marky

> A rezgokondenzatorodrol lehet valami
>bovebbet tudni (mukodesi elv)?
Mint a kondenzátormikrofon: a rezgetessel a statikus terbol valtoaram
keszül, ami akkor 0 (minimalis) ha a ter 0. Ha az egyik elektrodon van
valami potenciál (töltes), akkor a masikra is pont annyit kell adni, hogy 0
legyen a ter.

>A gugli 1 talalatot adott ra,
Valami komolyabb keresovel kellene probalkoznod és a "vibrating capacitor"
kulcsszóval.
Mostanában egyre többet használják, mert érintésmentesen lehet vele mérni a
Si felületén.

> Szoval miert jobb a rezgokondenzator? A MOSFET gate
>bemeneti DC impedanciajat egyebkent vehetem vegtelennek vagy nem?
Veheted, de akkor olyat kell csinálni, aminek a gatjere nincs kotve
védődióda.
Az meg azonnal tönkremegy a sztatikus atütések miatt.
A rezgőkondi úgy végtelen bemeneti ellenállású, hogy nem veszélyes rá a
sztatikus töltés.
Aztan ha MOSSal kapacitiv modon akarsz mérni, akkor nagyon pontosan kell
ismerni a geometriat.
Rezgőkondival merve a konkret geometriai elrendezes nem lenyeges.
Nem kapacitiv csatolassal mérés ugy zajlana, hogy van egy MOSFETed,
rovidrezart gattel. Felnyitod a rövidzárt, remenykedsz, hogy nem kerül rá
sztatikus töltés, es összekötöd a mérni kivant ponttal. Ekkor a gate
feltöltödik, ez mindenképp töltésveszteség, de ha a gete kapacitasa kicsi,
akkor ez elhanyagolhato.
Mérés után a töltést nem tudod visszakényszeriteni a helyére.
A rezgőkondi is atrendezi egy kicsit a teret, mikozben a mérendő felületre
ráközelitesz, de, minthogy nem érinted meg, nem vesz le belőle töltést.
Ezért azzal mondjuk egy száraz üvegfelület sztatikus töltését is meg lehet
mérni.

> (avagy
>egyetlen kondenzatornak sincsen tokeletesen szigetelo dielektrikuma).
Nana. A vákuum sötétben es 0 kelvinen azert igen jól közelíti a tökéletest.
Kevés annyira idealis elem van, mint a kondenzator gáz vagy vakuum
szigeteléssel.

Üdv.: Janos

Hello!

A nem pontszerű test gravitációról már korábban írtam, helyesebben 
kérdeztem. Merthogy csak iskolai egyszerűsítés, hogy pl. a Föld 
(egyenetlenségeit elhanyagolva) gravitációja a felszín közelében 
ugyanakkora, mintha a tömege egy pontban összpontosulna, ugyanis a 
gravitáció vektoriális, ergo a Föld részeinek gravitációja vektoriálisan 
adódik össze, nem skalárisan. Így pl. az Alpok és Kárpátok minket 
magyarokat kb. tizedannyira vonzanak, mintha a két tömeg pontosan 
alattunk összpontosulna egy minél kisebb pontban a megfelelő 
távolságban. A két vektor összege ugyanis elenyésző arányú a skaláris 
összegükhöz képest, ergo az összes többi rész tömegvonzását sem adhatjuk 
össze skalárisan, hiszen vektoriális jelenségről van szó. Tehát nem 
rakhatjuk be a Föld tömegét a Föld középpontjába egy pontba, és ergo nem 
igaz az yMm/r^2 képlet, csak nagy távolságban, ott is csupán a 
pontatlansága elhanyagolható, de igazzá sehol sem válik.

Üdv: Endre

Kedves Jóska!

Úgy hallani semmit nem adnak ingyen, foleg Amerikában.
Ne válaszolj, ha szabad kérnem, amíg nem szólok.
Fogadok, hogy amikor urszonda indul, gondolataid benne vannak 
elvontan - de testet öltött formában is. Bozótvágóként repülnek bele a 
legmélyebb sötétségbe, a létezo legridegebb hideg világba. E szondák 
háttérvilágítása: mindenki, ki kiskorodtól akaratod és tudásod 
erosítette. S szeszélyes Anyakirályno''nk, a Nap is világít rád s rájuk, 
kit mindannyiunknál sokkalta jobban ismersz. 
Most szólok: Cáfolj meg, ha tudsz! :)

Zoli