Thus spake HIX TUDOMANY:

> NI-MH akkukat vasaroltam toltovel digi gepemhez.
> Feltoltve vagy lemerulve erdemes tarolnom oket ?

Ha nem tarolod oket tul sokaig, akkor mindegy, egyebkent toltsd fel.
Sajnos ugy is hamar kisulnek, de nehany honappal kesobb fognak
depolarizalodni (es karosodni) a cellak.

> Mennyiben igaz, hogy ezeket nem kell kisutni toltes elott ?
> Netan milyen idokozonkent kell megiscsak kisutni oket ?

Nem lesz semmi baja ha nem sutod ki mindig, csak valamelyest megno a
belso ellenallasuk. Ha nem valami nagy teljesitmenyu eszkozbe kell
(pl digi fenykepezo), semmi jelentosege. A NiMH akkuknak mar joval
gyengebb a memoria-effektusa mint a NiCd-nek, de azert idonkent
celszeru kisutni.

> Onmaguktol mennyi ido alatt merulnek le ?

Nehany honap. Sokmindentol fugg, pl normal vagy szintercellas, milyen
arammal toltotted fel, homerseklet, tipus, stb...

> Miert kisebb a teljesitmenyuk hidegben ?

Hidegben minden kemiai reakcio lassabban zajlik, ez a belso ellenallas
megnovekedeseben nyilvanul meg. Tolteni viszont hidegen celszeru az
akkukat, akar tobb 10%-al tobb enrgiat tudnak ugy tarolni.

> Miert nem 1,5 V a feszultseguk mint az elemeke?

Mert teljesen mas elektrodreakciok jatszodnak le bennuk, melyek 1.2V koruli
elektromotoros erot biztositanak.

> Udv, Agoston

-- 
Valenta Ferenc <vf at elte.hu>   Visit me at http://ludens.elte.hu/~vf/
"Az ido nem szamit, csak az elet fontos."

Thus spake HIX TUDOMANY:

> >Az elet kialakulasa elott nem volt oxigen a legkorben
> 
> Korabban ezt felteteleztek. Ma mar nem valljak....

De igen. Bizonyitek van ra. Mellesleg honnan lett volna oxigen?
Kotott allapotban minden bolygon letezik, kb ugyanolyan aranyban mint a
Foldon. Nagyon reakciokepes elem, szerves anyagokkal reagal, megkotodik.
Ha nem lenne a novenyzet ami folyamatosan potolja, a legkorben hosszu
tavon nem maradhat meg. Kiszamitottak, hogy az egesz legkorben kb annyi
oxigen van, ami pont eleg az osszes biomassza elegetesehez, mar csak ebbol
is nyilvanvalo, hogy mivel mas oxigen-forrast nem ismerunk, az a biomassza
letrehozasakor keletkezett 'mellektermekkent'.
Ugyhogy aki ezt vitatja, az legyen szives prezentalni nekem egy elettelen
oxigen-forrast!

> Az evolucioelmelet az uj eletformak (szandekosan nem irok fajokat,
> mert altalaban magasabb taxonokrol lehet szo) kialakulasat ugy
> magyarazza, hogy apro mutaciok felhalmozodnak. Csakhogy: ha at akarunk
> menni mondjuk a hullobol az emlosbe, elvileg sem kepzelheto el a
> nemzedek olyan sora, amelynek minden tagja eletkepes. Tehat a
> mutacios/szelekcios modell keptelenseg. Ez nem belso ellentmondas?

Nem. Mert volt egy eletkepes kozos os, ami azota kihalt. A jelenlegi
emlosok es hullok kozott nincs kapcsolat, _nem egymasbol alakultak ki,_
evmilliokkal ezelott valtak el. (Kozismert tevedes) Egyebkent a kacsacsoru
emlos vonalan kell keresni a kozos ost. Sajnos te sem ertetted meg az
elmeletet, amit kritizalsz :(

> A lenyeg az informaciotartalom. Egy hopehely informaciotartalma
> sok-sok nagysagrenddel kisebb, mint egy genome.

