Hollosi Information eXchange /HIX/
HIX NYELV 150
Copyright (C) HIX
2002-06-17
Új cikk beküldése (a cikk tartalma az író felelőssége)
Megrendelés Lemondás
1 francia (mind)  26 sor     (cikkei)
2 Re: honapnevek (mind)  24 sor     (cikkei)
3 Re: Szavak nemei, s.v.p. (mind)  54 sor     (cikkei)
4 Re: Szavak nemei, s.v.p. (mind)  10 sor     (cikkei)
5 Re: Nem latin eredetu honapnevek forditasai (mind)  173 sor     (cikkei)
6 Re[2]: Nem latin eredetu honapnevek forditasai (mind)  17 sor     (cikkei)

+ - francia (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

vertu, la
génie, le
travail, le
révolution, la

vende'miaire = szuretelo
brumaire = kodos
frimaire = deres
nivo^se = havas
pluvio^se = esos
vento^se = szeles
germinal = csirazo
flore'al = viragzo
prairial = kaszalo
messidor = arato
thermidor = hoseg hava
fructidor = gyumolcshozo

(' es ^ jelek termeszetesen repulo ekezetek)

Mindegyik himnemu.

Az ev szeptember 22-en indul. Valamennyi honap 30 napos. Az ev vegen 5
vagy 6 szokonap van.

Ferenc
+ - Re: honapnevek (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Kedves Attila!

A finn hónapnevek jelentésükkel a következők:
(A _kuu_ 'hó(nap)' mindegyik névben előfordul. Ez
a szó a magyar _hó_ 'hónap' szó etimológiai megfelelője.)
Január: tammikuu; tammi 'tölgyfa';
Február: helmikuu; helmi 'gyöngy'
Március: maaliskuu; maali 'cél' (bár a maalis _s_ elemét
nem tudom megmagyarázni)
Április: huhtikuu; huhta 'irtás'
Május: toukokuu; touko 'tavaszi földmunka, veteményezés'
Június: kesakuu; kesa 'nyár' (az a betű "umlautos" a, azaz nyílt e,
de a levelezőporgramban nem tudom írni, lásd ékezetek!)
Augusztus: elokuu; elo: 'aratás'
Szeptember: syyskuu; syys 'ősz' (a finn syys és a magyar ősz
is egymás pontos etimológiai megfelelői)
Október: lokakuu; loka 'sár, lucsok'
November: marraskuu; marras 'holt, kihalt, megdermedt'
December: joulukuu; joulu 'karácsony'.

Emlékezetem szerint a HIX-ben február táján elég sok
szó esett a hónapnevekről.

Erzsébet
+ - Re: Szavak nemei, s.v.p. (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

On Sat, 2002-06-15 at 12:43, La'ng Attila D. wrote:
>   Meg tudnátok nekem mondani pár francia szó nemét? Névelőt kellene
> tennem eléjük és nem tudok. Voici:
> 
> vertu

La vertu

> génie

Le génie (szellem, tehetseg, ~mernok, géniusz ertelemben is) 

> travail

Le travail

> révolution

La révolution (mindket ertelmeben).

> gyanánt a francia forradalmi hónapok: vendémiaire, brumaire,
> frimaire... Szeretném bemutatni ezeket a hónapneveket, vagyis minél
> többet közülük úgy, hogy melléjük írok valami hozzávetőleges jelentést
> is. Ha kell, a neveket tudom szállítani.

vendémaire = szureteles hava (vendange: szuret)

brumaire = kodok hava (brume: köd)

frimaire = jeges kodok hava (frimas: jeges kod, bar lehet hogy van ra
magyar szo is)

nivôse = havak hava (neige: ho mint csapadek)

pluviôse = esok hava (pluie: eso; pluvieux, euse: esos)

ventôse = szelek hava (vent: szel)

germinal = rugyezes hava (germe: rugy)

floréal = viragok hava (fleur: virag)

prairial = kaszalok hava (prairie: kaszalo, legelo)

messidor = aratas hava (moisson: aratas)

thermidor = hoseg hava

fructidor = gyumolcsok hava (fruit: gyumolcs)

Forras:
http://193.251.66.28/genealogie22/liste/calendrierrepublicain.htm

Udv, Sandor
+ - Re: Szavak nemei, s.v.p. (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Kedves Attila!

hix.nyelv #149, Láng Attila D.:
> Meg tudnátok nekem mondani pár francia szó nemét? Névelőt kellene
> tennem eléjük és nem tudok. 

