Kedves Csaba !

>Barmennyire is iteljuk el az ingas kiserleteket, 

Itt ugye senki nem itelte el magat a kiserletezest ?
Otletek es kifogasok merultek fel zaporozva. Azok pedig 
hasznosabbak, mint az udvariaskodo bologatasok, me'g ha 
elmarasztalo is olykor a hangvetel. Csak megjegyzem, 
elakadasban me'g hasznalhatatlan felvetes is kilenditheti 
az embert holtpontjarol, persze nem mindenki kedveli ezt 
a fajta segitseget. A turelmetlenul celratoro, buszke, 
gyakorlatias tevekeny emberek, akiket magam 'harcos' 
kategoriaba sorolok - altalaban ok azok, akik morcosan 
elegedetlenek a javaslatokkal, es reszletkerdeseken is
hajlamosabbak tullepni azzal, hogy azt majd menetkozben...

Szocs:
>A karosszekbol ki kell szalni es gyakorlati munkat vegezni,
>nem pedig az eszedet onmagaban guritod!

Ime, tessek ! Igy tamadt ram a multkor, node varjon csak !  :)

Erdekes megfigyelese egy ismerosomnek:
Amikor varatlan, szokatlan munkafeladat van kilatasban, 
a beosztottak elso kerdese nagyjabol ez szokott lenni:
Egyik reakcio: Rendben, mindezt mikorra ? 
A masik: Ki talalta ki ezt, es miert ?  

Udv: zoli

Kedves Szocs!

>ha az egyen belso oraja a meghatarozo, akkor mar szuletesekor 
>rendelkeznie kellene az idorendiseggel, de ez eleg keson indul be. 

Csak a terben zajlo esemenyek vadonatujak egy ujszulott szamara.
Odabenti, egyszeru idobeliek: 2 vagy tobb sziv dobogasa, 
anyuka legzesenek zaja, a kulvilag bonyolult beszurodo zajai.
Megtanulhatja anyja taplalkozassal jaro zajait is - s, hogy 
utana mindig megszunik valamilyen hianyerzete !
E hangok hatasara, sajat ketyego belso orai segitsegevel 
jelfeldolgozas kozben lassacskan, szepen kialakulhat az 
idoerzek, es a sejte's kepessege.

>A homero a kornyezeti homersekletet erzekeli es tobb szaz 
>homero is egyet mutat, de minden ember maskent erzi 
>azt a homersekletet. 
Vigyazat ! A homeroknel eppugy van szoras, mint az emberek 
hoerzekelesenel.
>Ezert van szukseg a meromuszerekre, orakra.  
Nem igazan ezert. Fokepp kenyelmi/gazdasagossagi okbol,
az ipari/haztartasi automatizalas igenye miatt kellenek tomegesen.
Persze haborukhoz is kellenek muszerek. A focimeccsek is  
ebbe a kategoriaba sorolhatok. :)

>Maskulonben Te mar maskor is kioktattal, de azok csak
>elmeleti eszmefuttasaok voltak es nem gyakorlati
>megvalositasok, tapasztalatok.
Temerdek tapasztalatrol is irtam, kb. 1000 levelemben.

>!, a relativitassal kapcsolatos vita soran azt alitottad,
>hogy (masok is) ket auto sebessege osszeadodik, egy tenisz
>labda felgyorsul, ha a teniszezo szembeszalad vele. 

Egyikrol sem tudok, nem en voltam, es helytallokat irtam relativitas 
ugyben. Amikor megsem, az par eve volt, de a kovetkezo alkalommal 
vissza is vontam, elnezest kerve.

>2, a magneses ingaval kapcsolatba irtal egy hosszu
>eszmefuttatast a kaotikus mozgasokrol, altalaban, anelkul,
>hogy ismerd, azt amit masok, tobb mint szaz eve ismernek. 
>A Foldmagnesseg inklinacios intenzitasa kolcsonhatasba van a
>magneses ingaval. Ennyi az egesz. 
Remes, hogy indukciorol es az inklinacio foldrajzi hely-fuggo
szogerol hallottam, de inklinacios intenzitasrol tenyleg nem...

