http://saturn.jpl.nasa.gov/home/index.cfm

A szonda januar 14-en, penteken ereszkedik le a Titan felszinere.
A fobb esemenyek, kozep-europai (es foldi) idoszamitas szerint (a
tenyleges esemenyek 1.2 milliard km messze, 67 perccel "korabban"
kovetkeznek be):

06:51 a Huygens fedelzeti elektronika bekapcsolasa.

11:13 a szonda eleri a legkor hatarakent definialt 1270 km-es magassagot.

11:17 a felszintol kb 180 km-re, amikor a sullyedesi sebesseg 400 m/s-re
      csokkent, kinyilik az elso (kb 2.6 meteres) ejtoernyo, a nyitassal
      levalik a szonda hatso hopajzsa. ez kb 2.5 masodperc alatt tortenik
      meg. ekkor nyilik ki a kb 8.3 meteres fo ernyo.

11:18 a Huygens megkezdi a radioadast a Cassini iranyaba. mintegy 160 km
      magassagban levalik az elso hopajzs.
      40 masodperccel a nyitoernyo levalasa utan a Huygens megkezdi a legkor
      mintavetelezeset (gazkromatograf tomegspektrometer es aeroszol gyujto-
      pirolizalo muszerek szamara, de a meres csak kesobb kezdodik majd).
      Ekkor keszulnek az elso panoramakepek amiket a radiospektrum adatokkal
      egyutt az ereszkedes soran folyamatosan tovabbit a szonda.
      Bekapcsolodik a felszini viszonyok es legkori jellemzok vizsgalatat
      vegzo muszercsoport.

11:32 A 8.3 meteres fo ernyo levalik, es kinyilik a 3 meteres utolso ernyo.
      Erre azert van szukseg, mert a suru legkorben a foernyo tulsagosan
      lelassitana a szondat, es a Huygens akkumulatorai kimerulnenek joval
      a felszinre erkezes elott.

11:49 Aktivizalodik a magassagmero. Eddig a pontig a Huygens mukodeset az
      elozetes szamitasok alapjan keszitett idoprogram vezerelte; kb 60 km
      magassagban mar a radar-magassagmerok is mukodnek. A tovabbi idopontok
      a tenyleges sullyedesi sebessegtol fuggoen mar csak kozelito adatok.
      A radar-par a magassag mellett a Huygens porgesi sebesseget is meri
      (a szonda a sullyedes kozben percenkent 1-20 fordulattal forog, hogy
      a kamerak korkepet keszithessenek).

12:57 A gazkromatograf + tomegspektrometer megkezdi a legkor elemzeset.

13:30 Bekapcsolodik a "leszallofeny" amely a felszint vilagitja meg a
      pontosabb kepalkotas es a szinkepelemzes erdekeben.

13:34 Felszinre erkezes (a sullyedesi sebessegtol fuggoen a tenyleges
      leerkezes idopontja +/- 15 perccel elterhet). A leerkezes 5-6 m/s
      sebesseggel tortenik, ezt a szonda muszereinek akkor is ki kell
      birnia, ha nem metan ocean felszinere erkezik, hanem jegge fagyott
      metanra vagy kozetre. A leerkezest kovetoen a szonda muszereitol
      meg harom perc mukodest varnak el a tervezok.

15:44 A Cassini befejezi a Huygens szonda jeleinek figyeleset. Ez majdnem
      pontos idoadat, a Huygens leszallasi pontjarol nezve a Cassini ekkor
      tunik el a Titan horizontjan. A Huygens ekkor mar mintegy masfel oraja
      "halott" az akkumulatorok kimerulese miatt, de a Cassini mindaddig
      figyeli a leszalloegyseget, amig fizikailag lehetseges a jeltovabbitas.

16:24 Az elso meresi adatok megerkeznek a Foldre. Az adattovabbitas a
      Cassini orbiterrol mar szinte rutinfeladat, de azert megis szamos
      orias antenna figyeli majd ahogyan a Cassini tobbszor megismetelve
      elkuldi a Huygenstol kapott meresi eredmenyeket.

A nasa Szaturnusz oldalan megtekintheto egy jo flash animacio a leszallasrol.