La vertu (nn), le génie (hn), le travail (hn), la révolution (nn).

Én szótárhiányos helyzetekben a HarperCollins webes francia  
szótárához szoktam fordulni: <http://www.wordreference.com/>;.
+ - Re: Nem latin eredetu honapnevek forditasai (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Kedves Attila!

hix.nyelv #149, Láng Attila D.:

> Szükségem lenne hónapnevek fordításaira olyan nyelvekből, ahol nem a
> latin neveket használják. 

Valahol ezeket láttam már összegyűjtve az interneten, de most nem 
találom. Most akkor újból össze kell állítanom. A tévedés lehetősége 
nincs kizárva, mert gyakran nehezen etimologizálhatóak a nevek, és 
amit elfelejtettem (vagy sosem jegyeztem meg), azt most saját 
kútfőből kell pótolnom. (Repülő ékezetek: "^" - hacsek, kis v; "'" - 
éles ékezet, lágyjel, mgh-prejotáció; "." - felső pont, "~" - macron, 
felső vonás. A cirill betűs szavak nemzetközi szlavisztikai átírással 
szerepelnek, kiv. "ä" - orosz, belorusz kemény "e": ezt hivatalosan 
tompa ékezetes "e"-vel jelölik.)   

* Cseh: 1. "leden" 'jeges', 2. "únor" 'előbúvás az odúból [medvéé]', 
3. "br^ezen" 'nyíres', 4. "duben" 'tölgyes', 5. "kve^ten (máj)" 
'virágos', 6. "c^erven" 'férges [~rovaros]', 7. "c^ervenec" 'kis 
"c^erven" = júniusutó', 8. "srpen" 'sarlós [~aratás]', 9. "zár^í" 
'szarvasbőgéselő', 10. "r^íjen" 'szarvasbőgés', 11. "listopad" 
'levélhullás', 12. "prosinec" 'őszes/szürke színű'.   

* Lengyel: 1. "styczen'" 'összekötő?', 2. "luty" 'kegyetlen [hideg]', 
3. "marzec" 'március', 4. "kwiecien'" 'virágos', 5. "maj" 'május', 6. 
"czerwiec" 'férges [~rovaros]', 7. "lipiec" 'hársvirágzás', 8. 
"sierpien'" 'sarlós [~aratás]', 9. "wrzesien'" 'hangás-csarabos', 10. 
"paz'dziernik" 'kendertörő', 11. "listopad" 'levélhullás', 12. 
"grudzien'" 'rögös [~csupasz föld]'
Megjegyzések: (1) Őszintén nem tudom mit kötne össze január, de más 
etimológiát nem tudok találni. ]   

* Horvát: 1. "sijec^anj" 'vágó', 2. "veljac^a" 'nagy/sok [fagy]?', 3. 
"oz^ujak" 'újraéledés', 4. "travanj" 'füves', 5. "svibanj" 
'somvirágzás', 6. "lipanj" 'hársvirágzás', 7. "srpanj" 'sarlós 
[~aratás]', 8. "kolovoz" 'kocsizós [~terménybegyűjtés, -raktározás]', 
 9. "rujan" 'sárguló', 10. "listopad" 'levélhullás', 11. "studeni" 
'hideg', 12. "prosinac" 'őszes/szürke színű'   
[Megjegyzések: (1) Január neve utalhat a nád- ill. szecskavágásra. 
(2) Február neve a 'nagy, sok' szóból etimologizálható, talán a 
fagyra vonatkozik az ukrán és lengyel párhuzam miatt.]   