>A Nagy Csaba ingaja is kaotikus szerinted, de csak azert mert nem
>ismered meg az ingat sem, nem hogy a hatter hatasok okait 
Lattam rajzon, es nagyon tetszett ! A rajzrol tudtam meg,hogy
kaotikus inga az. Tovabbra is allitom. 

>A karosszekbol ki kell szalni es gyakorlati munkat vegezni,
>nem pedig az eszedet onmagaban guritod!
A gyakorlathoz kifogastalan korulmenyeket igenylek, ez ritkan 
jon ossze. Nem az eromet sajnalom, hanem felszokik a vernyomasom, 
ha elakadok barmi apro kivitezesi gond miatt, amire nincs 
elegans megoldas.

>>Hogy a fenebe ismeri fel idoerzek nelkul lepesei
>>dobogasarol a vadaszo vagy boklaszo ember/allat a kozelgo ...
>Egyszeruen ugy, hogy annak a kisero zajnak, sok tulajdonsaga van,... 
Igen, pl. a ritmusa, periodicitasa. Megallapitasahoz kell a 
fejlett idoerzek !

>>Mi a csudaert van sokkal-sokkal pontosabb ritmuserzekunk,
>>mint a tied, ami allitasod alapjan ve'lhetoen - mindossze masodperc
>>pontossagu ? :)
Elnezesedet kerem, ebben sajnos eliras volt reszemrol. 
A _Te orad_-ra akartam celozni, minthogy irtad : 
*az ember masodperc pontossagu keszulekei...*
Persze ezt meg valojaban nem is ertem.

>Azert, mert "Te felsobbrendu leny vagy mint En, az ora az
>agyadba  ketyeg es nem az ejjeliszekrenyen, mint az enyem."
>(Hi-hi!). Igy kb, 10-20 ms-os idokulonbsegeket tudok
>erzekelni.
Iras kozben nem jo az idoerzekem. Valszeg moho es konyortelen
realitaserzekeloim vonjak el az idoerzekeloktol az energiat. :)

Udv: zoli

Sziasztok !

Koszonettel helyeslem, hogy nem hagyta'tok idoerzekkel definialni 
a tudatot !  
Mar feladtam, hogy rovid, de sokatmondo definiciot adjak ra. 
Tudom mar mi a lenyege, de szabatos korulirasa rettento nehezkes, 
igy felretettem pihentebb napokra.
Tovabbra is kriterumnak tartom a tudat mukodesehez az idoerzek 
megletet, de ettol az meg nem azonos megaval a tudattal, valoban.
Bar igaz, hogy idoerzekunk jelentkezik be eloszor, amikor ingerhianyos 
kornyezetben terunk magunkhoz, de ebredhetunk sokminden egyebre, 
fenyre, fajdalomra, stb., majd amint idoerzekunk is megjelenik, 
akkortol vagyunk tudatunknal, akkortol vagyunk kepesek 
az ido folyamaba illesztheto megoldasokat keresni es prognosztizalni.

Ugy latom a Foldon letezik egy emberetol kisse elteroen definialhato,
de megis hasonlo, az emberrel szoros kapcsolatba hozhato 
tudatforma is, mely a vilag szeleskoru megfigyelesevel foglalkozik, 
s ugyancsak kulcsfontossagunak tartja a tajekozokepesseget minden 
dimenzioban - persze az ido meresere is sulyt fektetve, valamint 
elorejelzeseket keszitve - es tajekoztatoi reven elvben - de 
gyakorlatban is cselekvesre kesztetve az emberiseget. 
Ezt a fokozott pontossagra es igenyessegre torekvo, informaciogyujto, 
prognosztizalo, es orokosen kontrollalo, valamint tajekoztatast
nyujto, sebessegben lassubb, de precizitasban es jozansagban
az emberenel magasabb szintet elert tudatot a vilag kutatoi alkotjak.  :)