Nyilvan ezert nem hopelyhet irtam. Egyebkent egy genom teljes informacioja
rafer egy cd-re, a Mandelbrot-halmaz ellenben _vegtelenul bonyolult._
Sehany cd-re nem fer ra, meg DVD-re sem :)
Es nem kell hozza intelligens teremto akarat, csak nehany egyszeru szabaly.

> Tehat van az anyagnak valamilyen misztikus sajatossaga, amelyrol meg
> elkepzeles sincs. Ezzel a semmitmondo feltetelezessel akarod

Nem az anyagnak van, hanem bizonyos rendszereknek. Lasd fraktal, vagy mas
neven Lorenz-attraktorok.

> Ez a gondolatmenet egyertelmuen bizonyitja, hogy az evolucio nem
> tudomanyos elmelet, hanem vilagnezeti dogma. Alatamasztja azt a
> velemenyemet, hogy tudomanyos elmeletkent valo beallitasa etikatlan.

:)))))))) Sajnalattal kozlom, hogy az evolucio egy tudomanyos elmelet.
Ez biztos. Akiben melyen gyokerezik a megismeresi vagy, a logikus gondolkodas
igenye es kepessege, az a vilagnezete reszeve is teheti. Masok, koztuk sok
kivalo hivo termeszettudos a vallasos vilagkep alapjan el, ugyanakkor mivel
kelloen igazolva es bizonyitva van, elfogadja es kutatja az evolucio-
elmeletet, mert logikusan nem tehet mast. De nem hisz benne, ez nem vallas!

> Az altalad felsorolt eredmenyek az evolucio feltetelezese nelkul is
> ertelmezhetok. Arra vonatkozoan viszont, hogy az elo elettelenbol, az

Ez igaz. Nem azt bizonyitjak, hogy az evolucio igy tortent, hanem azt,
hogy az evolucio-elmelet a jelenlegi formajaban egy mukodo elmelet.
Valojaban mas mukodo elmeletunk egyaltalan nincs is. Azt hogy igy tortent,
mas bizonyitekok igazoljak.

> Ferenc

-- 
Valenta Ferenc <vf at elte.hu>   Visit me at http://ludens.elte.hu/~vf/
"Vegyel kutyat - az egyetlen mod hogy penzert szeretetet vasarolj"

> Felado :  [Hungary]

<<Az nem eleg bizonyitas, ha elvagjak a kimenetet es merik a kimeno
jeleket???>>

Vagd el a bemenet is. Lehet, hogy akkor is mersz valamit, de nem tudod
megallapitani, hogy ertelmes dolgot tukroz-e az a jel (lehet zaj is), vagyis
mit gondol az
illeto.

<<<Egy esetbol altalanositani??? >>

Elsosorban, masok is tudjak (tobb orvos visszaigazolta), a benulas altal
kieset szerv, nem szerepel az alomkepekben. A sajat tapasztalataim csak
igazoltak es ma is igazoljak. Nem tudok alvaskozben helyet valtoztatni. Ha
felebredes utan nem valtoztatok helyet, az elozo alomkep folytatodik
(sokszoros tapasztalat). Ezt nem tudja megcsinalni egy kivulallo.

<<Ez ugyanaz, mintha azt mondanad, hogy "Az auto nem megy sehova a
kerekei, a motorja es a vezeto nelkul - ezert ezek egy egyseget
alkotnak es csak egyutt mukodhetnek es vizsgalhatok.>>

Kulon is vizsgalhatod, ha ismered az egeszet! Ha nem ismered az  auto
mukodeset, mit
allapitanal meg a kormanykerek vizsgalataval? Kiemelsz egy tranzisztort egy
elektronikai aramkorbol, megallapitod minden tulajdonsagat, de nem tudod
megmondani, milyen szerpe van az aramkoron belul, az adott tranzisztornak.
Jelenleg ebben a helyzetben van az idegrendszer. Nem tudjak osszerakni, az
ismert neuronokbol az egeszert.

