Eloszor is a vektorokat nem kell tologatni, 
csak akkor, ha grafikusan akarjuk oket osszeadni.
Ezek a vektorok azonban nem adhatok ossze, 
mert KULONBOZO testekre hatnak. 
Igy aztan ki sem oltjak egymast.
Ha azonban a ket gombot bezarjuk egy dobozba, 
es kivulrol nezzuk, akkor zart rendszert kapunk, 
es akkor a ket ero un. BELSO ero lesz. 
Ekkor mar osszeadhatok, es osszeguk tenyleg nulla.

Rp.
angol

>"Más szóval a merev testre ható ero támadáspontja a támadásvonal bármely
>pontjába helyezheto, vagyis a merev testre ható ero vektora saját irányában
>tetszés szerint eltolható."

Az ero athelyezheto es eltolhato, csak akkor mas lesz a hatasa :-)))
Nem mindegy, hogy egy hosszu egyenes rudat allitunk vagy logatunk,
pedig az erok eshetnek tokeletesen egy egyenesbe. :-))
(Ha allitjuk eldol; ha logatjuk, akkor nem dol el...
 - energiaminimumra torekszik)
De ezt az esetet kiveve egyebkent tenyleg igaz a fenti tetel,
- HA EGY darab MEREV testrol van szo.  Ketto gomb nem egy test.

Agyhalott,
miert akarod bebizonyitani, hogy ha elejtem az almat, akkor nem esik le??

a BenceMiki

> Egyéb: Volt itt szó arról régebben, hogy gyorsuló sík felület homorúnak 
> kell látszódjon a rajta utazó számára. Az utas szerint fénygörbülés 
> lehet az oka, de ezt nem látja. Külso~ nyugvó megfigyelo~ szerint 
> pedig semmi nem görbe.
Leírhatnád pontosan, hogy itt mi történik. Egy biztos: külső megfigyelő
az utast és a síkot - akár gyorsul, akár nem - rövidülésben látja.

> Ugyanezen urbéli nyugvó megfigyelo szerint a Földön a fény görbül.
> Ebbo~l nem az kéne következzen, hogy lent az emberek homorúnak 
> találják (muszerrel) az olyan vizes felületet, melyen a vízállás 
> mindenütt azonos?  No de hát a tenger az szerintünk domburú !
Vigyázat, itt pár dolgot összekeversz. Szerinted az azonos vízállás
síkot jelent???
A földfelszínnel párhuzamosan haladó fény valóban görbül a Föld vonzása
miatt, de ez *aránytalanul* kisebb mint a földfelszín görbülete. A
fény, ha ferdén halad át a légkörön, ennél sokkal jobban megtörik
(görbül) a különböző törésmutatók miatt - de ez még mindig jóval
kisebb, mint a felszín görbülete. Eredőben tehát a földfelszínt
"domburúnak" fogjuk látni - egy árnyalatnyival kevésbé, mint amilyen a
valóságban. Ha egy neutroncsillag felszínén nézelődnél, ez a hatás
jóval erősebb lenne - emiatt a csillag felszínét sokkal inkább síknak
látnád, mint amilyen a valóságban. Extrém esetben homorú is lehetne -
ez azt jelenti, hogy a vízszintesen "kilőtt" fény már annyira görbül,
hogy beleütközik a felszínbe (de ez még nem fekete lyuk, mert pl. a
függőlegesen kilőtt fény még kimegy).

> A CO2 / legzes erdekes. Biologiai tanulmanyaimbol fennmaradt halvany
> emlekek szerint belegzeskor az oxigent a hemoglobin koti meg es viszi
> el a felhasznalo sejtekhez, de az ott kapott szendioxid ecceruen fel-
> oldodik a verben mint folyadekban, es savasabba teszi a kemhatasat.
Ez biztos? En meg ugy tanultam/hallottam, hogy azt is a hemoglobin
szallitja. Termeszetesen mindket anyag oldodik vizben is, csak nem
olyan jol, mint amennyire a hemoglobin megkoti.

@@@ Nem biztos, igy emlexem kb 25 evvel ezelottrol. Nyugodtan tessek korrigalni. @@@

> A belelegzett CO jol kotodik a hemoglobinhoz, sokkal jobban, mint az
> oxigen, ezert mar kis koncentracioban is mergezo. A ver ezaltal nem
Pontosan ez a gond: ha egyszer kotodott, nagyon nehezen szabadul ki.
Olyan a hatasa, mintha fokozatosan eltunnenek a vorosvertestek a verbol.

