Hollosi Information eXchange /HIX/
HIX NYELV 331
Copyright (C) HIX
2003-01-20
Új cikk beküldése (a cikk tartalma az író felelőssége)
Megrendelés Lemondás
1 Re: Re: Nem volt erkezesem (mind)  53 sor     (cikkei)
2 Meg mindig "kc" (mind)  8 sor     (cikkei)
3 Szimba (mind)  27 sor     (cikkei)
4 Re: tea (mind)  13 sor     (cikkei)
5 Re: erdekesseg: Simba es tea (mind)  58 sor     (cikkei)
6 Re: Eszperanto jelnyelv + sav : so (mind)  43 sor     (cikkei)
7 tea konra csaj (mind)  17 sor     (cikkei)
8 k vagy c? (mind)  14 sor     (cikkei)

+ - Re: Re: Nem volt erkezesem (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Tisztelt Lista, Kedves Tamás!


>Felado : Racsko' Tama's
>E-mail :  [Hungary]

>> *nem volt érkezésem*  miből ered ez a kifejezés, mi benne a logika

>A kifejezés teljes alakja: "nem volt rá érkezésem". Ezzel, és a te általad
is jelzett "nem érek rá" fordítással, azt hiszem, az eredet és a logika
világos. >

Nekem nem (:-(

> A "megérkezik" ige az "ér (valahova)" ige származéka, ugyanígy a "ráér"
igének volt egy "*ráérkezik" változata. Így az "érkezés" főnév egyként
jelöli bizonyos nyelvjárásokban a 'megérkezés'-t, ill. a '*ráérkezés'-t,
azaz a 'ráérés, ráérő idő'-t.>

Na így már világos.

>> - Pesten bögöly - Alsószuhán dandár,

> Másutt "pőcsik", "bagócs". A "dandár"-t köszönöm, még nem hallottam.
Utánanézve, már az 1873-as értelmező szótáramban megvan mint az állattan
számára akkor átvett tájszó: 'nagyobb fajú darázs' jelentésben. Szerintem
hangutánzó lehet, vö. "dongó". >

Tényleg nem kekeckedni akarok, de abban a szóban, hogy *dandár*, mi a
hangutánzó?

Nos amire én gondolok, az sem nem darázs, sem nem dongó. Mindkettot ismerem,
azok nagyon mások.
A *bögöly - dandár* az az állat ami leginkább egy hosszúkás nagy légyre
hasonlít, a marhák vérét szokta szívni (mint városi gyerek persze ezt nem
tudom honnan tudom, de tudom). Szívta még az én véremet is, amikor egy szuz
kert állatkáit funyíróval felvertem évtizedes nyugalmukból. A léggyel
ellentétben nem érezni, hogy rád száll, csak amikor már megcsíp. Hetekig
látszik egy nagy piros folt a csípés helyén.

>A "szakadék" szó a darázsderék -- vi. a potroh 1. és 2. szelvénye közti
befűződés -- nevéből válhatott a vékony derekú darazsak nyelvjárási
megjelölésévé: itt valóban olyan az állat, mintha elszakadt volna.>

Látod ez nagyon érdekes, így teljesen világos, hogy miért ez a neve. Ez a
világosság hiányzott, és valljuk be még egy kicsit most is hiányzik nekem a
*nem volt rá érkezésem* esetében.

Válaszodat köszönöm.

Torma István
Cap
http://web.axelero.hu/torszoft/   (Szövegesinformáció-kezelés)
+ - Meg mindig "kc" (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

A #330-as szamban "sajo" es Racsko' T. hoztak nehany peldat 
arra, hogyan ejtik a kulonbozo nepek/nyelvek Ciprus nevet. 
Az egyveleget tovabb bovitendo, a szigetorszag olasz neve 
Cipro, es "csípro"-nak ejtik.

Udv,
Szegedi Ga'bor (gaborsz at tin.it, http://gszegedi.freeweb.hu)
Az elveszett kincs potolhato, de az elvesztegetett ido nem.
+ - Szimba (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

> Tudjatok, honnan jott a Simba nev az ismert oroszlanos rajzfilmhez?

