> Felado :  [Hungary]

Zoli.

<<<Alazattal kerem bocsanatodat. Jo, hogy le nem tolsz,
mert nem
talaltam ki elore az igenyeidet. >>>

A sorrendet megforditottam, azert hogy tudjam, ismert-e
hasonlo jelenseg.

<<Sokszorozashoz manapsag a leggyakoribb a szintezeres
tobbszorozes.>>

Hat igen! Halad a tudomany es technika.

<<<Az otlet tetszik. Jol lehet vele demonstralni, hogy
viszonylag egyszeru
_felepitesu_ rendszer is viselkedhet nehezen atlathatoan es
valtozatosan,
parametereinek megvalasztasatol fuggoen.
Krealtal egy tanulsagos eszkozt. Bemutathatok vele,
kaotikus
rendszerben elofordulo,  potencialisan kialakulni
kepes 'rendek' -
azaz reszleges/idoleges szinkronitasok>>>

En is azt hiszem, hogy valahol itt van az igazsag; egy
kaotikus rendszer “ rendje”, de rezonancia. is.

<<<Eloszor egy lenyeges fogalom - kenyszerrezges :
_veszteseges_ rszr. azon
rezgese, melyre a rezonanciafrekvenciajatol eltero
frekvencian
kenyszeritheto kulso gerjesztes hatasara.>>>

A hangvilla nem ad at energiat, a vele egyutt rezonalo
hangvillara?

<<Ha az ingat vesztesegesebbe tenned, megvaltozna az
erzekenysege.
Kevesbe erzekenyen reagalna a motor-fordulatszam
megvaltozasara.>>>

Ez termeszetes.

<<<Szerintem ilyen esetben bonyolult modulacios jelensegek
lepnek fel.
Az inga lengese modulalodik, amennyire alkalmas ra, mert
nemlin
szurokent is viselkedik az inga. >>>

En is igy gondolom.

<<<Ha az egesz gepezet kozelebe tekercset tennel, es annak
felerositett kisfrekvencias jelevel hangfrekis oszcillatort
modulalnal (VCO) talan zenet is szolgaltatna a geped. ?! :)
A hatas fokozasa kedveert erdemes volna megprobalni.>>>

Biztos igy tortenne. Igy a fordulatszamot is lehetne merni,
frekmeterrel.

<<Ha erre azt irod butasag, elszomoritasz.>>

Oszinten nem szomoritalak el, mert jo otlet.

<<<Eloerositos kerdes:
Walkman-ek fej-erositoje lent hol kezd vagni ? Joval
nagyobbra
cserelve az eredeti bemeno csatolo-kondit, le lehet menni
nehany
Hz-re. ???>>>

Azt hiszem, hogy inkabb a fej hatarozza meg a minimalis
frekvenciat, es a fejet lehet erzelelokent alkalmazni ebben
az esetben.

> Temakor: Re: hit es tudomany

<<<Embere valogatja - neveltetesetol is fuggoen, hogy
osztonos
igenye mennyire eros egy - a hierarchia legmagasabb
szintjen
allo igazsagtevo es vedelmezo irant.
Igazsagtevo megnyugtatoan csak az lehet, aki mindenben
tokeletes.
Tokeletes pedig csak az lehet, aki kifurkeszhetetlen.>>>

Az embernek vagy emberisegnek egy igenye, szerintem is, az
igazsagtevo, mindenhato, de hanyan kerik Isten atkat
masokra, amikor o az atkozott! Egyet ertek veled ebben.

<<<Azt pedig tovabbra is allitom, hogy a tudomanyban nincs
hit.
Elfogultsag van, es az olykor atcsap tulzasba, de
megiscsak elfogultsag az, es nem hit, >>>

Ezt eleg nehez meghatarozni egyertelmuen, mert sokszor azt
sem lehet meghatarozni, hol van a tudomany hatara.

Udv: szocs

> Felado :  [Hungary]

Szia

<<<Azt hiszem, hogy a fatalizmust maskeppen definialjuk. Az
en
elkepzelesem szerint is termeszetesen vannak olyan fo
tendenciak,
amelyeken nem lehet valtoztatni. De sok esemeny kimenetele
veletlenszeru tenyezoktol fugg, vagyis a vegkimenetelt nem
lehet
egyertelmuen meghatarozni.>>>

A fatalizmust is lehet arnyaltan fogalmazni, mint sok
minden mast. En ugy fogalmazok, hogy csak azt lehet
befolyasolni, emberileg, aminek mar meg vannak a
feltetelei, es nem csak tolunk fugg.nek ezek a feltetelek.
A tarsadalmat is csak ugy tudjuk iranyitani, ha mindig
felismerjuk, mire erett meg a tarsadalom.