> melegedese a menetek egymastol valo tavolsagatol?  Eszreveteleim szerint
> sokkal nagyobbak a melegedesek jelei rovid ido folyaman vekony
> lagszigetelesu huzal eseten, mig egy vastagabb pamutszigetelesu huzalbol
> keszult tekercs turokepesebb, jobban birja a folytonos terhelest
> ugyanazon karakterisztikak eseten. (menetszam, ohmertek atmaro, hossz,
> stb.) A vekony es vastag szok nem a rezhuzal mereteire vonatkozik hanem
> maga a rezhuzal szigetelesenek vastagsaga.
Ugy gondolom, a hangsuly itt a "rovid ido"-n van. Ha beviszel egy adott
homennyiseget, a vekony "lag" (gondolom lakk akar lenni) szigeteles
sokkal jobban felmelegszik tole, mint egy vastag pamut KULSEJE.
Gondolom, nem a fem homersekletet merted (pl. ellenallasmeressel).
Hosszabb ido alatt ez nem szamit, ha a tekercs egyeb parameterei
azonosak, mert akkor a kiaramlo ho is kb. azonos lesz.

> DR. Budó Ágoston írja Mechanikájában (Tankönyvkiadó, 1991) a 207.oldalon:
> "Más szóval a merev testre ható ero~ támadáspontja a támadásvonal bármely
> pontjába helyezheto~, vagyis a merev testre ható ero~ vektora saját irányában
> tetszés szerint eltolható."
> Vagyis tökéletesen igaz az, hogy két homogén, azonos anyagú gömb közötti
> gravitációs vonzero~t jelképezo~ vektorok bármelyike eltolható a két gömb
Ez igaz.

> középpontját összeköto~ egyenesen. Ekkor azonban értelemszeru^en kioltják
NEM!!! Próbáld már megérteni, hogy nem ugyanarra a testre hatnak! Ha
nekem pénzem van, Neked meg ugyannyi adósságod, az sem oltja ki
egymást: én vidáman élek, Neked meg kihullik a hajad, mire kifizeted
(ennek a hasonlatnak semmi köze az erőkhöz, csak szemléltetésnek
szántam). EGY test mindig PONTOSAN úgy fog mozogni, ahogy a rá ható
erők megszabják és abszolút hidegen hagyja, hogy közben a többi testre
milyen erők hatnak.

 ...egy másik dolog, ami megzavarhatott Téged: ha ezt a két testet
összeérinted, akkor ugye stabil helyzetben megállnak. Ebben az esetben
is hat a gravitáció, de ilyenkor hat még egy-egy másik erő is MINDKÉT
testre, amelyik abból származik, hogy a másik test nyomja. Ez pontosan
akkora, mint az adott testre ható gravitáció és ELLENTÉTES irányú -
tehát a két erő kioltja egymást. Figyelem: az UGYANARRA a testre ható
két (egyforma nagyságú, ellentétes irányú, azonos hatásvonalú) erő
oltja ki egymást. Ez történik pl. ha a Föld felszínén állsz.

> @@@ Ha az erok nem oltanak ki egymast, akkor a ket gomb
> egyenes vonalu, egyenletesen gyorsulo mozgast vegezne!
Ez valahogy így is történik, ha kezdetben álltak egymáshoz képest, vagy
csak egymás irányában (vagy ellentétesen) mozogtak. Mondjuk nem
egyenletesen gyorsul, mert a gyorsitoero valtozik...

> A letezo gravitacios hatast akkor tapasztalod, ha el akarsz
> mozdulni valamerre, es eszreveszed, milyen nehez. @@@
Ezt nem igazán értem. A gravitációt mindig lehet "tapasztalni", ha
éppen nem szabadon esel.

Re: Afshar es a vaskalap 

Kibuc:
>Mi a helyzet mostanaban az Afhsar-kiserlet ertelmezese korul? A 
>minap mar olyan dumat hallottam hogy vissza kene venni Einstein 
>Nobel-dijat, mert foton mint olyan nem is letezik. 

Einstein a fotont az anyag sajátos megnyilvánulásaként, 
kölcsönhatásokban betöltött szerepének leírásával vezette be, s 
elméletével kielégítően magyarázhatóvá vált a fotoelektromos 
jelenség. A leírás számtalan különféle muszer létrehozatálát tette 
lehetové. Ez már elévülhetetlen érdem.
Olyan kitüntetést visszavonni, melyet napjainkig eredményesen 
használható ismeret közreadásáért adtak, miközben igazolhatóan 
jobb modell nem volt, igencsak visszatetszo lenne, s csak
roppant naív emberek fejében születhet meg ilyen gondolat. 