Befejezesul: Ha vetitoernyon latnank, hogy egy 'erzekszervekkel'
ellatott, elet surujebe bedobott robot 'agyaban' milyen 
pillanatnyi kepek kavarognak, es emlekei alapjan keszult 
prognozisai milyenek, es latnank, hogy milyen kerdeseket tesz 
fel onmaganak, es hogyan logikazik, hogy jon letre a valasz 
es mi az, valamint tapasztalnank, hogy kituzott celjait sok szempont 
merlegelesevel es optimalisan dontve eri el, valamint ingerszegeny 
kornyezetben mindig emlekei feldolgozasaval foglalatoskodik, 
keres, osszevet, valoszinusit ill. korrelal, majd onmaga 
felvetett velemenyeit ujra modositgatja, es sokmindent az ido - mint 
dimenzio figyelembevetelevel tervez, elemez - amihez valosidoben
tampontot PLL hurkok fureszjelgeneratori jeleinek pillanatertekeinek 
leolvasott erteke ad szamara, akkor ugye konnyebben definialnank 
a tudatot ?
Aztan ha megkerdeznenk tole - hany db. fureszjelgeneratora van, 
es erre kozolne - nem is tud rola, hogy neki lenne ilyenje, akkor 
csodalkoznank ?

Udv: zoli

> Felado :  [Hungary]
>Nem kell akkora elmozdulas. Eleg nehany tized millimeteres koriv >mozgas a 
>felfuggesztesi pontot illetoen. Azt meg boven produkalhatja >egy ki tudja 
>milyen szerkezetu torony aszimmetrikus melegedese.
Irtam az elobi levelemben is, hogy allitasodban nem ketelkedem, csupan mar 
kiszurtnek tekintem, mert a dolog nincs osszefuggesben az inga 
kormozgasaval.

>Egyebkent annakidejen Eotvos az ingajaval a Duna 1cm-es aradasat ki >tudta 
>mutatni, es eszebe sem jutott a fotonokat belekeverni.
Ezt is megbeszeltuk, hogy az Eotvos fele meresi idok par percesek voltak, 
(csupan a szogleolvasas) nembeszamolva a beallasi negyven perces idot, 
mikozben mindenki tavol tartozkodott az ingatol. Itt meg kozbejon, hogy az 
ingaja a szabadban volt, korulvevo tomegektol mentesitve, mint a toronyfal 
tomege, melynek jelentos szerepe lehet az elmozdulasokat produkalo ero 
hatasok kierositeseben.
>Nem lennek meglepve, ha a varoshaza kornyeken parkolo autok >eloszlasatol 
>is fuggene az inga beallasi iranya.
Ha az ingahoz kozel, milimeterekre helyezek el nagytomegu olomot, az sem 
keszteti elmozdulasra. Kulomben az elob emlitett autok tul messze vannak, es 
25 meterrel melyebben mint az a magaslati zona ahol az inga van.
>Mindenesetre hagy ne reagaljak ra, amig
>jolnevelt vagyok, vagy legalabbis annak akarok latszani.....
Janost egy kivalo szakemberkent ismerem. A magatartashoz illik is a 
joneveltseg. Azt nem ertem, miert nem hisz kiserletileg megfoghato, 
kimutatott, igazolt dolgokban.
Megigertem, hogy el fogom vegezni az egyenlo tomegekre vonatkozo kiserletet, 
most keszitem a lezermegfigyeleses tavolsagmeghatarozo meromuszert. Ha ez 
kesz van, az inga gyerekjatek. Allando es hosszutavu megfigyeleseket is 
tervezek, az eredmenyeket osszevetve a fuggoszalas inga meresi 
eredmenyeivel.

> =======================================================
> Felado :  [Hungary]

>A feny reszben elnyelodik, reszben visszaverodik,
>a megmaradt resze meg folytatja utjat.
Hatha a kesobiekben errol is tobbminden kiderul.

>>egy ... fizikus pedig joval a kiserletek elott
>>elmeletileg bizonyitotta a kozel egyenlo tomegek
>>kozotti minimalis gravitacios kolcsonhatast.
>A kerdes az, hogy mibol indult ki. Latta mar
>valaki a bizonyitast?
A pontos kiindulasi tenyezoket nem tudom, az teny hogy o nem erre hajtott, 
ezek valami reszeredmenyek, mas szamitasok maradekai, a kiserletek nelkuli 
munkalatot Dezso jelenleg tanulmanyozza.