<<<"Ha a francia ellentamadas bekovetkezik, akkor en
fobelovom magam, Onok pedig
megkotik a fegyverszunetet." Mint tudjuk, a francia
ellentamadas nem
kovetkezett be.DE: ha akkor a francia hadsereg elen mondjuk
de Gaulle,
vagy egy hozza hasonlo tipusu tabornok all, lehet, hogy a
kormany
dontese ellenere is meginditja az ellentamadast. Ezt nem
lehet
kizarni. Es akkor a 20. szazad tortenelme maskeppen alakult
volna.>>>

Sokszor az emberek osszegyulnek, vitatjak az idojarast. Az
egyik szerint holnap eso lesz, a masik szerint nem lesz.
Akkor en mar tudom, az egyiknek igaza lesz. Ugy latszik ezt
tudta Hitler is. A terteneszek azt mondjak, hogy
ertelemetlen azt vitatni, hogy mi tortent volna , ha….Ilyen
csak elmeletbe letezik es az elet gyakorlat.

<<<A fatalizmus kizarja ezt a lehetoseget.>>>

Ez igy igaz, de csak elmeletileg.

szocs

> Felado : 

Szia

<<<A kerdes:
A mozgatott tomeg lesz e valamilyen hatassal a masik tomeg
nyugalmi
helyzetere?
Termeszetesnek tunik, hiszen maga a tomeg mukodese is
szorosan osszefugg a
ter tulajdonsagaival, bovebben a tomeg letezeseert is a ter
a felelos.
Ilymod el sem tudjuk titkolni az egyik tomegtol, meg azt
sem ha vegkep
megfosszuk a szomszed tomegetol.
Mindezekrol meg is gyozodhetunk ha csak a bolygorendszer
mukodeset
vizsgalgatjuk.
Valoban nohetnek e a kolcsonhato erok a tomegek
meretkulombseguk
elteresevel, es forditva???>>>

Szerintem semmi nem letezik onmagaban, tehat csak
kolcsonhatasban kornyezetukkel, igy az egyik mozgas kell
hasson a masikra. A ket olomgolyo sem letezhetik “valahol”
csak ugy, fuggetlenul mindentol. A kolcsonhatasok valtoznak
a tomegek tulajdonsagaival, tehat meretkulonbsegeivel is.

  Udv szocs

Kedves Zoli:

>>Pszichologiai "axiomad":
>>>*A nok mind hoditasra szulettek !!!*

>>Ez az allitas meg normalis elmeleti allitasnak sem jo,
>>mert nem  >egzakt a jelentese. Mit jelent az a
>>terminus, hogy "valamire szuletni?"

>Meg a fizikaban is elofordul rovidsege folytan
>homalyossa valt  terminus - pl. a zart rendszer fogalma.
nem homalyos ez, legfeljebb idealizalt.

>Verbalisan szinte lehetetlen kifogastalan
>egyretelmuseggel fogalmazni.
nem kell verbalisan, lehet formalisan is.

>A 'hoditasra szuletni' viszont szerintem kozertheto.
Kozerheto? Nezd, ha azt mondod, hogy mindenki erti,e s ezek kozott eleg nagy az
 egyezes, akkor azt mondom, rendben. Megnezhetjuk a definiciojat, de nem szukse
ges rogton. Valamire vegulis alapozni is kell.

De van egy csomo olyan fogalom,a mit mindenki erteni vel, de aztan kiderul, hog
y nincs is pontos kepe rola, vagy pedig neki maganak van, de mindenki mas mast
ert alatta. peldaul akaratszabadsag.


>Axiomanak persze akkor is tulzas lenne, ha tudomanyosan
>igazolt a hoditoi kesztetes,
aha, tehat akkor ugy ertendo, hogy aoroklotten lyan genek vannak, amelyek a par
kapcsolatban hoditasi technikakat szorgalamaznak. a hoditasi technika meg ugymo
nd passzivan konstruktiv szerepet jelent.

ez visoznt nem axioma, ahnem empirikusan elelnorizendo elmeleti allitas.



math

(webes bekuldes, a bekuldo gepe: portal2.mindmaker.hu)

Kedves Peter,


>... amik alapjan meg lehetne vizsgalni, hogy a tudomany
>muveloit milyen (tudatos es tudattalan) motivaciok
>mozgatjak, milyen feltetelez esekkel elnek a vilagrol
>es benne onmagukrol, maskeppen szolva, mi is a valodi
>vilagnezetuk.

>Persze tisztaban vagyok vele, hogy ez mar vastagon a
>pszichologia terulete, valamint szemelyes tema. Szvsz
>erdemes lenne ezzel foglalkozni, majd talan valaki
>valahol egyszer megcsinalja (vagy mar meg is csinalta,
>csak nem hallottam rola
Mindenkeppen erdemes foglalkozni vele, es egyetertek azal is,hogy pszichologia.
 Tudomanypszichologia lenne ez a terulet. Es valoban az lenne a szerepe, hogy m
egvizsgalja, mi a tudosok valodi tudatallapota, tudat alatt mifele motivaciok,
celok vezetik, stb.