>Feladó: kibuc_uh.liameerf
>> Azaz nott e vagy csokkent az eddigi szogertek?
> A NASA kozlemenye szerint az északi polus kb. 2,5 cm-rel mozdult el
>kelet 145 fok iranyaban. Ez a renges idejen a tengely dolessel
>nagyjabol ellentetes iranyba mutatott, tehat novelte a doles
>szoget. A cikk szerint az elmozdulas keleti iranya egybeesik a
>szeizmikus okokra visszavezetheto hosszu tavu trenddel. Egy masik
>cikkukben az eves elmozdulasra 10m koruli erteket irtak.
  Az egy-ket cm keves lenne, hiszen ahogy tudom, felmeteres perturbaciok
allnak fenn, melyet egy amerikai kutato szamitasai szerint epp a legkori
valtozasok, es az ocean hullamai okoznak.
 Vajon befolyasolja e az evszakokat a dolesi szog novekedese?? (Melegebb
nyar, hidegebb tel)
      Udv Csaba.

Kedves Math!

A Peano axiómák elvileg tökéletesen alkalmasak arra, hogy valaki
segítségükkel az üres halmazból felépítse a természetes számok halmazát,
mégpedig akár egyetlen menetben az összeset, a részeredményeket is
figyelembe véve. Önmagukban is elegek, de a bővítés által válik
nyilvánvalóvá, hogy valójában csak a 0-ad részét használja a természetes
számoknak. H definíció szerint véges, tehát természetes szám. Az eredeti
rendszerben nem választható ki. H/2 szintén természetes szám. Az eredeti
rendszerben nem válaszható ki. H/3 se, H/100 se, H/1000 se, stb. Ebből
látszik, hogy a "tetszőleges természetes szám" valójában H nélkül egy
teljesen hamis kifejezés.

"nincs szukseg kiegesziteni semmit. bizonyitani lehet a termeszetes szamokra
teteleket igy is. algoritmussal letrehozni meg ugy sem fogod, akarmit
csinalsz."

Kiegészítésről nincs szó. Csupán a nincs legnagyobb téveszme leleplezéséről,
megmutatva a tévedés gyökerét. A két rendszer ugyanazt írja le, csak az
elsőből nem látszik, hogy a konstruáláskor mindig van még nem jelenti azt,
hogy nincs is legnagyobb. Ez tudatosul H esetével, ami az eredeti esetben is
ott van, csak nem választható ki. (Ferenc rendszerében a megfeleltetések:
véges természetes szám, melyek kiválaszthatóak az eredeti
rendszerben,végtelen természetes számok melyek csak a bővített rendszerben
válaszhatóak ki. Valójában ezek mind véges természetes számok, hiszen még H
is véges, pedig a legnagyobb.)

"ami nem jo semmire, viszont a szamitasi szabalyokbol kilog. semmit nem
tettel hozza, de ellentmondasossa, vagy feleslegesen bonyolultta tetted a
szabalyokat, mert mindenfele kiveteleket fog generalni."

Felületesen nézve. Ám ha semmit se tettem hozzá - ami egyébként igaz -,
akkor H eredetileg is ott volt. Ha jól szétválasztod az 1-es és 2-es
nézőpontot, akkor le fog tisztulni s semmiféle kivétel nem lesz generálva.
Például: összeadni, szorozni és hasonló szabályok azt csak 1-es nézőpontban
lehet ott kiválasztható számokkal, így ezekben semmi változás nincs, ezek
2-es nézőpontból értelmetlen dolgok.

"te hozzateszel a termeszetes szamokhoz valamit, ami egy csomo axiomanak nem
fog megfelelni,"

Ebből is látszik, hogy nem érted. Nem tettem hozzá semmit! Bizonyítom is:

Három eset van:

a) Peano halmaza = Bővített halmaza
b) Peano halmaza > Bővített halmaza
c) Peano halmaza < Bővített halmaza

Indirekt tegyük fel a) nem áll fenn.
A b) eset nem lehet igaz, mivel ami Peano rendszerben előállítható, az
ugyanúgy állítható elő a bővített rendszerben is, azaz nincs olyan, amelyik
csak a Peano rendszerben van meg. (Sőt ami Peano rendszerben megvan az a
bővítettben is benne van.) (*)
A c) eset meg ott bukik meg, hogy H definíció szerint véges, így nyilván nem
maradhat ki a Peano rendszerből sem.
Mivel sem b) sem c) nem lehet igaz, így indukciós feltevésünk hibás volt.
Kaptuk:a) Peano halmaza = Bővített halmaza

