Sziasztok!

Labirintus generalasara igen egyszeru algoritmus:
A labirintuskent berajzolni kivant teruletet (mint teglalap van
megadva pl. ket altos pontjanak koordinataival) veletlenszeruen
(vizszintesen v. fuggolegesen( egy veletlenszeru helyen (annak
figyelembevetelevel, legyen minimum egy egyseg szeles jarat)
ketteosztjuk egy vonallal ugy, hogy a vonalon egy veletlenszeru helyen
"kaput" hagyunk (egy egyseg szeles res). Igy keletkezik ket kisebb
teglalap, amelyekre egy rekurziv fuggveny hivogatasaval alkalmazzuk az
elozoekben leirt felezgetos eljarast egeszen addig, amig olyan
melysegbe jutunk, hogy a teglalap tovabb mar nem oszthato. Ezzel az
algoritmussal amennyire emlekszem igen jo labirintusokat lehet
kesziteni, viszonylag gyorsan.
Termeszenesen az elso lepesnel a bejaratot es kijaratot kulon kell
"elkesziteni".
A kijutasra szabalyos labirintusok eseteben (mint peldaul ez is, ahol
nincs hurok az utban, minden pontbol pontosan egy ut vezet egy masik
pontba) a legegyszerubb algoritmus a falkovetos: menni kell a
bejarattol kezdve, es hol csak lehetoseg van ra, jobbra kell fordulni
(vagy balra, a lenyeg, hogy _csak_ egy iranyba). Igy elofordulhat,
hogy a teljes labirintust bejarja a program, de kitalal.
Masik algoritmus, amelyben rekurziv modon kovetjuk vegig minden
elagazasnak a lehetseges utakat. Nem tudom, foglalkozott valaki olyan
labirintusbol kijuto algoritmusokkal, amik ezen az utobbi elven
alapulnak, de mondjuk hasznalnak valamifele becslest a lehetseges ut
kivalasztasara (moho, a*, stb?)? Egyaltalan egy labirintusban (ahol
elore nem nagyon tudni, merre lesz a legrovidebb ut) van-e ennek
ertelme?

Udv:
Peter

Hi all!

A kovetkezo kerdesem lenne: egy keresest csinalok, adva van egy form,
ez a kereso ablak, itt van egy gomb, ami egy lekerdezest futtat a
formon kitoltott mezoknek megfeleloen. Eddig keres varost, es utcat,
de ha nem toltom ki az utca mezot, akkor nem a megadott varos osszes
utcajat hozza. Hogyan lehet ezt megoldani, a lekerdezesben, vagy
mashol, hogy ha ures egy mezo a (kereso) formon, akkor a lekerdezes az
osszes rekordot hozza ra. Sajna a * valamiert nem akar muxeni.

Elore is koszi.

Dezso
-=< Light Wave forever >=-

Ez jo :-)) PowerScript...
Szoval szerintem is PS. Es nem ertem, miert kell abbol kiindulni, hogy
egy nyelv mibol ered?
Szerintem minden nyelvben megvannak uazok az utasitasok. csak a
szintax mas... Amugy a Builder jo(en legalabbis szeretem), csak egy
kicsit fagyogatos a fejlesztoje... De azt is ki lehet tapasztalni.
-eri-

> ---------------------------------------------------------------------
http://www.netposta.net NetPosta, E-m@il ingyen!

Sziaszok CODEREK!

Parallax Hobby - PICwriterrel rendelkezo segitokesz kollega
jelentkezeset varom, firmware frissites ugyben.
Valaszokat a maganra kuldjetek.

