Sziasztok! Egy kicsit eljatszottam a tegnap kapott keplettel es az 
eredmeny nagyon erdekes, tehat megosztom Veletek:

Sarkadi Dezso ) irta:
> Bocsanat, hogy nem valaszoltam. Veletlenul vagy tudatosan, de jol
> fogalmaztal: a gravitacios ingas kiserleteinkben valoban annal nagyobb
> a gravitacios hatas, a fellepo kolcsonhatasi energia, minel nagyobb az
> ingatomeg es forrastomeg kulonbsege. Reszletkerdes ugyan, de fontos,
> hogy a csatolasi energia kinetikus energia alakjaban jelenik meg, mely
> a kolcsonhato tomegekkel forditottan aranyos. Ennek megfeleloen
> az m forrastomeg az M tomegu inganak alfa*(m/M)*(M-m)^2 kinetikus
> energiat ad at.

Orulok, hogy valaszoltal.
A itt megadott kepletedbe behelyettesitettem alfa=1 (ez egy konstanas, 
tehat megfeleo mertekegyseg valasztassal vehetem 1-nek az erteket), 
M=1 (konstanas meretu az inga mertekegysegem egy ingatomeg). 
Elkezdtem valtoztatni m erteket 1-tol indulva, lefele. 

m	hatasa  m/M*(M-m)^2  azaz m*(1-m)^2
1.000	0.00
0.900	0.01
0.800	0.03
0.700	0.06
0.600	0.10
0.500	0.13
0.400	0.14
0.300	0.15  **** maximum
0.200	0.13
0.100	0.08
0.090	0.07
0.080	0.07
0.070	0.06
0.060	0.05
0.050	0.05
0.040	0.04
0.030	0.03
0.020	0.02
0.010	0.01

Ahogy sejtettem volt, ez egy maximumgorbe (hacsak MS-Excel be nem csapott
engem), a gravitacios kolcsonhatas maximuma az m/M hanyados 0.3 koruli
ertekenel van. Ha ennel nagyobb a tomegek kulonbsege, akkor egyre kisebb
lesz a vonzas, de ha ennel kisebb, akkor is csokken koztuk a vonzas! 
Egy M tomeg ugyanakkora erovel vonz peldaul egy 0.5M es egy 0.2M tomegu
testet, vagy egy 0.8 es egy 0.03M tomegu testre is egyforma ero hat 
a keplet szerint! Az egyforma ero hatasara a kulonbozo tomegek a 
tomegukkel forditva aranyos modon gyorsulnak. A tavlatok 
belathatatlanok... de mielott elragadna a fantaziam, kerdesem lenne, 
nagyon fontos:
Elmeletetekben ki a kriteriuma annak, hogy valami egy test vagy ket test?
Ha odaviszel egy olomteglat az ingadhoz, az gondolom egy testnek szamitod.
Es ha odaviszel melle meg egyet es melle teszed egy arasznyira? Es ha egy
centire? Es ha rateszed? Es ha osszeforrasztod? Mikor valik az ket 
egymastol fuggetlen "m" vagy egy uj m'-ve aminek erteke m+m?
Igy energiat lehetne nyerni! Odateszunk egy 0.6M tomeget (erre  0.1
egysegnyi ero fog hatni) ovatosan kettevalasztjuk, 0.3M es 0.3M darabokra,
es mindkettore kulon-kulon 0.15 ero fog hatni. Megharomszoroztuk az erot es
energiabefektetes nelkul, mert a ket egyforma 0.3M a keplet szerint 
nem hat egymasra... nezzuk csak: kezdjuk 0.9M erteku m-mel, es valasszuk 
szet harom egyforma reszre; 0.01-rol 0.45-re no a kolcsonhatas, 45-szoros
nyereseg egyszeru szetvagassal!... a tavlatok tenyleg belathatatlanok, 
ebbol lehetne valami orokmozgot epiteni.

Szerintem valahol itt kene a tesztelest vegezni, 0.99M tomegu m-et tenni az
inga melle (hatasa 0.0001) es utana ugyanekkora tomeget harom darabban
(egyuttes hatasuk 0.44 azaz az elobbinek 4400-szerese). Ez olyan nagy
kulonbseg, egyebkent teljesen azonos feltetelek mellett, hogy nagyon
meggyozoen lehetne demonstralni! 

Sok sikert, kerlek szamoljatok be az eredmenyrol (es bocs, ha hulyeseg 
lenne a fejtegetesem, kerlek mutassatok ra, miert).