[(*) Megjegyzés: H az eredeti Peano rendszerben nem választható ki. Így a
rákövetkezőjére játszani sem lehet, mondván a bővítettben ilyen nincs. Nem
lehet rá játszani, mert a rákövetkezés a kiválaszthatóságra épül. A minden
kvantor valójában csak a minden kiválaszthatót jelenti! Ezekből pedig
tényleg nincs utolsó a Peano rendszerben, de H használata nélkül bővítettben
sem. Már pedig ténylegesen megkonstruálni csak a H nélkülieket lehet.
(Ferenc is felhívta a figyelmet, hogy vigyázni kell a minden kvantorral.)]

Pető Hunor

http://infinity.tag.hu

Math,

>ha valaki konstans vastagsagu festeket ker, akkor az lehetetlen,
>es nem csak azert, mert a felulete vegtelen a tlolcsernek,

Igen, a volosagben ezert lehetetlen.

>hanem mert a tolcser vastagsaga mi
>nden konstansot alulmul bizonyos magassagnal.
Egy vonal koruli allando retegvastagsag egy retegvastagsaggal megegyezo
sugaru henger.


marky,

>Amennyiben ragaszkodsz az x>0 retegvastagsaghoz, akkor a tolcserbe nem fer
>bele pontosan pi liter, mint ahogy allitod.
Betolteskor nem ragaszkodom. Akkor csak toltok. Pont ezert epp pi liter fer
bele.


>Filozofiai problema: ha a retegvastagsag lehet x->0, akkor is nehez pi
>litert beletolteni, mert a tolcser aljan levo lukon kifolyik, ezt elotte
>be kell fogni. :-)
Semmi problema: a tolcser aljan nem folyik ki, mert a tolcser az alja utan
is  (:-) folytatodik.
Ez a vegtelen definicioja!

Janos

Kedves Jozsef:

>> Azert -- ha van igazsag:) -- akkor szamit a magnesrudak polari-
>> tasa. Mindket esetben vonzzak egymast, de az egyikben (E-D 0 E-D) 
>> eszrevehetoen erosebben. 

> Koszonom a valaszokat. Azt nem irtam multkor, hogy 1 golyonal 
> a vonzoero  (E-D 0 D-E) es (E-D 0 E-D)  esetben is kezzel "merve" 
> azonos.

Akkor lehet, hogy nincs igazsag :)) 
Bizonyara szamit a golyo merete, az hogy a rud keresztmetszetben a 
golyo feluletenek hanyadresze. Extrem eseteket veve a nulla meretu
golyo, olyan mintha ott sem lenne (hacsak be nem festjuk :)). 
Nagyon nagy golyo eseten meg a ket ellenkezo oldalon levo rud mar 
nem zavarhatja egymast.
De - ha keznel van - probald ki a kovetkezo kiserletet:

  E===D 0        D===E

  E===D 0   D===E

vagyis tegyuk ossze az egyik rudat a golyoval es messzirol kozelits 
a masik (taszito polaritasu) ruddal. Ha megis van igazsag (mert az
ember mindig remel), akkor a felso esetben enyhe taszitas van es csak 
az utolso par cm tavolsagban/kozelsegben  kezdodik a vonzas. 
Ha megsem, akkor kezdodhet a fejvakaras ...


Kedves Janos:

> Nem lesz konstans a festekreteg. A meos visszakuldi!

Sebaj, had' kuldje :). Sok viz lefolyik a Dunan, amire vegez az ellen-
orzessel. Vegig kell mennie a vegtelen tolcseren es meg vissza is kell
ernie :). Mar ha letezik az a vegtelen 1/x tolcser. 
Erdemes lenne az 1/x helyett a sin(1/x) fuggvenyt megforgatni, hogy meg 
cifrabb legyen. Az is vegtelen felulet, de nem megy el a vegtelenbe.
 
udv, kota jozsef

"Filozofiai problema: ha a retegvastagsag lehet x->0, akkor is nehez pi
litert beletolteni, mert a tolcser aljan levo lukon kifolyik, ezt elotte
be kell fogni. :-)"

Mekkora is ennek a lyuknak az atmeroje? :))

Arpi

Feladványom a napokban: fémrudak és pihe esik vákuumban.