Koszonom,
 Gábor

>Igen hatekony rendezesi algoritmusra lenne szuksegem, vagy legalabb
>olyan muvek cimere, amik komolyan foglalkoznak ilyennel. Definialom a
>'hatekony'-t:

>Van egy veletlenszeruen feltoltott tombom
>elemmerete: 4 byte (pl: +egesz szam)
>elemszam: 2 millio (esetleg tobb)
>hardwer: atlagos PC, a memoria elegendo a tomb befogadasara és a
>rendezes elvegzesere
>Rendezesi ido: nehany masodperc!
Na, kezdjuk ott, hogy ez nem kivansagmusor, igy a rendezesi ido nem
ugy alakul ahogy te azt szeretned, hanem ahogy azt a gep feldolgozasi
sebessege es az adatok mennyisege lehetove teszi.
A rendezesi algoritumusok kozul egyebkent a quicksort az ami a
legkevesebb lepesben vegzi egy tokeletesen rendezetlen (vagy annak
feltetelezett) adatsor rendezeset igy neked adott esetben ezt
legcelszerubb alkalmaznod. (Ha pl. az adatok lancolt listaban lennenek
akkor lehet, hogy masik algoritmus effektivebb lenne, de index-eleresu
adatsorok eseten a quicksort a tuti nyero...)
Ha nem haragszol nem pazarlom feleslegesen a savszelesseget azzal,
hogy itt kifejtem - a Neten szamtalan forraskod es leiras talalhato
vele kapcsolatban. Amugy ajanlom figyelmedbe D.E. Knuth: A programozas
muveszete c. sorozatat, melynek 3. (?) kotete a rendezesekkel es
keresesekkel foglalkozik!

Gabor

>Sot, C nyelvben soha nem volt ra lehetoseg, hogy kozvetlenul vacakolj
>pl a megszakitasokkal. Az egyetlen mod, amivel ez el lehet erni, az a
>masnyelvu (assembly) betetek elhelyezese, amivel viszont se a C
>forditonak, se a nyelvnek semmi dolga.
Ez max. az ANSI C-re igaz, mert azert csunya lenne ha pl. egy Borland
C-ben nem lehetne megszakitasi rutinokat irni, csak asm betetben...

>> Olyan, hogy "semmi elore megirt rutin" nincs nincs, mert minden
>> fordito altal generalt kod egy alapveto rutinkonyvtarra, az un.
>> RTL-re (Run-Time Library, futasideju konyvtar) epul, ami az
>> alapveto ki- es beviteli funkciokat,
>
>Ezeket biztosan nem.
???

>> valamint az elemi nyelvi szerkezeteket implementalja.
>
>Biztos vagy ebben? En nem latom okat, hogy miert volna ez kulon
>library-ben.
Az RTL azert kepez onallo egyseget es nincs "beledrotozva" a
forditoba, mert igy a fordito belso magja (scanner+parser+magas szintu
kodgenerator) teljesen altalanos celu lesz, es a kulonbozo
platformokhoz mindig csak az RTL-t kell hozzaigazitani.
Persze az RTL-nek nem feltetlenul kell elhelyezkednie kulon
allomanyban (konyvtarban ha ugy jobban tetszik), de ettol meg nem
kepezi szoros reszet a fordito kodjanak.

>> Ennek megfeleloen a legalapabb fordito is kepes olyan programok
>> generalasara, amik ha masra nem is, de adatok beolvasasara es
>> kiirasara biztosan kepesek.
>
>Nem igaz. A basic IO-t a libc tartalmazza, ami nem tartozik a
>forditohoz.
Persze. Meg a RAM sem tartozik a szamitogephez (mert nincsenek
"osszehegesztve"), csak eppen egyik sem mukodokepes a masik nelkul,
igy vegul is magas szinten nyugodtan tekinhetok egyetlen egysegnek.
Szerinted mit csinal az a program, ami nem ir/olvas a memoriaba
(memoria I/O), nem vezerel kulso egysegeket (port I/O) es nem
kommunikal a felhasznaloval (konzol I/O)?

>> >3.A Linux ugy tudom C-ben irtak es vedett modban, az Erzsi egy
>> budos >szot nem ir arrol hogy lehet vedett modban forditani. A
>> vedett mod mint olyan az i386 platformmal fugg ossze, es alapvetoen
>> semmi koze a C-hez. Raadasul lehet, hogy amikor az a konyv keszult
>> (ha jol tudom nem tul uj konyv), akkor meg csak elszorva voltak az
>> orszagban 386-osok (vedett modu forditokrol mar nem is beszelve),
>
>Ha mar emlitette a lincsot, akkor talan mar Mo-n is elterjedtek
>voltak a 386-osok :)
Ha meg egyszer elolvasod az eredeti levelet, akkor rajossz, hogy nem
arrol volt szo, hogy a konyv iroja emlitette volna a Linuxot...