Burgonya

Takács Feri "a téridő tágulása" kifejezését nem tudom hova tenni, de 
úgy sejtem rossz mederbe viszi ot. Más szemlélettel megpróbálok 
feketelyukat gyártani:
Elofeltételezések: a gravitáció E/M vagy EM eredetu. O is lehet 
sztatikus ill. hullám. Hullámként  az anyag sugározza, pl. 
összenyomásakor. Nem árnyékolható. (mert nem EM mezo, azaz nincs 
hozzá tükör)
Ha fényeket irányítunk olyan neutroncsillagra, mely éppen hogy csak 
nem vált lyukká, a zuhanó sugarak intenzitása lentebb nő. A fény 
nyomásától a csillag zsugorodik valamelyest. 
Az összenyomott anyag gravitációs gömbhullámot sugároz  (mert 
belső EM energiája megnövekedett), s a fény sebessége ebben
a térben kisebbé válik. A kifele törekvő fény kisebb energiát visz el, 
mint amennyivel bejött, hiszen maga által felerősített erosebb grav. 
térből jön ki, mint amibe esett. A további beeső fény már 
erosebb "gravitációt lát" s még nagyobb  nyomással érkezik 
("ütközik"), majd visszaverődésekor alig hoz ki valamit abból az 
energiából amivel bejött. Amint a csillag ponttá vált a már végtelen
nyomástól (melyet véges energiájú EM hullámok keltenek 
0-ra csökkentett csillagfelületen), a pontba (szingularitás) már nem jut 
be a fény, de nem is szabadulhat tőle. Ami felé közelít, az 0-ra lassul.

Hogy fénnyel vagy kutyagumival csináljuk, mindegy. A kutyagumi is 
energiaveszteséggel pattanna vissza. Ugyanis a kutyagumit is 
EM energia hajtja gr. terek "surujébe".  Amíg szét nem szakad az 
extrem gyorsulás-gradienstol, addig a belso EM energiája nem látszik. 
A gravitáció eredendoen EM hullámok velejáró, járulékos, szinkronban 
pulzáló tere.  De neki nincs kétféle előjele, mert nem váltakozik, 
szemben E-vel és B-vel. (Skatulyába zárt EM hullámok környékén 
sztatikus gravitációt tapasztalunk, ami egy átlag. )

Burgonya

Amint az eseményhorizont megvan, a csillagot a saját eredeti 
anyagának belso - és késobb külso EM energiája zsugorítja ponttá. Az 
már csak befelé tud nyomni.

Csaba, 

>   Lattam M. Janost a vonalban, 
En akkor is itt vagyok, amikor nem latsz. 
Csak idonkent nem erek ra mindenbe beleszolni. 

> Mennyire
> ervenyesul Joul torvenye egy tekercsben? 
Egy termeszettorveny mindig ervenyesul. Azert torveny. De ha nem tekered fel e
drotot, akkor a kornyezet konnyebben elviszi a hot. Pld. soha nem veszed eszre,
hogy a halozati csatlakozo zsinorod melegszik. De ha szorosan foltekered, akkor
igen. 

>Azaz, mennyire fugg egy tekercs
> melegedese a menetek egymastol valo tavolsagatol?  
Nagyon. Ld. fentebb.


>   Azt hiszem szo sincs eluldozesekrol. Beszelhetunk egyszeru idohianyrol.
> Peldakent felhozott H. Istvan is tudomasom szerint Amerikaba dolgozik
> ahol erdeme szerint kulonleges megbizast kapott.
>   Mas szempontbol nezve, ahogy a vilagegyetem sem allando, a hix olvasoi
> es iroi is cserelodhetnek.
>      Udv. Csaba. (bekuljetek ki!)
Na ja. 
(Idonkent Csaba is igen bölcs dolgokat ir :-) 

Udv. Janos.