  Széchenyi Zsigmond és mások régi vadásznaplóiban is megtalálhatod.
Komplett kis szuahéli nyelvleckével fölérnek. Csak emlékezetből:
mingi száná mbogo: nagyon sok bivaly
hapana kufa: nem halt meg
mádzsi huko: ott van a víz
ndeke, wapi aszáli: madár, hol a méz? (a mézevő madarat szokták
kérdezni, megmutatja az utat a méhkashoz és jutalmul kap egy lépet)
mzuli száná: nagyon szép
angalia bwana: vigyázz, uram
kelele: csend legyen
  Valamint tembo elefánt, kifaru orrszarvú, kiboko víziló, több állat
nem jut eszembe.

> Ami meg kulon erdekesseg, hogy a tea nekik is "chai", mint oroszul,
> pedig nem hiszem, hogy sok orosz jart volna regebben arrafele.
> Kivancsi lennek, hogy a nagy tradicionalis teazo nyelvekben (kinai,
> arab) szinten "tea"-hangzasu vagy "csaj"-hangzasu a nev. Vagy valami
> egesz mas...

  A Sógunban olvashatóan a tea japán neve csa. Ők sokkal régebben
isszák, mint az arabok. Alkalmasint kínai eredetű a szó. Szerintem a
"tea" is egyszerűen csak a csa átvétele, egyszerű hangváltozással.

La'ng Attila D., iro > <http://lad.rentahost.net>;
Kisgazda ugyben meg sose voltunk naprakeszek szombaton. (Farkashazy)
+ - Re: tea (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

A NYELV 0330-ban irta Hollosi "HIX" Jozsi, Internetist
>:
>Ami meg kulon erdekesseg, hogy a tea nekik is "chai", mint oroszul, pedig
>nem hiszem, hogy sok orosz jart volna regebben arrafele. Kivancsi lennek,
>hogy a nagy tradicionalis teazo nyelvekben (kinai, arab) szinten
>"tea"-hangzasu vagy "csaj"-hangzasu a nev. Vagy valami egesz mas...
Nemzetközi vándorszóról van szó, így a csája és a tea etimológiailag
ugyanarra mennek vissza, a kínaira. A dél-kínaiban the, az észak-kínaiban a
csa volt a neve. A tea változat a maláj teh alakon keresztül, míg a csája
változat valamely török nyelv(ek) közvetítésével került az oroszba, majd
más szláv nyelvekbe, ileltve a portugálba, majd a spanyolba, olaszba.

Üdv: Attila
+ - Re: erdekesseg: Simba es tea (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Kedves Józsi!

hix.nyelv #330, Hollosi "HIX" Jozsi >:

> Tudjatok, honnan jott a Simba nev az ismert oroszlanos rajzfilmhez?

Éppen onnan, amit találtál: az oroszlán szuahéliul "simba". Ezt a bantu 
eredetű közszót használták fel az alkotók névként, ezzel is autentikus 
hangulatot adva a mesének. Véleményem szerint ez sokkal szerencsésebb 
eljárás, mint a Jégkorszaké, ahol a kardfogú tigrist "Diegó"-nak hívták.

Volt egy japán rajzfilmsorozat, ahol egy fehér oroszlánkölyök volt a főhős. A 
neve "Kimba" volt, ami a szuahéli "kisimba" 'kis oroszlán' rövidülése. 

Amúgy szerintem nem ritka az ilyen jellegű névadás a valóságban sem, sok 
fogságban tarott elefánt neve "Háti" (< hindi "háthí" 'elefánt'), tigrisé 
"Amba" (< mandzsu "ambán" 'tigris', eredetileg 'helytartó' vi. az ottani 
"állatok királya"). Ide tartozik a szegedi állatkertben született kis 
bőgőmajom "Cselló" neve is (elvégre a "cselló" magyarított neve "kisbőgő").


> Kivancsi lennek, hogy a nagy tradicionalis teazo nyelvekben (kinai, arab)
> szinten "tea"-hangzasu vagy "csaj"-hangzasu a nev. 