>> A Linux-nak szinten alapvetoen semmi koze a vedett modhoz. i386-os
>> gepeken a Linux valoban vedett modba kapcsolja a processzort es igy
>[...]
>Ooo nem ertem mit ertesz memoria modell alatt, igy nem tudom van-e
>valami koze a temahoz, mindenesetre letezik egy kernel compile-time
>opcio amivel meg lehet mondani, hogy hany GB-os adatszegmenst (vagy
>mittudomen mit) szeretnel valami mas rovasara; ugy gondolom ez
>befolyasolja hogy ki melyik fizikai/logikai cimre toltodik be.
En viszont azt nem ertem, hogy te mirol beszelsz (pontosabban ennek mi
koze a temahoz). Mi koze a fizikai cimnek meg a "mitudomenmi"
szegmensnek a vedett modhoz es a Linuxhoz?

>> Sot, ezzel meg Windows ala is lehet forditani (igaz csak 16-bites
>> alkalmazasokat, 32-biteshez ott van a Delphi 2 vagy magasabb
>> verzio...)
>
>Ha mar itt tartunk, hadd legyen nekem is egy kerdesem: egy programra
>onnantol fogva mondjak, hogy 32 bites, amikor elkezd hasznalni 32
>bites altalanos regisztereket, vagy mashonnan? (Annyiszor ellottek a
>w95 megjelenese ota, hogy ez a program hiperszuper, mar teljesen 32
>bites stb csak azt nem irjak sehol, hogy mit ertenek ezalatt. Sebaj,
>az egysegsugaru felhasznalo nyilvan mindent tud.)
Szerintem egy program onnantol kezdve 32bites, hogy az
_alapertelmezett_ operandus-merete 32-bites (es persze hogy vedett
modban fut). Persze ez tipikusan maga utan szokta vonni azt is, hogy a
program kepes 64KB-nal nagyobb meretu szegmensekkel is osszefuggo
egeszkent dolgozni (a 32bites offszetek reven), es ez az amitol igazan
"32 bites" lesz egy program. Ti. ez az ami megkonnyiti a programozo
munkajat es ami alapvetoen noveli a program futasi sebesseget.

Gabor

Hi Coders!

Talalkozott mar valaki olyannal, hogy (Delphi 3 alatt) a
TImageList-rol eltunnek az imidzsek?
Nekem rendszeresen csinalja, ha a forrast egyik geprol a masikra
viszem. Ezt ugy tudtam kivedeni, hogy megvaltoztattam az image-ok
sorrendjet es ettol ujbol megjelentek. Idaig OK.
Most egy leforditott programbol tuntek el a kepek. (Talan mert magyar
Windows alatt forditottam es angol verzio alatt akarom futtatni?) Van
valakinek otlete a megoldasra?


Udv
Balazs

Van egy forraskod reszletem, es szeretnem megerteni mit csinal.
Toboket is kezel.
Eleg erdekes a helyzet, mert valami visszafejtett FoxPro alkalmazas
egy resze!

Aki tud segiteni kerem erre a cimre irjon: 

  Elorre is koszonom!!!!

Hello CODER!

Mar regebben irtam, hogy van egy Free Pascal-os program, ami LFB-t
hasznal, es DMA-s hanglejatszast. Ha a hangkartya
megszakitas-eljarasaban egy tombbe irok, akkor az a kepernyore
szemetel. Mar teljesen lefaragtam az egeszet, mar csak 13K. Nagyon
orulnek, ha valaki meg tudna nezni.

Gubi

> Igen hatekony rendezesi algoritmusra lenne szuksegem,

Probald a QuickSort-ot.
Eleg gyorsan dolgozo rekurziv rendezesi algoritmus.
A Turbo Pascal-hoz van mellekelt mintaprogram
QSORT.PAS neven.

Udv: Szabolcs

Hali!