Azonban nagyon fontosnak tartomazt, hogy "hit-e a tudomany" az nem pszichologia
i kerdes. Nem a motivacioktol, es nem a tudataalatti dolgoktol fugg. Ha ettolf
uggne, akkor az allitasnak nem sok tartalma volna, hiszen barmilyen tevekenyseg
ben a tudatalatti es tudatos dolgok egyuttesen mukodnek, szerepet jatszanak ben
ne motvaciok, es mindenvele pszichologiai effektusok. Ez esetben minden emberi
tevekenyseg ugyanazon minositest kapna, ilyen szepmontbol. Hiszen minden teveke
nysegnel van olyan ember, akinek peldaul mas a tudatos es tudatttalan motivacio
ja.

A tudomany visoznt nem azaltal valt elsosorban azza, ami, mert azt mas pszichej
u emberek muvelik, hanem azert,mert van egy intezmenye, ami egy metodikai eloir
as, ami ezen felul biztosit bizonyos dolgokat (vagy ha ezt erosen ertelmezed,a
kkor inkabb elosegiti, hiszen a metodika betartasa sem hibamentes). A tudomany
pedig nem azert nem hit, mert a tudosoknak a feje az ab ovo kevesbe zavaros, ah
nem azert, mert metodikailag mas.

A hit es a tudats az igazolas kulonbozteti meg, ami egy emtodikai tulajdonsag,
es nem pszichologiai. Nem a fejekben levo tudatalatti motivacio szamit az igazo
lasnal, ahnem a racionalis rekojnstrukcio osszefuggesei.

A tudomany tehat azert nem hit,mert metodikailag fontos reszen kulonbozik tole,
a mi alapjan mar erdemes azt mondani, teljesen mas teszta, egeszen mashova veze
t, minosegileg jobb modja az igazsag megkozelitesenek.

(Melleskesen nem tudsz helsinkiben valami jo szofverfejleszto vagy informatikus
 kutato allast? holnaptul munkanelkuli vagyok, es nem olyan egyszeru allast tal
alni:)

math

(webes bekuldes, a bekuldo gepe: portal2.mindmaker.hu)

Szervusztok!

> Felado :  [Hungary]
> Temakor: mez, mez, mez.... ( 30 sor )
> Idopont: Thu Aug 29 11:03:11 CEST 2002 TUDOMANY #1931
> - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -
>
> Kibuc,
>>> Ugyanis ha a mezbol a cukor kikristalyosodik (hosszas
allas soran),
>>> akkor a maradek mar lehet olyan hig, hogy megerjed.
>> Hogy van ez? Nem azert kristalyosodik ki a cukor, mert
parolog a viz,
>>es az oldat cukorra tultelitodik? Esetleg azert, mert az
invert cukor
>>mas, kicsit rosszabbul oldodo cukorfajtava alakul?
> A parolgas kizarva, a kikristalyosodas pontos
mechanizmusat nem
> ismerem.


Szerintem a mez inkabb suru cukros kolloid oldat, mint
telitett cukoroldat. A kolloidokban a fazisok alakulasa
kulon tudomany.

A tomeny cukoroldat mikroba novekedes gatlo hatasa inkabb a
nagy ozmolaritasanak koszonheto, mint maganak a
cukortartalmanak - soval is mukodne a dolog, de ki szereti
a sos cseresznyebefottet? :)

Gogy

Sziasztok!

Jol kiestem, kicsit nyaralgattam.

Kota Jozsef irta:

> Lehet egyszeruen femlappal vagy mas vezetovel. De ha netan
> az bujna meg a kerdes mogott: az orokmozgo problemajat az
> arnyekolas sem fogja megoldani...

Bar nem igazan mozgok ebben a temaban, de ezen itt most fennakadtam. Vegulis ha
 mondjuk egy porgetheto tarcsara femtestet helyezunk, a tarcsa kore pedig magne
seket rakunk ugy, hogy mindig tobb legyen egy bizonyos iranyban, mondjuk 0 orat
ol 90 fokig, tehat egyre gyorsitsa maga fele a femtestet, tehat porgesse a tarc
sat, akkor odafele gyorsitja a tarcsat, de amint tullendult rajta a golyo, akko
r mar lassitja, mert visszafele vonza. Es akkor szepen beall. Igen am, de ha mo
ndjuk egy azbesztlemezzel (azt hiszem, az arnyekolja) learnyekoljuk a magnes ha
tasat abban az iranyban, amerre mar lassitana a tarcsa forgasat, akkor ugye elt
unt az egyensuly, a tarcsa nem lassul annyira, mint amennyire gyorsul. Ha 90 fo
konkent elhelyezzuk ezt a magnescsoportot, akkor elmeletileg addig forog a tarc
sa, amig a magnesek el nem vesztik magnesesseguket, tehat parszaz evig.

Mi viszont akkor a gond ezzel?

Udv: Endre