Fiam szombaton egy erdekes konyvet vett ki a konyvtarbol: "Lyukasora
fizikabol." Alapvetoen nem tankonyv, inkabb az erdeklodest kivanjak
felkelteni a szerzok, de a kvantumos objektumok kettos termeszeterol
az egyik legjobb szemleltetest itt talaltam (ami talan csak az en
tajékozatlansagomat jelzi).

Kepzeljunk el egy hengert (mint haromdimenzios testet). Probaljunk meg
egyszeru kepet alkotni a hengerrol: vilagitsuk meg mondjuk felulrol.
Az arnykep egy ko:r. Ha ugyanezt a hengert oldalrol vilagitjuk meg, az
arnykep egy teglalap. Pedig a vizsgalt test se nem kor, se nem teglalap
-- csak a vizsgalati modszerunk a henger egyik vagy masik tulajdonsagat
mutatja meg nekunk. 

Ugyanerrol van szo kvantumos objektumok eseteben is: a "megvilagitas"
eodjatol fugg, hogy milyen kepet kapunk roluk. Ha felulrol vilagitjuk
meg, akkor reszecskekent fog viselkedni, ha oldalrol, akkor hullam-
tulajdonsagokat mutat. Semmikeppen nem valtozik at reszecskeve vagy
hullamma (ahogyan a henger sem valtozott at korre vagy teglalappa).

A kvantumos objektum a meresere hasznalt kornyezettel egyutt alkot
egyseges rendszert, a meressel nem az objektumnak, hanem ennek a
rendszernek a viselkedeset tudjuk vizsgalni.

Mivel a hetkoznapi eletunkben 3 dimenzios terben kell tajekozodnunk,
gyermekkorunk soran agyunkban kialakul egy 3D vilag kepe. Amikor latjuk
a negyszoget es a kort (es egyeb szogbol nezve az egyeb sikidomokat),
akkor agyunkban hamar megjelenik a HENGER haromdimenzios kepe. A
kvantumos objektumok lehetseges allotainak koherens szuperpoziciojarol
legtobbunk agyaban sajnos nem alakul ki gyermekkorban egy olyan kep
(a.k.a. jozan esz), amelyhez a hajmeresztonek tuno megfigyeleseket
tarsitani tudnank. Jozan esszel csak a reszecsket es a hullamokat tudjuk
elkepzelni, es nem tudjuk osszekapcsolni oket, mert hianyoznak agyunkbol
a szukseges mintazatok.

Hmmm...?

Thus spake HIX TUDOMANY >:

>>akkor a következok lehetségesek. Ha a két hullám azonos fázisban
>>érkezik, erosítik egymást, azaz, összeadódnak. De ha az érkezés
>>ellenfázisban történik, logikusan, kioltják egymást, azaz,
>>gyakorlatilag "megsemmisül­nek", elvesznek."
>
> E példát hozom cáfolatként:
> Vízzel töltött hosszú vályu, kiemelheto hosszirányú válaszfallal.
> Az elválasztott vízfelületeken haladó- vagy állóhullámok is kelthetok
> 180fok fáziseltéréssel, a víz paskolásával.
> A vékony válaszfal hirtelen kiemelése után is lesz hullámzás,
> csak másképp. Az energia tehát nem vész el.

Csak 1 pontban oltodik ki, ahol talalkoznak. Mivel a ket hullam egymassal
szemben halad, kicsit arrebb mar nem 180 fok lesz a faziskulonbseg.
Akkor tunnenek el teljesen, ha minden pontban allando 180 fok lenne a
faziskulonbseg. Ezt csak egyiranyban halado, 180 fok kulonbseggel inditott
hullamokkal lehetne elerni, azt pedig csak ugy lehet csinalni, hogy mar a
hullamforrasnal 180 fok a kulonbseg, tehat nem csinalunk hullamot.

> Zoli

--
Valenta Ferenc <vf at elte.hu>   Volcano - Mentor Graphics - MES
"Vegyel kutyat - az egyetlen mod hogy penzert szeretetet vasarolj"

Zoli,

>Amikor  döntve megpörgetett, majd szabadon engedett ún. súlyos
>pörgettyu felegyenesedik,
Már mitől egyenesedne fel?
Én probáltam bicikligumi ragasztas közben.
Vizszintes volt a tengely, megpörgettem.
Nem egyenesedett fől.

>Ha nem megy, hát magam veszem kezembe az ügyet.
Lássuk !

Udv.: János.