>Feladó: bencemiki_uh.liameerf
>>A 84. oldalról idézek: *fénysugarak ugyanis csak akkor
>>görbülhetnek el, ha a fényterjedés sebessége más ás más a
>>különbözo helyeken*
>Burgonya, szerintem az emlitett speci eset az abszolut vakuum.
>Ami a fenygorbulest illeti, itt sztem nem gravitaciorol van szo,
>hanem kozonseges fenyelhajlasrol két anyagnak
>olyan "hatarfeluleten" ahol a toresi mutato fokozatosan valtozik meg.
  Ha abszolut vakum alatt teljesen uresseget ertunk, a feny ertelmet veszti.
Ha univerzumunk teret ertjuk, (melynek mukodese meg vitatema) valoban a
megfogalmazott es idezett mondat helyes. A ter is egyenlotlen kozeg (benne
levo tomegek hijjan is). Igy a fotonok utja sem lehet tokeletes egyenes
szakasz. Tomegek eseteben pedig bizony szobajohet a gravitacio, bar itt is
ugy fogalmazunk, hogy a tomegek korul 'gorbe' a ter..
      Udv. Csaba.

>Feladó: ditbaro_uh.tenatad.liam
>Vagyis tökéletesen igaz az, hogy két homogén, azonos anyagú gömb közötti
>gravitációs vonzerőt jelképező vektorok bármelyike eltolható a két gömb
>középpontját összekötő egyenesen. Ekkor azonban értelemszerűen kioltják
>egymást. Vagyis az említett gömbök vagy nem vonzhatják egymást, vagy nem
>igaz a vektoros leírásmód.  Ha valakinek van valamilyen áthidaló
megoldása >a két rossz alternatíva között, akkor kérem világosítson fel.
   >Agyhalott
  Erdekes..  Bodonyi Laszlo es Sarkadi Dezso kiserletileg ugyanerre a
kovetkeztetesre jutottak. (Par eve hixes vitatema volt.) Csak a
szamitasokban csuszott elojelhiba.. (a hix arhivumban utannanezheto)
  Dezso honlapja:
         http://www.geocities.com/fhunman
  Udv. Csaba.

Szia Agyhalott!

Irod:
	"     "....vagyis a merev testre hato ero vektora sajat iranyaban
tetszes szerint eltolhato."
	Vagyis tokeletesen igaz az, hogy ket homogen, azonos anyagu gomb
kozotti gravitacios vonzerot jelkepezo vektorok
	barmelyike eltolhato a ket gomb kozeppontjat osszekoto egyenesen.
Ekkor azonban ertelemszeruen kioltjak egymast. ......."


A szabaly szerintem egy testre vonatkozik. A ket gomb ket test, a ket vektor
nem ugyanarra a testre hat, tehat nem
ugyanazon az egyenesen tologatod, kovetkezeskeppen nem olthatjak ki egymast!
Kiveve, ha osszeernek es nincs mozgas, ekkor
kioltjak egymast, es valoban nincs mozgas! :-)
Hangsulyozom, szerintem.
Udv,  WeTa.

Hello!

>Vagyis tökéletesen igaz az, hogy két homogén, azonos anyagú gömb közötti
>gravitációs vonzerőt jelképező vektorok bármelyike eltolható a két gömb
>középpontját összekötő egyenesen. Ekkor azonban értelemszerűen kioltják
>egymást. Vagyis az említett gömbök vagy nem vonzhatják egymást, vagy nem
>igaz a vektoros leírásmód.  Ha valakinek van valamilyen áthidaló megoldása
a
>két rossz alternatíva között, akkor kérem világosítson fel.

Szerintem te itt nagyon keversz valamit ugy a kozepiskolas tananyag
kornyeken. Gondolom ezert nem kaptal valaszt a Tudomany cimu listan.
Magasabb szintu kerdesre szamitott mindenki.
Persze lehet osszegezni a vektorokat. A matematika skmindent elbir. Az a
kerdes hogy mit jelent az igy kapott eredmeny, vagy jelent-e egyaltalan
valamit. Ha a rendszeredben fellepo osszes erot osszegzed akkor megkapod a
rendszeredre hato erot. Te ezt csinaltad, megkaptad hogy a rendszeredre nem
hat kulso ero. Ebben nincs semmi meglepo. Ha egy test mozgasara vagy
kivancsi akkor a testre hato eroket kell osszegezned (az osszeset ami a
testre hat). Ilyet az esetedben nem is kell csinalni, mivel mindket testre
csak egy-egy ero hat. A masik vonzasa. Ennyi. A test a ra hato erok
eredojenek (osszegenek) az iranyaba gyorsul (ha nincs lebetonozva :-). De
ebbe ne keverd bele a masik testre hato eroket!
 Viszlat!


      Barna Janos