Kedves Peter!

Irod:
>Sebaj! En is irtam mar hulyesegeket a Tudomanyra.
Ezt nem mondod komolyan.:-)

>Helytelennek tartom az A osztalyt _regebbinek_ tartani, bar a
>legelso valoban az volt.
Akkor maradjunk abban, hogy ugyan a legelso az volt, de ettol
meg nem regebbi.

>Nagy divatja van ma a Single-ended kapcsolasu kozvetlenfu-
>tesu triodaknak.
Akarcsak a gozmozdonyoknak.

>Es ennel fontosabb, hogy ott sem azonos a kimenoimpedanci-
>a a terheloimpedanciaval, hanem kb. egy fel nagysagrenddel
>kisebb. Ha azonos volna, nem szolhatna jol.
Ugyan a kimenotranszformator meretezesenek alapja az impe-
dancia transzformacio, azaz a terheles impedanciajanak a cso
optimalis munkaponti impedanciara torteno feltranszformalasa,
amibol kovetkezne az impedanciaillesztes, de ha azt mondod
"Ha azonos volna, nem szolhatna jol.", akkor meggyoztel.

>>>Nem helytallo. Kulonfele terheleseknel nem csak a hang-
>>>szoro hengereje, hanem a hangminosege is erosen valtozik.
>>Rendben, de en innen hianyolom az indoklast,
>Nincsen mindenre indoklas. Komolyan. Tenyek vannak. Ren-
>geteg teny, es ez iranyba mutatnak.
Ertem, akkor ez egy axioma, tapasztalati teny, mint a gravitacio.

>>Akkor most kerdezem a terhelésvaltozas hangminosegre
>>gyakorolt kovetkezmenyeire vonatkozo allitasaid kozul
>>melyik a valos, a  "...a hangminosege is erosen
>>valtozik." vagy a "...vegig megorzi a hangminoseget.",
>>mert a ket allitas egymasnak ellent mond.
>Mindketto valos. Az elso altalanosan, a masik a szabalyt erosito
>kivetelkent.
Ertem, mint ahogy a gravitacional, altalaban a foldon jarunk,
de azert vannak akik felette, ami persze erositi a gravitacios
torvenyek letet.

>>>Nem a max. teljesitmeny a fo cel, hanem a hangminoseg es
>>>a kiveheto teljesitmeny kozotti [a tervezok altal kulonfele-
>>>keppen megkotott] kompromisszum.
>>Soraid szerint, a tervezes fo celja a hangminoseg, tehat
>>ez hordozza az elsodleges szempontokat.
>Rosszul irod. Soraim szerint nem a hangminoseg a tervezes fo
>celja.
Valoban "a hangminoseg es a kiveheto teljesitmeny kozotti
kompromisszum". No ennek a tervezesi lepeseire lettem volna
kivancsi. Azonban kiderult ez lehetetlen, mert "azt nem "terve-
zik", hanem "fejlesztik".". OK.

>Nem lepodom meg rajta, hogy allitasom ellentmond a nezete-
>idnek, tapasztalataidnak. Azon lepodnek meg, ha nem mon-
>dana ellent. :-)
Ugyan miert?

>Villanymernoknak lenni keves ahhoz, hogy elvonalbeli mi-
>nosegu erositot tervezzunk.
Ezt en is hallottam, regebben a Marantz fejlesztogardajanak
tobbsege kukoricahantolo volt.

>Egyszeruen azert, mert az egyetemeken megszerezheto
>tudas ahhoz nagyon keves. Mar csak azert is, mert a jelenleg
>ismert es merheto muszaki parametereknek nem sok kozuk
>van az erosito [vagy mas hifi eszkoz] hangminosegehez, ha a
>csucsokat ostromoljuk.
Latod megint tanultam. A csucs hangminosegnel mar nincs je-
lentosege a torzitasoknak, frekvenciamenetnek, dinamikanak,
 ...stb. Szerintem errol a gyartok nem tudhatnak. Nem kellene
ezekhez a berendezesekhez bonyolult specifikaciot kesziteni,
eleg lenne helyette csak "csucsminoseget" irni.