>>Erdekes, hogy a hullamhossz valtozasok negyzetesek, igy a ter kvantum
>>termeszetet es ennek elmeletet latszik igazolni.
>Erti ezt valaki? Minek valtozik a hullamhossza? Minek a negyzete?
Igaz, a kisulesi hullamhossz helyett irhattam volna periodust is, de akkor 
vegyuk sorba.
Egy egyszeru fuggesztett (Foucault) inga kilengesi periodusa negyzetesen 
fugg a tomeg es a fuggesztesi pont tavolsagatol, fuggetlen a 'g'-tol. (ez 
nem uj).
A periodusok mem meghatarozottak, tehat a hossztol fuggoen felvehet 
barmilyen erteket.
Az aszimetrikus, vizszintes sikban lengo (forgathato) inganak is vannak 
kilengesi periodusai. Tehat ha a beallt iranybol elmozditom o visszaall de a 
  grafikonon lathato kisulesi hullamok, periodusok nem vehetnek fel 
barmilyen tetszesszeru idotartalmat.
A periodusok (hullamhossz) minden bizonnyal az iranymeghatarozo ero es a 
fuggesztoszal torzios erojenek osszefuggeseibol tevodik ossze.
Az iranymeghatarozo ero pedig terbeli esemeny.
Namost a beallt iranyhoz kepest ha novelem vagy csokkentem a torzios ero 
karakterisztikajat, a grafikonos kisulesi hullamhossz negyzetesen valtozik.
Igy talan mar erthetobb, kar hogy a lapra nem tudom feltenni a grafikus 
rajzot.
   Udv Csaba.

Sziasztok.

> lassan fokuszal, es valami okbol befokuszalas utan se azonnal lo, ha
> feligbol egeszen lenyomom a gombot.

  Valoszinuleg magat a CCD-t hasznalja mind fokusz, mind expozicios ido
allitasara. Szemben a Pentax SLR geppel (ami felrevezeto, mert vannak
SLR digitalis gepek is).

> Tipikusan
> kb. 300 dpi korul mar eleg a papirkepek felbontasa, ez pedig durvan
> 1600x1200 pixel 10x15 centis kepmeretben.

  Szem felbontasa 1-3 szog perc. Mondjuk fel meterrol nezve ez nehany tized mm.
Azaz 100-150 DPI eleg kell legyen papirkepben, csaladi celra. Ha tenyleg
biztosra akarsz menni, akkor kell azert a 300. Ha normal (24x36 mm) filmet
kinagyitasz 10x15 cm-re, akkor a *film* miatt (mondjuk 150vonal/mm=
300 dot/mm=7500 dpi) kb. 2000 DPI az elerheto maximum. Ami nyilvan
*erre* tul sok. Ha viszont mondjuk National Geography-ba csinalsz
egesz oldalas kepet, az egesz mas teszta. Vagy akarsz belole egy kiakaszthato
kepet a falra. A fent idezett 2 Mpix kamera kb. 10x15-ig jo, tovabb
nem nagyithato. Normal kisfilm *jo* geppel nagyithato sokkal nagyobbra.

> Igaz dragabb papirkepet csinalni digitalisbol mint filmbol

  Igen, mert sok nyomtato eseten a DPI (dot per inch) az *tenyleg*
pontot jelent, ami vagy ott van, vagy nincs. Ezzel szemben a kephez
kulonbozo erossegu pontok kellenek. Ezt sokszor ugy oldjak megy, hogy
256 pontbol csinalnak egy 'pixelt', amik viszont mar 8 bit melyseguek.
Ettol viszont a '300 DPI' nyomtato (amit fillerekert lehet venni) hirtelen
kevesebb mint 40 DPI-s lesz. Ugyanez visszafele: ha 'pont' technologiaval
nyomtat a nyomtato, akkor a kep 150 DPI-hez igazabol 1200 kell. Es nem
szimulalt, interpolalt, stb. 1200 DPI, hanem *valodi* 1200 DPI.

  Ezen tul van egy masik problema: digitalis kepformatumok tipikusan
szincsatornankent 8 bitesek, de valojaban konvertalasok tortenhetnek
utkozben, igy meg ennyi se biztos hogy van. Ez keves lehet bizonyos
esetekben.