* Ukrán: 1. "sic^en'" 'vágó', 2. "l'utyj" 'kegyetlen [hideg]', 3. 
"berezen'" 'nyíres', 4. "kviten'" 'virágos', 5. "traven'" 'füves', 6. 
"c^erven'" 'férges [~rovaros]', 7. "lypen'" 'hársvirágzás', 8. 
"serpen'" 'sarlós [~aratás]', 9. "veresen'" 'hangás-csarabos', 10. 
"z^ovten'" 'sárguló', 11. "lystopad" 'levélhullás', 12. "hruden'"  
'rögös [~csupasz föld]'   

* Belorusz: 1. "studzen'" 'hideg', 2. "l'uty"  'kegyetlen [hideg]', 
3. "sakavik" 'buja', 4. "krasavik" 'szép', 5. "maj, traven'" 'május; 
füves', 6. "c^ärven'" 'férges [~rovaros]', 7. "lipen'" 
'hársvirágzás', 8. "z^niven'" 'aratás', 9. "verasen'" 'hangás- 
csarabos', 10. "kastryc^nik" 'csontváz??', 11. "listapad" 
'levélhullás', 12. "s'nez^an" 'havas'   
[Megjegyzések: (1) Október nevét legvalószínűbben a szl. "kostra" 
'csontváz' szóra tudom visszavezetni, ami talán a csupasz fákra utal. 
Alternatív etimológiák tekintetében vö. ukrán "kastorka" 
'ricinusolaj', szl. "kastrol" 'lábas, serpenyő', szl. "kastrovat" 
'kasztrál']   

Latin hónapneveket használ a szlovák, az orosz (de nyelvjárásokban 
élnek a szláv alakok), a bulgár, a szerb és a szlovén. A szorbról és 
a macedónról nincsenek információim.   

-------------
* Litván: 1. "sausis" 'száraz', 2. "vasaris" 'tavasz[elő]', 3. 
"kovas" 'varjú [hava]', 4. "balandis" 'galamb [hava]', 5. "geguz^e." 
'kakukk [hava]', 6. "birz^elis" 'nyírfa [hava]', 7. "liepa" 'hárs 
[hava]', 8. "rugpju~tis" 'rozsaratás', 9. "rugse.jis" 'rozsvetés', 
10. "spalis" 'cséplés', 11. "lapkritis" 'levélhullás', 12. "gruodis" 
'rögös [~csupasz föld]'   
[Megjegyzés: (1) Január neve a "sausas" 'száraz' szóból 
etimologizálható, és a terméketlenségre v. kevés csapadékra utalhat. 
(2) Furcsa, de február neve a "vasara" 'nyár', "vasarinis" 'nyári; 
tavaszi (gabona)' szóból vezethető le, valószínűleg eredetileg egy 
'tavaszelő, felkészülés a tavaszi vetésre' kifejezés része lehetett. 
(3) Június és december hónap nevének alapját litván forrásaim nem 
tartalmazzák, de etimológiailag megfelelnek a szláv 'nyíres', 'rögös' 
hónapneveknek.]   

A lettben a latin hónapneveket használják. A fenti nevek egyben 
kitűnő balti-szláv egyezéseket mutatnak, pl. lt. "sausas" ~ szlk. 
"suchy'" 'száraz', lt. "berz^as" ~ szlk. "breza" 'nyír(fa)', lt. 
"liepa" ~ szlk. "lipa" 'hárs(fa)', lt. "gruodis" ~ szlk. "hruda" 
'rög'.   

