Kedves Gyula!

On 18 May 2002 at 7:03, HIX TUDOMANY wrote:

> Felado :  [Germany]

> Szerintem a dolgot mar megoldottak. Talan meg kereskedelmi
> forgalomban is van. Ennel sokkal egyszerubb: drotot kell leasni a
> foldbe, bejelolve a nyirando terulet hatarat (meg a fakat). A tobbit a
> gep kitalalja (i.e. iranybol, sebessegbol kiintegralja hol van).  A
> drotbol meg rajon, hogy elszurta :-) 

A fold ala kell egy drotot leasni? Gondolom, akkor valami indukcios 
elven erzi, ha kifutott a teruletrol. Ha a kerekeknel lepteto motor 
van, akkor abbol kikovetkeztetheto a kocsi helyzete. Ez a huzalos 
modszer elgondolkodtato. Az a baj, hogy asni kell...

> Mintha lenne napelemes valtozata is, ezzel az 'installalason' kivul
> (drot elasasa, funyiro bekapcsolasa) semmit nem kell tenni az
> ellopasaig eltelo idoszakban. Magyar viszonyokat nezve ezen
> kriteriumnak egy barmilyen, magatol elore tarto funyiro is megfelel.
> Mire nekimenne valaminek, addigra ellopjak. 

Egy zart kertben azert ennyire nem problemas a dolog. Ott inkabb a 
kutya lehet a gond.

> Persze csatlakozom a szakemberekhez: Egyebkent vszg. az ultrahang
> jobb a celnak. Mintha lehetne is kapni (igazi) 3D egeret ami talan ezen
> az elven alapul. Abbol lehet tovabb barkacsolni... 

Akkor ez iranyba fogok haladni. Megkiserlek egy prototipust 
osszehozni...

Koszonettel From:, a funyiro ember

Kedves Marcus!

On 18 May 2002 at 7:03, HIX TUDOMANY wrote:

> Felado : Nemes Marcus

> Funyiro robothoz nem kell cm-es helymeghatarozas, sot, mar lehet is
> kapni ilyen autonom funyiro robotokat. Egyszeruen korbekerited a
> retet, hogy ne tudjon kimenni, aztan jol elvan magaban, a
> fakat/bokrokat magatol kikeruli.

En is ilyet szeretnek, de korbekerites nelkul. Arra is gondoltam, 
hogy a kes csak akkor kapcsol be ha van elotte fu (ezt nem annyira 
nehez megcsinlani), igy nem baj, ha elteved. Tovabba szeretnem, ha 
menet kozben megmerne a fold nedvesseget es locsolna, ha kell. Ehhez 
viszont kellene a helyzete. Bar lehet, hogy ez sem kell, mert 
veletlen szeruen rohangaszhat es ahol szarazsagot talal, oda locsol.

A helyzet meghatarozas inkabb ahhoz kell, hogy hazatalaljon (vizet 
felvenni).

> Ezek mindaddig egyenesen mennek, amig valami akadalyhoz nem ernek, azt
> kikerulik es mennek tovabb. Azt nem tudom, hogy mennyire
> szisztematikusan nyirjak a fuvet. 

Ez nem anyira fontos. 2D-ben elegendo veletlenszeruen mozogni, hogy 
minden hova 1 valoszinuseggel eljussunk. Legalabbis en erre emlexem 
tanulmanyaimbol. 3D-ben ez mar nem menne...

> : Ahhoz a megoldashoz mit szoltok, ha mondjuk ket adot telelpitek, ami
> : allando hullamokat allit elo. Az interferenciakep egyfajta
> racsozatot : jelent, amiben a jarmu meghatarozhatja a sajat helyzetet.
> 
> Nem fog mukodni, lasd lejjebb.

:-( Es a beme'ro"kocsis megoldas? Nehany fix adot telepitenek es a 
kocsikon lenne egy forgo antenna. A maximalis jeliranyokbol lehetne 
valamit szamolni. Gondolom en... A visszaverodeseket esetleg ki 
lehetne szurni, ha "furcsa" helyekrol jon vissza a jel (az egyes 
jelek kozott nem akkora a szogkulonbseg, mint kellett volna). 
 
