprobalom beepiteni a programomba.

Udv
-- 
 Tamas Selmeci / TOR][UM
mailto:
    F0 0F C7 C8 rulez!

Kedves Lista!

Kaptam egy nagyon rovid c kodot, ami nagyon erdekes. Hatha mas is igy erez,
ezert kozlom.

main() {
  char s[20];
  int i;
  i=i[s];
}

Kiprobaltam SUN Solarison es Linux-on (intel proc) is es gond nelkul fordul.
Elkuldom a asm eredmenyt is:

--------- Intel -----------------

gcc -S -el forditottam.

        .file   "wot.c"
        .version        "01.01"
gcc2_compiled.:
 ..text
        .align 16
 ..globl main
        .type    
main:
        pushl %ebp
        movl %esp,%ebp
        subl $24,%esp
        leal -20(%ebp),%eax
        movl %eax,%edx
        addl -24(%ebp),%edx
        movsbl (%edx),%ecx
        movl %ecx,-24(%ebp)
 ..L1:
        movl %ebp,%esp
        popl %ebp
        ret
 ..Lfe1:
        .size    main,.Lfe1-main
        .ident  "GCC: (GNU) 2.7.2.3"


----------- SUN ULTRA SPARC II -----------

cc -S-el forditottam

        .section        ".text",#alloc,#execinstr
        .align  8
        .skip   16

        ! block 0

        .global main
        .type   main,2
main:
        save    %sp,-128,%sp

        ! block 1
 ..L14:

! File wot.c:
!    1  main() {
!    2    char s[20];
!    3    int i;
!    4    i=i[s];

        add     %fp,-24,%l0
        ld      [%fp-28],%l1
        add     %l0,%l1,%l0
        ldsb    [%l0+0],%l0
        sll     %l0,24,%l0
        sra     %l0,24,%l0
        st      %l0,[%fp-28]

        ! block 2
 ..L13:
        jmp     %i7+8
        restore
        .size   main,(.-main)
        .align  8

        .file   "wot.c"
        .ident  "acomp: WorkShop Compilers 4.2 30 Oct 1996 C 4.2"

        .global __fsr_init_value
__fsr_init_value = 0x0

-----------------------

Az intel kod bongeszesekor arra jutottam, hogy

        leal -20(%ebp),%eax
; EAX-ba tölti s cimet
        movl %eax,%edx
; ezt a cimet EDX-be tolti
        addl -24(%ebp),%edx
; EDX-hez hozzadaja az i erteket
        movsbl (%edx),%ecx
; Az s+i altal megcimzett truleten levo erteket ECX-be tolti
; Ebben nem vagyok egeszen biztos. Miert movsbl????
        movl %ecx,-24(%ebp)
; ECX-et i-be mozgatja

Tehat i erteke *(s+i) erteke lesz, ha minden igaz.

Nezzuk a "normalis" kodot is:

main() {
  char s[20];
  int i;
  i=s[i];
}

main:
        pushl %ebp
        movl %esp,%ebp
        subl $24,%esp
        leal -20(%ebp),%eax
        movl %eax,%edx
        addl -24(%ebp),%edx
        movsbl (%edx),%ecx
        movl %ecx,-24(%ebp)

Szoval a ket kod tok ugyan az. Tudja valaki, hogy miert engedelyezett a s[i]
es a i[s] forma is???


A SUN-os kodban feltunhet a kovetkezo 3 sor

        ldsb    [%l0+0],%l0
        sll     %l0,24,%l0
        sra     %l0,24,%l0

Ez az intelben az alabbi format olti.

        movsbl (%edx),%ecx

Az intel tud 8 bitet mozgatni, a SUN nem. Ezert eloszor 24 bittel balra
forgat es utanna vissza 24 bitet, hogy a felsz 24 bit 0 legyen.

"...remeljuk tornank jolesett, valjek egeszsegukre..." :-)

EIK && udv From:, a formazott...

 birta megirni nekunk:

> Te a RegisterServiceProcess-t keresed. Nem dokumentalt! :)
Valo igaz. Olyannyira nem dokumentalt, hogy a Microsoft tagadja a letezeset,
es ha valaki veletlenul rakeresne a http://msdn.microsoft.com cimen, akkor
ott is csak viccbol jonne ki nehany talalat, mint pl ez:
http://msdn.microsoft.com/library/psdk/win95/95func_3t0z.htm
Es aki netan meg meg is nezi, annak Bill Gates szemelyi titoknokai
beragymosokat kuldenek a nyakara, valamint az osszes ismerose le fogja
tagadni hogy valaha is koze volt hozza...
 ....azert, mert a Delphi helpbol kimaradt valami, az nem azt jelenti, hogy
nem is letezik...

FooLman/finder.of.hidden.truth :)