<<Ami eseteket hoztunk, azokat gondosan megvizsgaltak.>>

Figyeld meg pontosabban, mert mindegyknel kijelentik, hogy mit igazol es mit
nem. Hozzateszik, j3lenlegi ismereteik szerint.Ezert probalnak mas
kiserleteket is megcsinalni. Nem lezart elmelet.

<<A hangya pl.gyakorlatilag nem tanul, igy hianyzik belole ez a mechanizmus
(es meg sok mas) is.>>

Melyik hangya mondta neked? Azt nem tudja megtanulni, amit te megtanultal,
mast igen. Lattam gyermekkoromban egy hangya "tarsasagot", amint hosszu utra
indultak, hosszan sorba meneteltek. Kisertem, es elertek egy masik
hangyabolyhoz s kiraboltak, utana hazavittek a zsakmanyt. Ez mi? Isteni
sugallat, genetikai program? Nem . Ez felfedezes, dontes, megismeres,
kommunikacio, stb.

<<A gondolat es az erzes akkor is megvan, ha az arcizom nem mukodik
(kicsit sem).>>

Ha bemutatsz egy olyan kiserletet, amelyben eppen ezt figyeltek, meresekkel,
es nem talaltak semmilyen izomtevekenyseget (akciospotencial aramlast),
akkor lehet bizonyitek.

Szocs

Szocs:
>Mindenki azt mondja, hogy az agy nem faj. Tehat mindent 
>erez, csak sajat magat nem?
ez annyi  jelent, hogy az agyszovetben nincsenek fajdalomreceptorok. a koponyab
an meg vannak, szoval ha beutod a fejed azert az faj.:) es ha meglekeled az is.
:) 
>Vannak esetek amikor egyes szervek kulon is mukodnek, 
>de! Biztositani kell szamara azt, amitol megfosztottuk.
namost az ilyen szetvalasztas es vizsgalat utan leheta legjobban megtudni, hogy
 egy egy szervnek mi a feladata, es mi nem feladata, mit lat el szamara mas sze
rv. tehat az emberi szervezetre nem trivialis modon, de vegezheto analizis.
>Termeszetesen ez a modszer, foleg ha nem az ember 
>tervezte meg a mechanizmust. A reszeket megismerheti, 
>de valos funkciojat csak az egyseben ismerheted meg. Ha 
>nem letezne semmilyen eszkoz, ami kereket hasznal, mit
>allapitanal meg a kerekrol?
a rendszerek szetszedhetoek, es az egyes elemek mukodese vizsgalhato. a rendsze
rben ezek az elemek kapcsolatban vannak egymassal. a rendszerben egy elemnek le
het mas viselkedese, mint onalloan, mivel mas osszefuggesekben szerepel. akkor 
is, ha az elem viselkedeset leiro torvenyek adottak, es valtozatlanok.
a megismeresi modszer tovabbra is az, hogy: bontsd szet, vizsgald, probald meg 
a torvenyeket is szeparalni, majd helyezd vissza az osszefuggeseibe, es vizsgal
d ugy is meg.
>A meteorologusok sok jelenseg, kulon-kulon lefolyasat 
>ismerik, de csak korlatozottan tudnak elorejelezni, 
>mert nem kepesek figyelemmel kovetni az egeszet, 
>eggyutesen. Kis terben a helyi feltetek is 
>determinansak, rovid idore.
ez egy masik problema, a kaotikus jelensegek problemaja, ami megneheziti az ana
lizist, de nem teszi lehetetlenne, es tovabbra is az analizis a jo megismeresi 
modszer.
>Meg egyszer. Az agy nem iranyit. Az agyi kapcsolatok 
>ravezetik a tudore azt az informaciot, amely az oxigen 
>szuksegletet tukrozi. Az agy, nemcsak a valtozasra 
>reagal, hanem folyamatosan informacioval latja el a 
>tudot.
"iranyitas" es "informacio" kozott nincs nagy kulonbseg. az iranyitas az egy ol
yan informacio, amit "parancsnak" vesznek, azaz amit elfogadnak, es vegrehajtan
ak, vagy mas informaciokkal egyutt, egy egyszeru szabaly szerint hajtanak vegre
 . a tudo az agybol jovo informaciot elegge egy az egyben veszi ahhoz, hogy azt 
mondhassuk, az agy iranyitja a tudot, es emellett a tudo automatikusanis mukodi
k.
> Honnan van az informacio, ha nem a visszacsatolas 
>altal.
persze, az agy valahonnan informalidok az oxigenhianyrol. ha egyszer az a felad
at, hogy az alapjan iranyitsa a tudot, akkor ez szukseges. nem azert, mert az a
gy onmagaban nem tudna parancsolgatni a tudonek, hanem azert, hogy a parancsolg
atasnak legyen ertelme, nevezetesen, hogy megfeleljen az oxigenszuksegletnek. t
ehat itt egy test-agy-tudo informaciaramlas van. es ennek oka nem az, hogy az a
gy enelkul nem tud mukodni, hanem az, hogy igy latja el azt a feladatot, hogy u
gy iranyitsa a tudot, hogy az megfelelo oxigenellatast biztositson.
> Nincs onmukodo mechanizmus visszacsatolas nelkul.
mi az, hogy "onmukodo mechanizmus"?
math