1. sz. (legelterjedtebb) közhiedelem: a pihe nagyon lassan esik,
mert pehelykonnyu....
2. sz. : egyszerre koppannak.

Egy fékezo hatás, melyrol nem hallani és kissé nehéz körülírni: 
Legyenek a hengerek eloször korongokból összeállítva! Amint az 
alátámasztást kiütjük, a legalsó korongok esni kezdenek, ám a 
következok még e pillanatban nem tudják, hogy eshetnek. Utoljára a 
legfelsok tudják meg, hogy indulhatnak. Az információ az adott 
anyagban érvényes hangsebességgel terjed.  A korongok szétválva 
távolodnak egymástól, esés közben egyre jobban.  
Az alumíniumban kisebb a hangsebesség, mint az acélban, tehát az 
alumínum korongok ritkásabbá válnak induláskor . 
A legalsó  acél és alu korongok közül elméletileg az acél ér le legelobb, 
aztán az alu és aztán a pihe. 
(a földmágnesség miatt ez csak kis távon igaz, de ezt most nem 
taglalom)

Ha azonban a hengerek öntvények, akkor késobb érnek le a pihénél! 
Elsonek koppan a pihe, majd koppan az acélrúd, majd koppan az alu. 

Összefoglalva:
Magasabb tárgy lomhábban gyorsul, mert a felso része késve indul, és 
kevésbé sebesen mozog mindvégig. Tehát nyúlnia kell. A test alsó 
részének gyorsulását kissé akadályozza a felso részének késlekedo 
sebességváltozása.  
De mint írtam, a belso hangterjedési sebesség mértéke is figyelembe 
veendo, nem csak a magasság. 

Emellett szerintem a zuhanó rúdban visszaverodésekbol fakadóan fel-
le terjedo hullámok miatt a rúd nem is egyenletesen esik, hanem 
döcögosen. Nocsak! Rugalmas anyag hullámzik, ha sztatikus
erotérben gyorsul?
Netán nem ilyesféle elven muködnek a kvantummechanika 
bizonyos kettos természetu apróságai ? 

Burgonya

Mizsei Janos irta:

> >káoszelméleti dolgozathoz kértek tanácsot. Közöltem, hogy az
> >ujjlenyomat is a fraktálgeometria matematikusai hatáskörébe kéne
> >tartozzon. Kinevettek. Rájöttem, nem tudom alátámasztani.
> Lehet, hogy nem is lehet.   :-)
> Nezz utana, hogy a magzati fejlodes melyik stadiumaban alakul ki a
> bormintazat. Ha a mintazat meglevo retegek gyurodesenek kovetkezmenye,
> akkor felejtsd el a fraktalos otletedet, es maskor jobban gondold meg,
> miket mondasz. Ha ellenben a lecezet elagazo sejtszaporodas eredmenye,
> akkor meg az is lehet, hogy igazad van.

Tegnap megprobaltam utananezni a neten es alatamasztani az allitast (az
ilyesfajta kerdesek altalaban erdekelnek:), de az jott ki hogy:
- nem talaltam erre utalo informaciot
- talaltam viszont olyant miszerint az ujjlenyomat a bor kulonbozo
retegeinek a eltero utemu novekedese kovetkezteben jon letre (pl
http://www.ridgesandfurrows.homestead.com/Friction_Skin_Growth.html)
- es rengeteg olyan metaforara bukkantam miszerint "a fraktalok a termeszet
ujjlenyomata".

Azt hiszem nem tul vakmero a kovetkeztetes hogy alighanem eme utobbi
kijelentes miatt remlett Burogonyaban osszefugges a fraktalok es
ujjlenyomat kozott.

-- 
Udv, Sandor

Sziasztok!

Janos irta:
: A szabad elektron energiaja pld. folytonosan valtozik a
: monitorotokat bombazo elektronsugarban 0-tol 25 KeV-ig.

Ez biztos? Ugyanis az 1Ohm, 1A es 1V mennyisegek mind eloallithatoak
const*kvantumeffektus alapjan, azaz a feszultseg, az aramerosseg es az
ellenallas egyarant kvantalt, igy a szabad elektronnak is csak kvantalt
energiat tudsz adni. Gondolom en.


Udv,
marky