>A PB valamilyen Basic-es nyelvre epul. Hasonlo szintaktika, de pl.
>van benne ++ is (i++) mag ugye += is, de pl az elozot (++) nem lehet
>beleepiteni mas utasitasokba. Ugyhogy nagyon ugy tunik, hogy esetleg
>valami keverek. Bar profi VisualBasic-esek talan tobbet tudnak
>mondani.

>>Meg tudna valaki mondani nekem, hogy melyik program nyelvre epul a
>>Power Builder? Bocs, ha nagyon amator a kerdes, de csupan csak egy
>>lelkes kezdo lennek

Tenyleg emlekeztett a basicre de inkabb a clipper szintaxisra
hasonlit. Egyebkent ez egy script nyelv de az erosege a vizualis es
objektumorientalt technika (tobszoros orkites, vizualis,
nonvizualis(class) objektumok, c++ objektumok, stb).
Nagyon gyorsan es konnyen lehet vele bonyolult adatbaziskezelo
alkalmazasokat irni, viszont erosen kotodik az sql-hez. A gyors
fejlesztesnek meg van az ara ami hatalmas meretu futtatokornyezetet
(min 5MB) es a kodhoz merten nagy meretu futtathato alomanyt
(p-kodost) jelent (persze lehetoseg van nativ c-be forditani es onnan
exe-t kesziteni de egy neheny ablakos (>40) alkalmazasnal ez mar igen
sokaig tart es nem is mindig sikerul), viszont kitunoen egyutmokudik a
watcom-c forditoval. A fejlesztes egyik legfontosab eleme az un.
datawindow objektumok amelyek egy sql select-et tartalmaznak es az
alapjan kezelik az adatbazist (select,insert,update,delete,stb.).
Elsosorban (nagy)vallalati alkalmazasokhoz javasolt, de en irtam mar
benne szakacskonyvet, lemezkatalogust,stb. Ime egy minta script, nemi
sql-el:

/************************************************************************/
Long ret = 1
Long i
Long gyujto_hibajegy_azon
Long hibajegy_azon

hibajegy_azon =
tab_hj.tp_bejelntes.dw_bejelntes.GetItemNumber(1,'hibajegy_azon')
FOR i = 1 TO UpperBound(il_kapcsolt_hibajegyek)
         SELECT hibajegy.gyujto_hibajegy_azon
         INTO :gyujto_hibajegy_azon
         FROM hibajegy
         WHERE hibajegy.hibajegy_azon = :il_kapcsolt_hibajegyek[i];
         IF SQLCA.SQLCODE <> 0 THEN
                 is_err = SQLCA.SQLERRTEXT
                 ROLLBACK;
                 i = UpperBound(il_kapcsolt_hibajegyek)
                 Ret = -1
                 ELSE
                 IF gyujto_hibajegy_azon = 0 THEN
                         IF this.Trigger event                     
ue_hibajegy_feladatok_lezarasa(il_kapcsolt_hibajegyek[i]) <> 0 THEN
                                 is_err = SQLCA.SQLERRTEXT
                                 ROLLBACK;
                                 i = UpperBound(il_kapcsolt_hibajegyek)
                                 Ret = -1
                                 END IF
                         END IF
                 IF is_err = '' THEN
                         UPDATE hibajegy  
                         SET gyujto_hibajegy_azon = :hibajegy_azon  
                         WHERE hibajegy.hibajegy_azon = :il_kapcsolt_hibajegyek[i] ;
                         IF SQLCA.SQLCODE <> 0 THEN
                                 is_err = SQLCA.SQLERRTEXT
                                 ROLLBACK;
                                 i = UpperBound(il_kapcsolt_hibajegyek)
                                 Ret = -1
                                 END IF
                         END IF
                END IF
         NEXT
Return Ret
/************************************************************************/

Udv
Gallo Laszlo
http://www.extra.hu/logicsystem

Sziasztok!

TTF kiterjesztésű betűkészletet szeretnék szerkeszteni, mert némelyik
az "ő", illetve az "ű" betűket nem jól írja, nem teljesen magyarított.
Ha valaki tudja hogyan kell editálni, van ilyen progija, vagy tudja
honnan lehet letölteni azt kérem segítsen, és ha lehet légyszi
közvetlenbe is írjátok meg.
Köszi. Zoli.