(webes bekuldes, a bekuldo gepe: 194.100.23.82)

<monoceros=hungary.org> írta "re re: Columbia" témában:
(2003. április 8.)

> > Surlodas, rendben, de valamelyik hir szerint ott fent a levego annyira
> > ritka, hogy nyomasa a siklora nem nagyobb, mint amit egy egy 100km/h
> > sebesseggel halado auto eseteben tapasztalunk. Azt tudjuk, hogy autopalya
> > sebesseg eseten autonk nem izzik fel.
 Biztos, hogy rendben? Amennyire en tudom, a melegedest nem a surlodas
okozza, hanem a gep menetiranyba eso reszei elott keletkezo
torlonyomas hullam, a kompresszios munka termeli a hot. Surlodas az
egesz feluleten van, melegedes viszont csak az orron, a hasi reszen,
es a szarnyak belepo elein.

                                                          Kibuc

> > >Az ero ugyanakkora, a sebesseg sokszoros. A teljesitmeny P=F*v
> > >Tehat az ursiklo annyiszor jobban melexik, ahanyszor gyorsabban megy
> >
> > Kis kiegeszitessel igaz: a munka = az ero * <az ero hatasara megtett> ut.
> > Nem a megtett ugy ugy altalaban!
>
>De igen. A fenti kifejezes vektorokkal is ervenyes, a * helyett skalaris

De nem. Gondolj bele: a vonaton egy kisfiu zsinoron huzza maga utan az autojat.
1kp erovel huzza es 1m/s sebesseggel halad a vonathoz kepest. A vonat 10m/s 
sebesseggel halad a foldhoz kepest. A fold x m/s sebesseggel forog, es y 
sebesseggel szaguld a nap korul es a naprendszer... folytassam?
A kisfiu munkaja fugg a sebessegtol?  Melyiktol?

>szorzatot kell erteni. Mellesleg definiald az ero hatasara megtett utat!
>Ero nelkul is mozoghat a test, nincs kozottuk osszefugges.