>A tovabbiak mar "ipari titkaim", igy nem sok pontos reszletet
>arulhatok el.
Ezt termeszetesen tiszteletben tartom.

Udvozlettel: Zambo Ferenc

Hello Feri, 
>>>En ugyan nem tapasztaltam a hangszorok impedanciajaban
Kovary Peter altal leirt merteku "hullamvasut" szeru viselkedest,
igaz soha nem volt modom ilyen kituno (Martin Logan) markat
vizsgalnom.<<<
+ Pedig minden elektrodinamikus hangszoroban rezeg egy tekercs magneses
mezoben ide-oda, nem egy egyszeru impedancia, plusz a hangvalto reaktiv
elemei.

>>>Ugyanakkor valos, hogy a sugarzo rezonans tulajdonsagat ered-
menyesen lehet csokkenteni negativ kimenoimpedanciaju veg-
fokozat alkalmazasaval.<<<
+ Csakhogy akkor meg az erosito lesz konnyen rezonans :)

Hello Janos, 
>>>Peter, Mindig csodaltam a vajtfulueket, akik mindent megadnak az elethu
hangzasert.
Csak az a baj, senki sem tudja definialni az elethuseget. Attol felek, 1%
torzitas alatt mar nincsenek objektiv mercek, egyedul az izles dont, amirol
viszont nem lehet vitatkozni. Ezt lenyegeben te is megerosited:
>tervezni". Mert egy 1%-os harmonikus torzitasu erolkodo sokkal
>elethubben tud szolni, mint egy 0,00001%-os.<<<
+ Igen, valahogy igy lehet, es az elethuseg keveredhet a kellemesnek
hangzoval, pl. a csoves erositok kellemesebb hangja nem biztos hogy az
"elethusegbol" szarmazik, lehet, hogy egyszeruen az ismert fizikai jellemzoik
okozzak: pl. lagyabb clipping, nagyobb(!) harmonikus torzitas, ami viszont
olyan jellegu, ami a fulnek kellemes, ha igy emlekezetbol jol tevedek, akkor a
paratlan harmonikusokat dusitja fel (mint a hegeduhur :) Ezt hasznalta(ja) sok
enekes is, voltak igy mukodo enekeffekt dobozok stb. Nekem is van egy tube
sound pluginem valamelyik progihoz. Idom persze meg nem volt, hogy
kiprobaljam. :(
Hallottam olyan audiofil velemenyt is, hogy a csoves hangzas fontos
osszetevoje az erosito nagyobb kimenoimpedanciaja, azaz kisebb damping
factora. Teny, hogy a szabadabbra engedett membrannak tud lagyabb hangja
lenni, persze sok hatranya is van. A membran es a hangdoboz, a szoba stb. mind
valodi fizikai objektumok, es az altaluk keltett vagy modositott hang mind
termeszetes, azaz a ful szamara kapaszkodot nyujt. A felvetel eredeti
akusztikaja modosul a hangdobozon, es keveredik a szobaeval. Egy
impulzusvalasz jelalakjara alig lehet raismerni. Egy audiofil, aki buszke
arra, hogy tobb milkas cucca az eredeti koncertakusztikat adja vissza,
szerintem suketszobaban nem sokaig birna hallgatni ugyanazt a berendezest,
tehat a terinformacio nagy resze a szobatol szarmazik. 100Hz alatt egyebkent
is egy atlagos, kezeletlen lakoszoba teljesen atveszi az iranyitast, oruletes
szobarezonanciakat, kioltasokat es faziseltolasokat okozva.