Mind a /tea/, mind a /csaj/ forma eredete Kínában kereshető. A "tea" alak a 
délkínai nyelvjárásokból -- pontosabban a hsziameni-fucsieni "t'e" [the] 
(hehezetes "t"-vel) szóból -- származik, és a szót magával a teával együtt a 
hollandok ismertették meg Európával hollandosított "thee" [té] formában. A mi 
"tea"-nk a latinosított "thea" szóalaknak köszönheti az "a"-ját.

Akik más úton ismerték meg a teát, pl. az oroszok a belső-ázsiai közvetlen 
kereskedelmi kapcsolatokon keresztül, azok az északkínai névváltozatot vették 
át. A mandarin-kínaiban a 'tea' jelentésű szó "cha" [csa], azonban a /csaj/ 
hangalak nem közvetlenül erre, hanem a "chaye" [csaje] 'tealevél' 
szóösszetételre megy vissza. Közvetlen északkínai eredete van a halha-mongol 
"caj"-nak is. A északkínai alapszót pl. a japán viszi tovább "csa" (ill. a 
ritka, 'kan'-olvasat szerinti "sza") formában.

A szuahélibe nem az oroszból került, hanem a hindiből. A szuahéli nyelvnek 
anyanyelvi beszélője alig van, ez eredetileg egy kereskedelmi közvetítőnyelv 
(pidzsin) volt, amely a kelet-afrikai part különféle bantu dialektusaiból 
kovácsolódott össze erős arab hatás alatt. Maga a szuahéli "swahili" név is 
az arab "sawáHil" 'partvidék' szóból származik. Zanzibár és a környező part 
már a XVI. sz. eleji portugál hódítás előtt jelentős kereskedelmi központ 
volt, amelynek az arab világon és Indián keresztül Kínával is volt 
kapcsolata. Hindiül a tea "cáy" [csáj], és ebből való az arab [sáj] is; de az 
általam ismert nyelvek közül ebbe a sorba tartozik még az oszmán-török "c,ay" 
[csaj] is, valamint a zanzibári birtokai 'jogán' talán a portugál "chá" [sa], 
bár ez utóbbi a szóvégi "-j" hiánya miatt lehet, hogy inkább a japánból ered.

Az oszmán-törökből (és nem az oroszból) vannak az alábbi balkáni szavak: 
görög "tszai" [caj], albán "c,aj" [csaj], román "ceai" [csaj] (ebből lovári-
cigány "chaj" [csaj]), bulgár "csaj", szerb-horvát "c^aj" [csaj]. Viszont az 
oroszból tudatos szóátvétellel származik a cseh-szlovák "c^aj" [csaj] a 
régebbi ragozhatatlan "t(h)é"-t felváltandó. A lengyelek külön úton járnak, 
náluk a tea "herbata" (a latin "herba" 'zöld növény' szóból), hacsak nem 
tejes teáról van szó, mert az valamiért külön "bawarka" megnevezést érdemelt 
ki (ez szó szerint 'bajor' jelentésű, az elnevezés indokát nem ismerem).
+ - Re: Eszperanto jelnyelv + sav : so (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Kedves Péter!

hix.nyelv #330, Üveges Márk Péter:

> Az eszperantoval tobb baj volt.

Itt most nem arra reflektálok, amit írtál csak ennek kapcsán jutott eszembe 
valami. Fodor Albin a 326-ban felhozta a "Siketek Képes Jelszótárát". Nekem 
ennél egy újabb munka, "A Magyar Jelnyelv Szótára" van meg. Minthogy majdnem 
annyi jelnyelv van, amennyi beszélt, a szótár előszavában írják: "Létezik egy 
mesterségesen kialakított nemzetközi jelnyelv is, a Gestuno, amely éppoly 
nehezen tud teret nyerni, mint az eszperantó". Én ezt érdekesnek találom, 
mert azt gondolná az ember, hogy itt nem érvényesülnek a nemzetközi 
segédnyelvek általad is említett általános hátrányai.


> A nemet tortenelem is ott kezdodik. A Frank Birodalomban! 

Sőt, ha a száli frankok nyelvi örököseit keressük, akkor azt nem a mai 
felnémet nyelvben, hanem leginkább a hollandban találjuk meg. Illetve 
távolabbról a luxemburgiban, valamint az erdélyi szászban (amely tkp. nem 
szász, hanem moseli frank). Ha tehát a "közös gyökerek" lennének az indok, 
akkor ezek egyikét kellene az EU politikusainak beszélni, nem a németet.