Pontosan errol van szo. Amikor tehetetlenul mozog a test, akkor nem 
tortenik munkavegzes! Tehat ha vegtelenul ritka levegoben, azaz legures 
terben repul a siklo, nem hat ra ero, akkor nincs munkavegzes. Most a 
pilota bekapcsol egy kis fekezoraketat, ami 1kp erot fejt ki a siko 
haladasaval ellentetes iranyba egy percen keresztul. A siklo 1000m/s 
sebesseggel szaguld, es sebessege alig valtozik (nagy a tomege az 1kp 
erohoz kepest). Mekkora munkat vegzett a fekezoraketa?
Egy masik ugyanolyan ursiklo csak 1m/s sebesseggel halad az urben. Ugyanigy 
bekapcsolja a fekezoraketajat, ugyanigy 1 percig uzemelteti.
Egy harmadik ursiklo parkolopalyan egyhelyben all (tavol mindenfele 
gravitaciotol). Ez is ugyanugy bekapcsolja a raketajat. Sebessege 
0.001m/s-ra novekszik.
En azt allitom, hogy a fekezoraketa mindharom esetben pontosan ugyanakkora 
teljesitmenyt adott le, ugyanakkora munkat vegzett.
A te logikad szerint  ezerszeres kulonbsegek kene legyenek a munkak kozott, 
ha jol ertelek. Lehet, hogy felreertettelek?
Vagy valamit nagyon nem ertek. Tudtok segiteni? Fugghet a munka, egy ero 
munkaja attol, hogy milyen vonatkozasi rendszerbol nezzuk (nem 
relativisztikus, hanem newtoni sebessegek mellett)?
Mert a peldaban szereplo harom ursilo tulajdonkeppen ugyanaz a siklo, csak 
mashonnan neztem: eloszor egy szembejovo masik urhajorol, masodszor a tole 
lassan tavolodo teherszallito modulrol figyeltem, harmadszor urruhaban a 
kint alltam mellette az urben, es vele egyutt lebegtem.
Azutan felebredtem, de  a ketsegeim megmaradtak.
Es reggel munkaba jovet, amikor blokkolva fekeztem (szerencsere nem mentem 
gyorsan), a fekbetet es a gumiabroncs ugyanannyira melegedett fel szerintem 
aki megalltam, a szembeautozo rendor szerint, akihez kepest 50km/h 
sebesseggel haladtam, es a folottem  eppen elszallo meteorologiai muhold 
szerint is, pedig hozza kepest az autom sebessege 7900m/s volt.  :-)

------------------
  Math irta:
>>
1) vagy komolyan vallasos valaki,
2) vagy komolyan tudomanyos, akkor meg elfogadja a legjobb, cafolatlan,
konzisztens elmletet, minden mas szempontttol fuggetlenul.

Az ket eset keverese szerencstelen, kovetkezetlen dolog,
math
>>

Szerintem, ez az utolso mondat csak akkor allja meg a helyet, ha a Vilag
olyan, amilyennek Math gondolja. Maskepp fogalmazva, ez csak egy hipotezis,
 amit valahogyan tesztelni kellene.
 Masreszt, a jatekelmeletbol ismeretes (pl Mero Laszlo konyvei) hogy
altalaban hosszutavon a kevert strategiak a nyeroek. Termeszetesen ez csak
a jatekelmeletben vizsgalt, jol definialt rendszerekre bizonyitott, de
eleg jo tippet ad mas helyzetekre is. (profan pelda: a nonel egy adott
parkapcsolatban az a nyero strategia, ha a helyzetek egy reszeben mond
csak igent. ha nagyon ritkan mond, akkor megkozelithetetlen, ha nagyon
gyakran, akkor pedig unalmas)

Laci

>:

> A Biblia nem szol arrol, hogy a Foldon kivul is lenne elet,
A Biblianak nem is ez a kuldetese. A Biblia inkabb arrol szol, hogy mi
van a materialis leten tul. Olyanokrol szol, amiket te magad nem
tudnal kikutatni, ezert kijelentesre van szukseg.

> Jezus Krisztus is tudos volt,
Ha Jezus csak egy tudos volt, akkor a Biblia nem er egy nagy rakas
 sem: Tortenelmi munek fercmu, irodalmi munek elvezhetetlenul
szaraz, teologiai munkanak zavarosabb minden masnal,
gyermekmesenek pedig nem valo, sokkal inkabb horrornak. Az
erkolcsisegrol pedig nem mond semmivel sem tobbet a tobbi
vallasnal.

--

Netudd McKey