> : A jel gyenguleset nem vehetem szamitasba? Ha gombszeru a sugarzas,
> akkor : a tavolsag negyzetevel csokken az intenzitas. Az auton lenne
> az ado. Igy : a jel gyengulesebol szamithatnam a tavolsagot es tobb
> vevovel : meghatarozhatnam a kocsi helyzetet. Ez butasag?
> 
> Nem butasag, de a vilaguron kivul gyakorlatilag nem mukodik. 1
> meterrel arrebb akar 30..40 dB-lel gyengebb jelre is szamithatsz
> kulonfele verodesek es interferenciak miatt (az egyik jel terjed
> egyenesen a vevo fele, a masik meg az adotol a talajrol visszaverodve
> jut a vevohoz, a harmadik egy farol verodik -- multipath propagation
> cimszo). Az egesz meg bonyolodik, ha az ado vagy a vevo mozog (pl.
> mobiltelefon kocsiban,

Szerinted ez a legvaloszinubb esemeny, vagy elofordul, de azert az 
egyenes terjedes fordul elo surubben. Persze nem egy erdorol, hanem 
egy kertrol van szo.

> lasd Rayleigh-fading),

Ez mi???

> ugyhogy ne epits nagysebessegu funyirot. :-)

Nem celom. :-)

> Tovabba ha leallitasz egy konstans teljesitmenyu adot es egy vevot
> szabad terben (egyik sem mozog) es nezed a vevon a jelszintet, az 5..10
> dB-t ingadozik masodpercen aluli periodusidovel.

Miert? A haborus filmek bemerokocsijai hogyan mukodtek?

> Tovabba a jelszint nagyon valtozik meg az antennak iranyfuggo
> karakterisztikaja miatt (ha egy nyak hurokantennajaval tervezel), ha a
> kocsi egy kicsit elfordul. 

Ez erositi a bemerokocsi elmeletet...
 
> A tuti megoldas az, hogy szolsz a szomszed gyereknek, hogy 2
> nyalokaert nyirja le a fuvet. :-)

Ha csak funyirasrol lenne szo... A locsolasnal talan vizet 
sporolhatnek ha csak oda es annyit locsolnek, ahova kell. Foleg ha 
ejjel csinalna.

Masreszt ha minden nap nyirnam a fuvet, akkor nem kelene 
osszeszedni... :-)

Kosz a valaszt && udv From:, akinek nincs locsoloja... :-)

Sziasztok!

Pl. BM irta pl. ezt:

> >Minimalizalni persze lehet a vesztesegeket akar ugy is, hogy
> >valaki magnest es tekercset epit a kapcsolojaba
> ----
> >Informacio elmeletileg akkor "veszik el", ha lecsokken a jel-zaj
> >viszony a detektalhatosagi hatar ala, azaz 1) az energiat olyan formajura
> >alakitjuk, amire nem erzekeny a detektor [kikapcsoljuk a szamitogep
> >tapegyseget, amitol a RAM-ban levo informacio ho"ve' alakul] vagy 2)
> >megemeljuk a zajszintet.
>
> Rossz latni, hogy van akinek az informacio az informacio rogziteset jelenti,
> mai, konkret megoldasokkal kivitelezve, mint pl ram vagy kapcsolok.
> A gondolat is informacio.  Emlekek a nagyirol is informacio.
> Eleg negyzetekre szabdalni egy telefonszamokkal teli papirt
> es maris elveszett az info. Informacio minden gondolat es erzes, inger.
> Tudom, hogy a pinceajtot hogyan kell kinyitni, amikor beragad,
> ez is info.  Ezek egyben energiak is lennenek?
> Mellesleg, az informacio tobbszorozheto, sokszorosithato, masolhato.
> Ezek szerint megis keletkezhet energia??  Na neee!!
>
> Azt elfogadom, hogy informaciot rogziteni vagy tovabbitani energiaba
> kerul, akarmilyen kicsibe is, de nem nulla, OK. De az info puszta lete,
> mint energia??

Az jutott eszembe, hogy az informaciot mindig egyes elemek specialis modon tort
eno
rendezodese eredmenyezi. Igen am, csakhogy egy atom sem mas, mint alkotoreszein
ek
specialis rendezodese egy meghatarozott kvantumszintu kolcsonhatas-matrix alapj
an.
Es egy elektron vagy egy foton is n-szamu osszefuggo parameter rendezodese, ez
kulonbozteti meg oket es minden kulonbozo reszecsket stb. egymastol, ez az
n-dimenzioban torteno ertelmezhetoseg. Tehat gyakorlatilag ez alapjan minden
informacio. Minden, meg az atombomba is annak brutalis energiamennyisegevel; eg
y
kolcsonhatas-matrix specialis modon megcimzett, elohivott resze: a maghasadas.