> ho-havat, lo-lovat es nem lo-lavat. Ez hulyen hangzik, pedig ha a semat ra
> kellene huznunk, pont ez jonne ki. Furak ezek a szabalyok 

Itt érdemes fordítva gondolkodni: nem a "hó"-ból levezetni a "havat" formát, 
hanem ellenkezőleg. Ez amiatt van, hogy a "v"-s változat az eredeti, csak a 
mind a szóvégi "-av", mind az "-ov" hangkapcsolatból (valójában [au] és [ou] 
kettőshangzóból) idővel egyaránt hosszú "-ó" lett. Emiatt a régi toldalékok 
előtt a "v"-s tő jelentkezik (pl. tavat, tavon), az újabb ragok előtt a "v"-
tlen (tóra, tónál).

> a SAV szavunk a SO' szo eredeti, rendhagyo ragozasabol fejtodott

Ez az ún. hasadás, van ilyen ebből a körből is: pl. "hév" ~ "hő", "hív" ~ 
"hű"; ill. "hamu" ~ "hamv", "nedü" ~ "nedv". Ezt az tette lehetővé, hogy a 
"v"-s és "v"-tlen alakok egy ideig egymás mellett éltek, és az egyik variánst 
inkább az egyik jelentésben használták, a másikat a másikban. (A fenti példák 
éppen a hasadás állapotát mutatják: a két forma jelentése még nem távolodott 
el egymástól, de már nem minden körülmények közt cserélhetők fel.)
+ - tea konra csaj (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

HIX Jozsi irja...
> Kivancsi lennek, hogy a nagy tradicionalis teazo nyelvekben (kinai,
arab)
> szinten "tea"-hangzasu vagy "csaj"-hangzasu a nev. Vagy valami egesz
mas...

A "chai" jövevényszó nemcsak az oroszban és a szvahiliben, de a
Starbucks-diaszpórán keresztül (sajnos) ma már a világ szinte minden
országában kezd meghonosodni. Tudomásom szerint valóban a kinaiból ered,
de a "csaj" kiejtés egy félreértés eredménye.  A tea szó mandarinul
csupán "csá", a tea-levél viszont "csá je".  Könnyen elképzelhető, hogy
az első kinába érkező kereskedők nem kész teát, hanem száritott
tea-levelet kaptak cserébe, és igy a "csá je" megnevezést használták
gyakrabban, ami az ő nyelvezetükben aztán összeolvadt egy szótaggá.

Üdv, 
A másik (vagy n-edik) Józsi
+ - k vagy c? (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

>Hirtelenjében még
>egy példa jut eszembe, ahol a legtöbb európai nyelvvel szemben a
dán/norvég
>őrzi a görög "k"-t: "cinikus" ezeken a nyelveken "kynisk" (ejtsd:
küniszk).

Hogy pontosak legyunk, nem orzi, hanem felelevenitette. Ezek a 19.
szazadban honositott "tudos" szavak. Egyebkent a visszagorogositesre a
magyarban is van hajlam. Az EEG inkabb "elektroenkefalograf" mintsem
"elektroencefalograf". A gorog tulajdonneveknel pedig ez a tendencia
altalanos. A Biblia Karoli-fele forditasaban meg "Czirus" szerepel, de
ezt a nevet manapsag egyertelmuen "Ku:rosz"-nak irjak.

Ferenc

AGYKONTROLL ALLAT AUTO AZSIA BUDAPEST CODER DOSZ FELVIDEK FILM FILOZOFIA FORUM GURU HANG HIPHOP HIRDETES HIRMONDO HIXDVD HUDOM HUNGARY JATEK KEP KONYHA KONYV KORNYESZ KUKKER KULTURA LINUX MAGELLAN MAHAL MOBIL MOKA MOZAIK NARANCS NARANCS1 NY NYELV OTTHON OTTHONKA PARA RANDI REJTVENY SCM SPORT SZABAD SZALON TANC TIPP TUDOMANY UK UTAZAS UTLEVEL VITA WEBMESTER WINDOWS