Zoli irta:

> Nekem az a gyanum, hogy valahol nemsokara inkabb
> meg fog torpanni a hagyomanyosnak tekintheto
> aramkori technologiakra alapozhato drasztikus
> frekvencia-novekedes, bar azt nem tudnam megtippelni,
> hogy hol.
> Igazabol azt sem ertem, hogy a szamitogepek
> polgari alkalmazasainal a nagyfelbontasu mozgokepek
> generalhatosagan kivul, minek is ez a flancos
> nagyfreki.
> En azon is csodalkoztam, amikor a web-en bongeszeshez
> a nehanyszor 10kbit/sec sebessegu telefonos adatatvitel
> mellett a regebbi gepekre veszharangot kongattak,
> mondvan, hogy gyenge a teljesitmenyuk az informacios
> sztradara csatlakozashoz.

A freki hatar elereseben a varakozasodat osztom, a 10 gigas joslatra
jellemzo, hogy NT tamogato allitja...

A weben bongeszeshez nem szukseges nagy teljesitmeny, csupan az ehhez
manapsag hasznalatos programok futtatasahaoz. Persze nem mindegyikhez.

Itt ahhoz a kerdeskorhoz jutunk vissza, hogy mire kell az a merhetetlen
teljesitmeny a mai gepekben. A feladatokat (klasszikus irodai vagy
tervezesi alkalmazasok) a mai PentiumIII-akkal, es 128 meganyi RAM-mal
pont ugyanolyan gyorsan(lassan) tudjuk megoldani, mint 10 evvel ezelott
a 286-osokon. Csak az akkori programok nem hordoztak magukban akkora
folosleges ballasztot, mint a maiak. A program meret novekedesre es
hatekonysag csokkenesre magyarazat: ma nem programokat irnak, hanem
alkalmazasokat generalnak. 
10-20 evvel ezelott a programokat gepikodban, C-ben, Pascalban irtak,
ma meg Visual ebben-abban generaljak, eloregyartott panelekbol, az
objektum orientalt programozassal jaro atlathatatlan orokitesekkel es
hasonlo zagyvasagokkal. 
A dolog egyetlen magyarazata: piaci verseny. Nincs ido jol atgondolt,
optimalizalt programokat irni, csak gyorsan osszelapatolt monstrumokat
generalni, amelyekben benne marad kb 70%-nyi szemet es hiba. Manapsag
nem ugy hibamentesitenek egy programot, hogy kiiktatjak (torlik) a
hibas reszt es ujrairjak, hanem keruloket epitenek a kodba. Komolyan. 
A hibas kodresz tovabbra is ott van, csak elvileg nem jut szohoz. Ezert
szep nagy ta'rolo kell hozzajuk, hatalmas memoria, meg gyors proci,
hogy a rengeteg felesleges sallangot legyen hova tenni es legyen mivel
ledaralni...

Ma senkinek sincs ideje arra, amit anno pl az IBM csinalt: tobbtizezer
soros programforrast (operacios rendszer) "kezzel" optimalizaltak, hogy
a leheto legkisebb kod legyen. Most selejteztunk egy 10 eves
"nagygepet". 32 MB RAM, 2 GB lemez. A processzor sebesseget nem tudom,
de jo adalek: egy teljes vallalatiranyitas futott rajta, 3000 fore es
kb 600-1000 egyideju felhasznaloval...

Ma egy asztali gepben e masina elmeleti teljesitmenyenek tobbszorose
keptelen egy 100x100-as tablazatot atszamitani par perc alatt...

Persze hatalmas elteres van a ketfele gep architekturajaban, igy
igazabol osszemerhetetlenek, de azt azert jol demonstralja, hogy a gep
teljesitmenye kozel sem annyira meghatarozo, mint a programok
"hatekonysaga".

Visszaterve a bongeszore: ha megelegszel a karakteres lynx-szel, vagy
w3m-mel, kivaloan megfelel egy 286-os masina is internetezesre. Ha mar
grafikus alkalmazast akarsz, akkor kell egy GUI. A 3.1-es windows,
megelegedett egy 386-ossal es 4 mega RAM-mal. Ezen mar fut az o"s
bongeszo, a mozaik. Igaz: nem jatszik real audiot es videot.

Ha ki akarod hasznalni a mai weblapok minden lehetoseget, akkor a
legfrissebb bongeszok kellenek. Ebbol csak maga a browser elindulasa
igenyli a P akarmilyen processzort, es 32 mega memoriat, az alatta
meglapulo (illetve dehogyis lapul: elofurakszik) operacios rendszer kb
ugyanennyit...