Ebben az esetben pedig (ami eleg hosszu eset ugye cirka 15 milliard eve)
feltetelezheto, hogy az informacio _kielegito_osszerendezesehez_ csupan
_pontos_definicio_ szukseges, de nem feltetlenul azonos mennyisegu energia, min
t
amekkorat az informacio hordoz a hozza kivulrol kapcsolodo kolcsonhatasmatrixok
on
keresztul.

Ez alapjan ugy nezem, talan ertelmezhetoek lennenek a nullpontienergias kutyuk,
mivel azok mukodese az informacio virtualitasara epul. Erdekes lenne.. Gondolju
k
csak vegig. Mi a velemenyetek?

Endre

Kedves Sipi!

>K = Key
>csak tudnam, hogy miert pont key? :-)
A fenyek keveresenel az alapszinekbol (R,G,B) tokeletes feheret, illetve
tokeletes feketet el lehet erni.
A szinek (pigmentek) keveresekor az alapszinekbol (C,M,Y) csak elveileg
lehetseges a fekete eloallitasa. A feladat hibatlan megoldasahoz szukseg van
a fekete (kiegeszito) pigmentekre, mint a megoldas KULCSa (key = kulcs,
megoldas). Azert nem "C" (complement), mert a C mar foglalt.

Udv.: Pista

> > (Valaki mondta, hogy az informacio is energia, ha jol emlekszem..
Pontosabban: ahhoz, hogy valahol informacio legyen, _rendezett_ anyag
szukseges, es ennek a _rendezesehez_ kell az energia. Rendezes az
informacio beirasa es a torlese (es a mai keszulekekben legtobbszor a
fenntartasa) is.

> > Gyorsan gondolja ezt vegig, mert az informacio virtualis, tehat igy az
Az informacio hordozoja mindig valos.

> > energia is az.. :-O )
Minden bogar rovar, de nem minden rovar bogar... itt illegalis muveletet
alkalmaztal, ez nem megfordithato.

>jutott (ld fent), de arra akartam kilyukadni, hogy ha az energia informacio, a
z
>informacio pedig ismeretes, hogy virtualis, akkor az energia is virtualis,
NEM !

>virtualis energia (informacio!) pedig nem keletkezik, emaitt nem kell a fejunk
>fajjon az 140 szazalekos eromuvek miatt, es virtualis energia (informacio!) pe
dig
>nem szunik meg, ezert az energiamegmaradas torvenyet sem serti semmi (akkor ni
ncs
>is). Ha pedig az energia nem keletkezik (informacio!) es nem szunik meg
>(informacio!), mert nem is volt, hiszen nem keletkezett, akkor egyvalami
>tortenhet: rendezodik. Ahogy az informacio is rendezodik, ezt jelenti a szo:
>in-formatio, rendszerbe szervezodes. Ha pedig igy van, akkor barmilyen nagy
Te erted, amit ideirtal ?

>kicsatolast is csinalhatunk, mivel csupan egy rendezoelvet kell talalnunk, mer
t
>minimalis energiat eszik, es amely a megfelelo formatio-ba rendezi in a kulonb
ozo
>alkotoreszeket (legyenek azok szubatomikusak), mely amennyiben az informacio
>energia (mivel az energia informacio, ugye), keszen van az energiatobbletunk,
>mivel csupan informaciotobbletrol van szo. Ami pedig virtualis, tehat csak oly
an
>mintha lenne.
Szerintem ezt sem igazan erted. De ha megis: a keletkezo virtualis
energiaval milyen munkat lehet vegeztetni ? Virtualis munkat ?

Ha barmilyen modon plusz energiat (nem virtualisat, hanem valosat) hozol
a Foldre, az innen csak sugarzassal mehet el. Rendezett sugarzassal nem
kuldheted el, mert akkor nem lehet vele munkat vegeztetni - tehat
rendezetlenul fog szorodni es a Foldet melegiti. A Fold sugarzasa a
homersekletetol fugg: a nagyobb sugarzashoz magasabb homerseklet
tartozik: tehat csak akkor tudja a plusz energiat kisugarozni, ha
magasabb a homerseklete.