-------------
* Walesi: 1. "Ionawr" [jo:naur] 'január', 2. "Chwefror" [xwEvror] 
'február', 3. "Mawrth" [maurT] 'március', 4. "Ebrill" [EbriK] 
'április', 5. "Mai" [mai] 'május', 6. "Mehefin" [mEhEvin] 
'nyárközép', 7. "Gorffennaf" [gorfEna] 'nyárvége', 8. "Awst" [aust] 
'augusztus', 9. "Medi" [mEdi] 'aratás?', 10. "Hydref" [h2drE] 'ősz', 
11. "Tachwedd" [taxwED] '?', 12. "Rhagfyr" /r_0agvir/ '<a téli 
napforduló előtti nappal kezdődő hónap>' < "rhag" 'előtt' + "byr" 
'rövid :> legrövidebb nap'   
[Megjegyzések (1) az adatok forrása: <http://www.estelnet.com/ 
catalunyacymru/catala/gbs_mynegai.htm> és <http://home.ccil.org/ 
~cowan/sessiwn/msg00737.html>; ez utóbbi breton és cornwalli adatokat 
is hoz. (2) November nevének etimológiája tisztázatlan. (3) A régi 
kelta naptár utolsó hónapja december 20-án kezdődött: ennek a nevét 
örökölte meg a mai december.]   

-------------
* Finn: 1. "tammikuu" 'tölgyhó', 2. "helmikuu" 'fagyöngyhó', 3. 
"maaliskuu" 'színeshó?', 4. "huhtikuu" 'lármáshó?', 5. "toukuhuu" 
'hernyóhó?', 6. "kesäkuu" 'nyárhó', 7. "heinäkuu" 'szénahó', 8. 
"elokuu" 'élet hava', 9. "syyskuu" 'őszhó', 10. "lokakuu" 'sároshó', 
11. "marraskuu" 'bogyóhó?', 12. "joulukuu" 'Karácsony hava'   
[Megjegyzések: (1) Biztos lesz majd valaki, aki jobban tud finnül, és 
korrigál. (2) Január tölgyről való elnevezését illetően vö. 
"tammi|pakkanen" 'metsző hideg, tkp. tölgy|fagy', ill cseh 'április'. 
(3) Március és április neve a természet ébredésével: a kizöldüléssel 
és a madarak megjelenésével függ össze [már ha jó az etimológia. (4) 
Május nevével kapcsolatban vö. a szláv "c^erven'" hónapnevet. (5) 
November etimológiájában sem vagyok teljesen biztos.]   

Az észtek latin hónapneveket használnak, de előfordul pl. "heinakuu" 
'július' is a "juuli" mellett.   

-------------
* Baszk: 1. "urtarril(a)" [urtariL(a)] 'évkezdet hava', 2. 
"otsail(a)" [orts'aiL(a)] 'farkas hava', 3. "martxo(a)" [martSo(a)] 
'március', 4. "apiril(a)" [apiriL(a)] 'április', 5. "maiatz(a)" 
[maiats(a)] 'május', 6. "ekain(a)" [ekain(a)] '?', 7. "uztail(a)" 
[ustaiL(a)] 'aratás? hava', 8. 'abustu(a)" [abustu(a)] 'augusztus', 
9. "irail(a)" [ir\aiL(a)] '?', 10. "urri(a)" [uri(a)] 'ínség', 11. 
"azaro" [asaro(a)] 'káposzta időszaka', 12. "abendu(a)" [abendu(a)] 
'advent'
[Megjegyzés: (1) Baszk forrásaim szűkösek, így nem tudok minden nevet 
etimologizálni. Június talán az "ekaitz" 'vihar' vagy az "ekarri" 
'hoz' szóhoz köthető, a szeptemberre több lehetőség adódik, pl. 
"iragan" 'elmúlik', "iraka" 'perje'. De igen valószínű, hogy 
leginkább egyik sem :-)]