Van azert ellenpelda is. Ket eve megjelent a neten a QNX egyfloppys
verzioja. 1 db 1.44MB-s lemez, amirol beindul a gep, tartalmaz egy
modemcsatolo programot (illetve az ujabb mar halozati kartyakat is
tamogat), amivel felhivhato egy internet szolgaltato. Ugyanezen a
floppyn ott van egy bongeszo, egy szovegszerkeszto, nehany betukeszlet
es par 3D grafikus demo.... Ja: es az operacios rendszer, ami
mindezeket grafikusan futtatja, az osszes letezo szabvanyos
videokartyan...

Nem emlekszem pontosan, de talan valami 386-os igenye volt...

A QNX egyebkent egy un RealTime oprendszer es specialis eszkozokhoz
szallitjak (folyamatiranyitas) igen dragan. Cserebe: bombabiztos, es
pici. Meg gyors... "Lassu" gepen is.

SaGa

Kedves Meszaros Laszlo!

Igen kormonfont es erdekes sci-fit irtal, ird meg valodi sci-fi-ben, ha jol
meg tudod irni, akkor igazan erdekes.:) Nekem tetszett a csattano.

math

@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@

Szeretnem hangsulyozni, hogy a tortenet szerzoje valoban Dr. Bekes Andras,
(roviden Mr. BeAn :-) es az iras megtalalhato a halon is, valahol a szerzo
raklapjan (http://www.bean.ini.hu)                    Udv///Meszaros Laci

> Felado :  [Hungary]

> Maradjunk a peldadnal.
> Egyszerre kuldjunk egy jelet vagy egy labdat jobbra es balra. Balra is
> jobbra is 300 ezer km-t utazzanak, es az utat tegyek meg 1 masodperc
> alatt.
> A ket labda 600 ezer km-re lesz egymastol mikozben 1 masodperc telt el.
> Mennyi volt az egymashoz viszonyitott sebesseguk ?

Ha a kozepen allo megfigyelot kerdezed, akkor szerinte 600 ezer km/s. De
ennek semmi jelentosege, ahogy Janos is irta, nem az szamit, hogy a kozepen
allo megfigyelonek "mi a velemenye".

Ha viszont barmelyik labdan ulve nezed a masik labdat, akkor azt fogod
tapasztalni, hogy a masik labda pontosan 300 ezer km/s sebesseggel
tavolodik. Ami tokeletesen osszhangban van a relativitassal, mert az eppen
ez ilyen valos, mert sebessegekre vonatkozik, nem pedig a kivonassal
keletkezo szamokra, mint az elozo eset.

> Felado : Piriti János
> E-mail :  [Hungary]

> De talan nem is jo otlet az UFO-magazin-t elemezgetni itt. Meg megerjuk,
> hogy buszkek lesznek ra: "Meg az Internet tudomanyos rovata is
> foglalkozott elmeletunkkel..." Brrr.

Persze, igazad van, tobbe nem is teszem. :) Most is csak azert tettem, mert
ugy ereztem, hogy a Korom doktor gondolkodasa talan valamelyest ravilagit
arra, mi okoz nehezseget sok embernek a relativitas megerteseben.

Peter

Sziasztok!

Toth Andras kerdezte:
: A potmeter az nem ugyanaz mint a vizcsap?

Ha az en fizikai munkavegzesemet vesszuk bemenetnek (azaz, hogy
tekergetem), akkor igen. Ha azonban a teljes potmeteren atfolyo
teljesitmenyt vesszuk bemenetnek (mint ahogy ezt egy aramkorben szokas),
akkor maris nem aktiv, mert a kivett teljesitmeny kisebb vagy egyenlo.

Gusi kerdezte, hogy a fotoellenallas is aktiv-e. Ez megint a fenti
kerdeskor: ha a bemenet a feny, akkor aktiv, ha a bemenet a tapfesz, akkor
nem. Ez a baj az altalanos definiciokkal, hogy barmi lehet be- es kimenet.
;-) A vizcsap sem aktiv, ha a bemenet a viztoronybeli viz energiaja.

###

Aggod Jozsef irta:
: En is talalkoztam ezzel a megoldassal (1), es meg mindig nem tudom,
: hogy ez miert jobb a  data-clock-/clock-data  sorrendűnél (2) (talan a
: huzalozas egyszerűbb?) Ezek egyáltalán jobbak-e a transzfer-gate +
: inverter -es (3) megoldásnál?