BM:
>Rossz latni, hogy van akinek az informacio az informacio rogziteset jelenti,
>mai, konkret megoldasokkal kivitelezve, mint pl ram vagy kapcsolok.
A rogzitest nem tudod elkerulni, de ha nem az erdekel, fogalmazzal
pontosabban.
Ha az informacio tarolasara gondolsz... az sem tul egyszeru kerdes.
Ha pl. egy atom (elektron, stb.) vagy ennek valamilyen allapota tarolja
az informaciot, akkor sem tudhatod, hogy az meddig marad meg. Az elemi
reszecskek spontan allapotot valtanak es atalakulnak egymasba, tehat
redundanciat kell beepitened es surun ellenorizni a rendszer allapotat.
Pl. nem egy, hanem 100 atom, idonkent ellenorizni es visszabillenteni a
renitenseket. Ez azt jelenti, hogy az informacio - folyamatos
energiabevitel nelkul - nem marad meg. A valos eletben ezt azert nem
veszed eszre, mert mondjuk 2e23 atom tarolja az informaciot, es igen
sokaig tart, mig spontan megvaltozik kozuluk legalabb 1e23 allapota.

>>Mellesleg, az informacio tobbszorozheto, sokszorosithato, masolhato.
>Ezt vajon jo latni? :)  A 'tobbszorozes' elegge felreertheto.
Szerintem sem jo latni. Mit jelent Neked a tobbszorozes ? Ha pl. egy
adott informaciora <gondolsz>, az mar tobbszorzes, mert megjelenik a
fejedben - de ehhez termeszetesen energia kell !
Nem is keves, mert 1 bit informaciot jo par szaz (vagy ezer, tizezer)
idegsejt segitsegevel tarolsz egy csomo felesleges kisero adattal
egyutt, es egy idegsejt onmaga is eleg bonyolult rendszer.

>A *Maxwell demona* eset megoldasarol regota tudva felfogtam,
>hogy az informacio elerhetosegenek kell legyen megkerulhetetlen
>energiaigenye, de - miert nem mondjuk akkor inkabb azt,
>hogy az informacio olyan uzenete az anyagnak, mely csak
>energiabefektetes aran kaphato meg ? Tehat az infonak kvantitative
Mert az anyag nem statikus rendszer. Nem marad meg egy adott allapotban.

>is koze van az energiahoz, de csak oly modon, hogy az anyag mindig
>meghatarozott energiat vesz fel erte cserebe, ill. az infok
>modositasaert is. Az viszont kisse bizonytalan, hogy mikor vall.
Az energia nem az "anyagnak" kell, hanem az informacio kiolvasasahoz es
reszben az az anyag veszi fel, amelyikkel "kiolvasod" az informaciot.

>Pl. feketelyuk eseten is csak nehany statisztikai adat marad
>a bezudult anyagrol, pedig energiat kap boven.
>S ha elvileg sem lehet kintrol adatokat elerni, akkor azok nincsenek
>is ott, megszuntek letezni.
Ebben biztos vagy ?
A fekete lyuk belsejeben a legtobb itteni torveny nem ervenyes, ezert
nem tudhatjuk, hogy mi tortenik a belehullo (es benne marado) anyaggal.
Nem valoszinu, hogy eltunik benne az informacio, csak ide nem jon
vissza.
A jelenlegi ismereteink szerint, ha a fekete lyuk nem statikus, hanem
forog (szerintem 999%. - Te tudsz olyan egitestrol, amelyik nem forog ?
Az osszeomlas soran pedig a forgas gyorsul a perduletmegmaradas miatt),
akkor a benne levo anyag nem egy pontban, hanem gyurun helyezkedik el,
az esemenyhorizont torusz alaku, es - elegendoen nagy tomegu fekete lyuk
eseten - VALOSZINULEG at lehet menni rajta e'lve (nem az
esemenyhorizonton, hanem a gyurun) es VALOSZINULEG nem a sajat
vilagegyetemunkbe jutunk vissza. Igaz, ilyenkor tulajdonkeppen nem
mentunk be az esemenyhorizont moge, tehat minden itteni torveny
ervenyes. A szamitasok szerint kifele a fekete lyuk ugyanolyan erovel
taszitja az anyagot, ahogy befele vonzotta, de az nem ugyanabba a terbe
kerul vissza (kulonben lehetne orokmozgot kesziteni, amelyik kering a
fekete lyuk korul ugy, hogy mindig athalad a gyurun es minden
athaladasnal gyorsul).

Vannak feltevesek, hogy leteznek un. feher lyukak, amelyekbol rovig ido
alatt akar galaxisok is szulethetnek (ugy tudom, van olyan megfigyeles,
ami erre utal).

Vegul: mit szolsz az osrobbanashoz, amikor egyetlen pontbol szuletett
egy vilagegyetem ?
Hol volt elotte az informacio ?