-------------
* Albán: 1. "janar" [janar] 'január', 2. "shkurt" [Skurt] 'rövid 
[hónap]', 3. "mars" [mars] 'március', 4. "prill" [priL] 'április', 5. 
"maj" [maj] 'május', 6. "qershor" [cerSor] 'cseresznye hava', 7. 
"korrik" [koR\ik] 'aratás', 8. "gusht" [guSt] 'augusztus', 9. 
"shtator" [Stator] 'hetedik hó', 10. "tetor" [tetor] 'nyolcadik hó', 
11. "nëntor" ] 'kilencedik hó', 12. "dhjetor" [Djetor] 
'tizedik hó'
[Megjegyzések: (1) A nevek a névelő nélküli alakjukban szerepelnek, a 
toszk "-or" végződés geg alakja "-uer". (2) Április és augusztus neve 
jellegzetes albán módon a kezdő mgh. lekopásával keletkezett a latin 
névből, részben más albán szavak hasonlító hatására, pl. "gushë" 
'torok', "gushter" 'gyík'. (3) Szeptember-decemberig a hónapnevek a 
római naptár szerinti számozást őrizték meg. (4) Archaikus nevek: 
"kallnor" [kaLnor] 'január < gyékény? / pörkölt? hava' és "fror" 
'február < a latin név rövidülése'.]

-------------
> és külön kategória gyanánt a francia forradalmi hónapok: vendémiaire,
> brumaire, frimaire... 

Erről ld. pl. <http://windhorst.org/calendar/>;. A nevek egy 
évszakspecifikus "melléknévi" képzőből, és egy, az adott hónapra 
jellemző természeti esemény, mezőgazdasági tevékenység nevéből 
állnak:  
* 1. évszak "-aire" végződés: 2/1. "vendémiaire" 'szüret', 1/2. 
"brumaire" 'köd', 1/3. "frimaire" 'dér'; 2. évszak "-ôse" végződés: 
2/1. "nivôse" 'hó <csapadék>', 2/2. "pluviôse" 'eső', 2/3. "ventôse" 
'szél'; 3. évszak "-al" végződés: 3/1. "germinal" 'csíra' 3/2. 
"floréal" 'virágzás', 3/3. "prairial" 'rét'; 4. évszak "-idor" 
végződés: 4/1. "messidor" 'aratás', 4/2. "thermidor" 'hőség', 4/3. 
"fructidor" 'gyümölcs'  

-------------
> Ha kell, a neveket tudom szállítani.

Ha valamit kihagytam volna, ami neked megvan, "szállítsd"...
+ - Re[2]: Nem latin eredetu honapnevek forditasai (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Kedves Attila!

Az előbbi hozzászólásomban a belorusz október hónapnevet 
("kastryc^nik") 'csontváz' jelentéssel etimologizáltam, mondván, 
hogy talán a csupasz fákra utal. Csak utóbb esett le az október 
baszk "urri" 'ínség' neve. Ezt figyelembe véve valószínűnek 
látszik, hogy a fehérorosz esetén is ínségről, azaz emberek 
csontvázairól van szó. 

-------

A HIX úgy látszik, lenyeli a tildével kezdődő sorokat, legalábbis 
ez történt az előző hozzászólásomban. Most pótlom a kimaradt 
részt, vi. a második walesi hivatkozást:

> és <http://home.ccil.org/~cowan/sessiwn/msg00737.html>;; ez utóbbi
> breton és cornwalli adatokat is hoz.

AGYKONTROLL ALLAT AUTO AZSIA BUDAPEST CODER DOSZ FELVIDEK FILM FILOZOFIA FORUM GURU HANG HIPHOP HIRDETES HIRMONDO HIXDVD HUDOM HUNGARY JATEK KEP KONYHA KONYV KORNYESZ KUKKER KULTURA LINUX MAGELLAN MAHAL MOBIL MOKA MOZAIK NARANCS NARANCS1 NY NYELV OTTHON OTTHONKA PARA RANDI REJTVENY SCM SPORT SZABAD SZALON TANC TIPP TUDOMANY UK UTAZAS UTLEVEL VITA WEBMESTER WINDOWS