>>>De itt abba kell hagynunk, mert ha bejon valaki azzal, hogy a halozati
csatlakozozsinor szine is befolyasolja a hangzast, akkor megint felmegy a
vernyomasom :-)<<<
+ Pedig korabbi nyilvanos vitaink alapjan Peter szerint ha nem is a szine, de
egyeb tulajdonsagai befolyasoljak, valamint a hazban futo hal.kabelek, az
audio osszekotokabelek bekotesenek iranya mind _nagyon konnyen_ meghallhatoak.
A legmereszebb az a feltetelezese volt, hogy az otthoni hangminosegbe
beleszamithat, hogy az eromubol jovo tavvezetek bejaratodott-e mar. (A
HighEndben eleg gyakran hasznalt fogalom az osszekotokabelek bejaratasa,
szerintem egy ilyen tobb honapig huzodo "bejaratas" kituno taptalaja az
onbecsapasnak) (kereskedo eseteben esetleg az atveresnek)
Ezek izgalmas kerdesek is lehetnenek, de nincs tudomanyos igennyel elvegzett
teszt, ami igazolta volna oket. Pedig nemelyiket nagyon egyszeru lenne
megcsinalni. Inkabb valahogy igeny nincs ra.

udv, Sanyi

Szevasztok!

 -nak
> Az hogy beleprogramozzuk... Egy csavarhuzo nem fog fellazadni soha,
> ha csak nem programozzuk bele a lehetoseget. Akkor majd hirtelen
> megalapitjak a szakszervezetuket, es sztrajkolni fognak a rozsdas
> csavarok ellen :)

Azert ez nem ilyen egyszeru!
- Ez a 'beleprogramozzuk' persze olyan ertelemben igaz, hogy pl. a Win nem
modositja a sajat kodjat, de attol meg rengeteg olyan dolgot csinal amit nem
kellene, mert nem ezt irtak bele. Egy bizonyos bonyolultsag utan - nem
megfelelo fejlesztes eseten - atlathatatlanok es kezelhetetlenek bizonyos
problemak. Sok hiba esetleg olyan helyen van, ahova talan soha, vagy csak
evek mulva fut ra a vezerles. Ha egy ilyen hiba egy halozati oprendszerben
van, akkor feltorik a rendszert (pl. osszekutyuljak a felhasznalok adatait,
vagy ellopjak egy termek forraskodjat), vagy egyszeruen lefagy, de ha egy
autonom multifunkcios kutyuben, akkor igen nehez megjosolni, hogy
szelsoseges helyzetben mit muvel!
- A polimorf virusok kimondottan ugy vedekeznek felfedezesuk ellen, hogy
sajat kodjukat modositjak. Egy ilyen elszabadult virust sok esetben meg
sajat fejlesztoje sem kepes felismerni es leirtani (persze vannak
tobbe-kevesbe allando reszek a kodban, de sokszor kriptografiai modszerekkel
is vedik).

Udv!
Sipi

T. Tudomany !

Egy  feltalalo azzal bombazza az Intezetunket, hogy egy forradalmi 
ujitasa van a szeleromuvek teruleten. Nem a szel altal forgatott 
propeller teljesitmenyet kivanja kozvetlenul hasznositani, hanem a 
propeller vegeit megcsapolva, az uregesre kialakitott toronyban 
akar egy huzatot letesiteni es ezzel akar meghajtani egy 
generatort.
En a magam reszerol ebben nem sok fantaziat latok mert, ha a 
huzat nyomasesese a fel bart el is erne - ez erosen ketseges - 
akkor is csak igen kis teljesitmenyek kifejtesere lenne alkalmas a 
rendszer, meg nagy terfogataramok mellett is. 

Mi a Ti velemenyetek ?

   Tisztelettel Kegl Tibor

Kedves Ferenc ! 

>> Az ertelem programozhatosagot es a programok *rugalmas*
>> vegrehajtasanak kepesseget jelenti szerintem.

>Szerintem a program vegrehajtasa kotott, csak maga a program rugalmas :)
>Tehat ugy vagyunk programozva, hogy kepesek legyunk tevekenysegunk
>eredmenyet bizonyos szintig megjosolni, es a cel elerese erdekeben
>valtoztatni viselkedesunkon. 