  Mindezekkel nem azt akarom implikalni, hogy a digitalis fenykepezesnek
nincs letjogosultsaga. Hogyne lenne. Csak *meg* nem erkezett el az
a pont, amikor ki lehetne dobni a hagyomanyos filmes gepeket. Mert meg
vannak olyan felhasznalasok, amire nem eleg a digitalis technika. Ugyanakkor
vannak olyan dolgok, amikre jobb a digitalis gep. Volt emlitve a gyorsasag,
egyszeruseg. Ami nem volt emlitve: erzekenyseg! Filmek erzekenysege
alig par szazalek (ezert ment ki divatbol a csillagaszatban), CCD-nel
ez 50% felett van. Sok esetben ez szempont (akar gyorsan mozgo tema -- pl.
sport --, akar ejszakai fotozasrol van szo). Szinten elony, hogy az
ember majd mindent meg tud maga csinalni. Specialis esetekben ez is 
szempont (elvegre a Polaroid gepeknek is megvolt a piaca, ezt teljesen
ki tudja valtani a digitalis technika).
  Persze vannak praktikus megfontolasok is: mekkora boronddel kell
jarnia az embernek. Digitalisnak ez meg hatranya: Nagyon sok mindent kell
vinni egy turistautra, szemben a hagyomanyos filmmel. Elvegre az utobbi 
esetben 10 film siman elfer a kesztyutartoban (360 kep). Digitalisnal ez
nem megy ilyen konnyen. Ugyanakkor az idotallosag is kerdes. Itt a digitalisnak
oriasi elonye van. Barmeddig elall, ha az ember odafigyel ra. Filmre ez
nem igaz.

Gyula

Udv!

> Felado :  [International]
> Temakor: Meg otven ev? ( 21 sor )
> Idopont: Tue Jul 16 12:43:39 CEST 2002 TUDOMANY #1887
> - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -
> 
>     Slager radios hirek szerint a kutatok meg otven evet adnak a Foldnek,
> iletve a mar sem valami csodas foldi eletkorulmenyeknek.
>   Energia keszleteink elfogynak. Itt bizonyara a foldkeregbol nyert
> koolajrol lehet szo. Az eddig is eleg karos es szennyezo energia forras
> elapadasa visszatoloncolhat bennunket a kokorszakba, mar ha lessz elegendo
> szenenk amivel lovainkat etessuk, mert az idojarasi viszonyok is
> megvaltoznak. Es semmi ketseg, hiszen maris oriasi pusztitasokat vegez a
> szokatlan szarazsag.

Sok gonoszságot teszunk a bioszferaval az teny. A mostani szarazsag
ennek ellenere nem biztos hogy direkt kovetkezmenye az emberi
tevekenysegnek.
A kozepkorban volt egy idoszak amikor a klima lehult. Ugy tudom erre
sincs magyarazat. Me'rt idojarasi adatok talan nehany szaz eve allnak
rendelkezesunkre. Elkepzelheto, hogy egy-egy a kozepkori lehuleshez,
vagy a mostani felmelegedeshez hasonlo nehany szaz eves periodus "benne
van a pakliban".
Esetleg van meteorologus velemeny?

Az energiakeszletek fogyasa szerintem inkabb a luxusnak fog veget vetni
(autokozlekedes).
A hasadoanyag keszletek ugyan olyan veges mennyiseguek, mint a koolaj,
tehat csak atmeneti megoldas.
A mesterseges fuzios energia egyelore meg inkabb fantasztikum, es
valoszinuleg ujabb fokozott hoterhelest jelentene a kornyezet szamara.
A legszuksegesebb elektromos aram megujulo energiaforrasokkal dolgozo
kisebb lokalis "eromuvekkel" megtermelheto. Szel, napfeny, arapaly,
folyok, geotermikus energia, biogaz, fatuzelesu hoeromuvek - gyorsnovesu
fafajtakbol nevelt tuzelofa-erdok = indirekt naperomuvek. (Igaz, a
koolaj is az!)
A technika is ehhez fog alkalmazkodni. Mar most is sok helyen legalabb
5-10x-es energiamegtakaritast lehetove tevo eszkozok leteznek.
Az eddigi fogyasztasi szemleletmod viszont kenytelen lesz megvaltozni.
Ennek lesznek sulyos gazdasagi-tarsadalmi-politikai kovetkezmenyei, es
en ettol felek jobban!
Kozgazdasz velemeny?


udv,

Gogy