Jogszabalyok *rugalmas* vegrehajtasa (azaz a kiskapuzas) mintajara 
hasznaltam a rugalmas jelzot. A kiskapuzas nagyon emberi. :)

A robotokrol:
>Az hogy beleprogramozzuk... Egy csavarhuzo nem fog fellazadni soha,
>ha csak nem programozzuk bele a lehetoseget. Akkor majd hirtelen
>megalapitjak a szakszervezetuket, es sztrajkolni fognak a rozsdas
>csavarok ellen :)
Igen, de a legkenyelmesebb programozas, ha tanulasra tesszuk kepesse
az eszkozoket, aztan hagyjuk oket onalloan is fejlodni.
Hatrany: Lesznek csavarhuzok, akik raszoknak a csavarlazito folyadekra
es orokke azt kovetelik. Masok csak panaszkodnak, hogy jobb szerettek 
volna kalapacsnak szuletni, mert annak konnyebb az elete, hiszen
egy kalapacstol senki nem varja el a csavaros eszjarast, es 
lazabban is fogjak. Meg azt is megengedik neki, hogy neha tevesszen. 
Mire a kalapacs : Eleg legyen a nyikorgasbol, mert odavagok !
Meghogy konnyebb az eletem ? Engem az egyetemre se vettek fel,
azon indokkal, hogy nehezfeju vagyok ! 
:)
Udv: zoli

Kedves Feri !   

>FeltetelezUsed, elvileg kivitelezheto. A "koveto" tipusu  kapcsola-
>soknal -ugye ilyen a vegfokozat is- az erosito kimeno impedanciaja
>erosen fugg a fokozatot meghajto generator belso ellenallasatol.
>Annak esetleges komplex volta termeszetesen a koveto kimeno
>ellenallasat is komplexe teszi. Ugy gondolom, hogy az itt tapasz-
>talhato viszonylag kis impedanciak (meghajto gen.) komplexe
>tetele, a nagy erteket igenylo reaktanciak miatt, a gyakorlatban
>nem celszeru. Ezert szokasos a szuroket a nagyobb impedanciaju
>eloerosito fokozatokban megvalositani.

Igen, ez racionalis erv, csakhat - a *HiFi-snek semmi sem draga*
elv alapjan - lehet, hogy megis vennek, mint a cukrot. :)

>"Fazistorzulas" az altalad jelzett impedanciakorrekcio eseten is
>letrejon, adott frekvenciasavban eppen ez a cel. Pl. egy induktiv
>terheles okozta fazistolast, eppen egy kapacitiv fazistolassal lehet
>kompenzalni.
>Az "ekvalizert" altalaban nem az erositok es hangfal(ak) muko-
>desi tulajdonsagainak korrekciojahoz szoktak hasznalni, mint
>inkabb az akusztikai ter hianyossagainak kompenzalasahoz.

Ez is igaz, es meg tovabbmenve - hallasvizsgalatok soran ki
szokott derulni, hogy vannak *lyukak* a frekvenciatartomanyban
melyeket esetleg munkahelyi artalomkent elszenvedett, tul sokaig 
hallott zajok, sipolasok hoztak letre.
Igy hat a Hifi-seknek talan meg specialis, szemelyre szabott 
kiemelo szurokkel is fel kellene szerelkezniuk. 

A kulonfele illesztesek bonyodalmait tovabb fokozza az is, hogy 
pl. zaj szempontjabol is vannak illesztesi kovetelmenyek.  
Pl. a csoves, a FET bemenetu, ill. bipolaris tranzisztoros 
eloerositok - sajat, belso eredetu, bemeneti aramkori zaja 
altalaban csak kulonbozo optimalis lezaroimpedanciakkal 
minimalizalhato.  Ez mikrofonok ill. egyeb jeladok, erzekelok
kivalasztasanal kulon gondot okoz.
Raadasul a zaj szempontbol optimalis lezaras szinte soha nem 
egyezik meg az egyeb - pl. teljesitmenyillesztesi kovetelmenyekkel,
igy csakis kompromisszumos megoldas letezik.
E szempontra inkabb csak a studiotechnikaban, illetve a 
nagyerzekenysegu, kulonleges igenyeket kielegito meromuszereknel
szoktak figyelni.
( feltehetoen a legesleg-vajtfulubbek - a *lehallgatastechnika* 
 profi muveloi forditanak kulonos gondot erre is.)

Udv: Zoli

Kedves Janos !  

>Azt hiszem, az eromu es az energia ellato halozat esete egesz mas, 
>mint az elektronika azon esete, ahol egy teljesitmenyerositest kell 
>maximalizalni.

En a kovetkezo hasonlosagot latom megis koztuk:
Az egyszeruseg kedveert vegyunk DC vegfokot es DC eromuvet.
Ha az erosito bemenojele konstans, akkor ugyanugy kene viselkednie 
mint egy eromunek.
Mindketto tekintheto olyan csatolo-eszkoznek, mely energiat 
csatol ki ugy, hogy a terhelesen eso feszultseg minden pillanatban 
tartva legyen valamilyen referenciahoz. 
Egyiknel sem jo, ha 0-nal nagyobbnak latja a fogyaszto a
kimenoellenallast, mert akkor terhelesfuggo lesz a kimenofeszultseg.
Az eromunel a bemeno  energia-aramot a valtozekony terheloellenallas 
ertekehez igazodva, szaggatjak. ( brikett-frekvencia valtoztatasaval. :)
A klasszikus erositoknel ehelyett hove alakitjak a folos energiat.
Kezdek arra jutni, hogy az 1:1 es impedanciaillesztes inkabb
csak ott fordul elo, ahol a generatorellenallast nem lehet lejjebb
vinni, es a terhelest kell kenyszeruen ehhez allitani.

Moire-rol:
>Szep peldak az M7 autopalya feluljaroinak racsos korlatai.
>Lenyegeben a tolomeron is ettol lehet egy nagysagrenddel pontosabban
>leolvasni a skalat.
>Idodimenzioban a Moire megfeleloje a stroboszkop hatas.

Valoban ! Filmeken is latni olykor, hogy a szeker halad, de a 
kerekei visszafele forognak. (mintavetelezesi hiba)
Kezd tetszeni nekem ez a Moire hatas. Probalkozni lehetne
olyan fizikai modellekkel, melyek abbol indulnak, ki, hogy az 
altalunk tapasztalhato vilagot Moire effektusok teszik olyanna
amilyennek mi veljuk. Eloszor is a * No foton! * elmeletet kellene
alatamasztani egy ilyen modellel. :)
Pl. - Horvath Pista azon otletenek bevonasaval, hogy a tomeg 
nyeli a teret: 
Amikor valamely atom veszit az energiajabol, csokken a tomege,
azaz kiad valamennyit abbol a terbol, amit korabban beszippantott. 
Ekkor - ha a vakuumot rugalmas racsszerkezetu szovetnek feltetelezzuk,
Moire mintazat keletkezik, fut rajta vegig. Egyuttal feltetelezve
azt, hogy  a ter mint 3D-s szonyeg, egy masik szovetet/racsot takar. 
Nyugalmi allapotban a racsokrol nem tudhatunk, mig valtozaskor a 
ket racs idoleges egymason elmozdulasakor, valami elotunik, es ez 
kelti a hullam kepzetet.
Talan meg a 2reses kiserletet is magyarazni lehetne ezzel a modellel ? 
Egy masik modell pedig szolhatna arrol, hogy - ha mereseink
csak ritkas, ido-diszkret mintavetelezessel mukodhetnek, akkor a
stroboszkop elv ervenyesul, es egeszen mas mozgasokat tapasztalunk 
a mikrovilagban, mint a valosagos mozgasok.
Lehet, hogy hulyeseget kerdezek, de Shannon mintavetelezesi
tetelenek nincs valami koze a Heisenberg hatarozatlansagi 
relaciohoz ?

Udv: zoli

Valami eszembejutott meg a ket-boritekos paradoxon-gyanus esetre:
A pudding probaja, hogy megeszik.
Vegyunk ket, egyenlo, nagyletszamu csoportot. Az egyik csoport 
tagjai kerjek a boritekaik cserejet, mig a masik csoportban ne 
kerjenek cseret. Belathato, hogy egyik csoport strategiaja 
se lehet anyagilag nyeresegesebb a masikenal.

Udv: zoli