Attol fugg, hogy mit akarsz. Clocked CMOS-nal az almoskonyv szerint a
clock-tranzisztorokat minel kozelebb kell helyezni a gnd/Vdd-hez, ha
magasabb frekvencian akarjuk uzemeltetni. Ezzel viszont az also uzemi
frekvenciahatar is megemelkedik. A tg-vel is a lassusaga a baj. Amig az
(1) ill. (2) esetben csak a tranzisztorok drainkapacitasat kell figyelembe
venni, addig ennel ehhez meg hozzajon a sourcekapacitas is.

: az (1) esetben a bemenet es a kimenet kozott eleg nagy lehet az athatas.
Ez nem akkor baj, mert az athallas ugyanakkora, mint egy sima inverternel
(csak a szelso tranzisztoroknak kell szeleseknek lenniuk). Tovabba bejon a
kepbe a gate-drain parazita kapacitas altal okozott be-/kimeneti csatolas.
Ha kozepen vannak a clocktranzisztorok, akkor a clock atcsatolodik a
kimenetre, ami esetleg komolyabb gubancot okoz a kovetkezo fokozatban, mig
az (1) esetben meg van egy egesz tranzisztor a kimenetig. Meg nagyobb
uzemi frekvencia erheto el, ha az egyik clock-tranzisztort elhagyjuk (ez
lenne az altalam mar emlitett TSPC). Ekkor viszont piszkosul oda kell
figyelni a clock-athallasra.

Az N-zseb kifejezest koszonom szepen. 


Udv,
marky a germanhonba szakadt neme[s|csek] - 

Szervusztok!

Mi a helyzet vegul is a Polar landerrel?
Feleledt?

Gogy

> Temakor: bonyolult sejtalkotok

Felmerult korabban az osszetett molekularis gepezetek kialakulasanak
problemaja.

Ezzel kapcsolatban irta Gogy , HIX Tud. 996):

> az altalad peldakent felhozott tovabb egyszerusithetetlen rendszerek,
> logikai uton belathatoan letrejohetnek pl. olyan modon, hogy egymast
> tulbiztosito elemekbol letrejon egy osszetettebb rendszer (aminek esetleg
> egyeb funkcioi is vannak), ami aztan egyes elemek elvesztesevel
> leegyszerusitodik olyanna, amit _csak_ azokbol az elemekbol mar nem
> lehetne mukodove osszeallitani.
> Egy analogiaval elve: Ha ranezel egy zarokoves boltivre, es ha nem tudod,
> hogy az epitok allvanyzatot hasznaltak hozza az epitesekor, akkor azt
> mondhatnad, hogy ezt nem lehet elemeibol osszeallitani, ez igy osszerakva
> teremtetett.

Nem konnyebb megmagyarazni egy boltiv felepitesehez hasznalhato allvany
spontan felepulesenek folyamatat, amely aztan felepit egy boltivet, s vegul
lebontja onmagat. Ez haromszoros nehezseget jelent az eredeti problemahoz
kepest, nem pedig megoldast. Ahhoz pedig, hogy valoban tudomanyos erteku
magyarazat-kiserletnek tekinthessuk, konkret leirasra lenne szukseg, hogy
melyek azok a molekulak, vegyuletek, amelyek szerinted felepitettek egy
lepesrol lepesre torteno folyamat reven mondjuk az E. coli bakterium
flagellumat, aztan dolguk vegeztevel leepitettek magukat. Mindezt olyan
modon kellene talalni, hogy a lepesek mindig hasznosak legyenek az adott
organizmus szamara, vagy legalabb semlegesek. Es ebben az esetben
valoszinusegszamitast is kellene vegezni, hogy veletlen folyamatok reven mi
az eselye, hogy eppen egy mukodokepes, az eloleny szamara hasznos
molekularis gepezet fog kialakulni. Es talalnunk kellene jonehany olyan
egysejtu szervezetet, amely tele van felig, vagy tobbe-kevesbe kialakult,
"vakvaganyra" jutott molekularis rendszerekkel, amiknek semmi haszna nincs a
szamara. Amig ilyen szintu leirasok es vizsgalatok, megfigyelesek nincsenek,
addig ez a magyarazat a joadag hiten kivul nem sok alappal rendelkezik.

> _Rengeteg_ problemara nem
> tudunk magyarazatot. A tudomany arrol szol, hogy ezt keressuk.

Egyetertek. Becsuletes dolognak tartom, ha bavalljuk, hogy nem tudjuk a
magyarazatot. Az osszetett molekularis gepezetek kialakulasaval kapcsolatban
eppen ez a helyzet. Igy tobbfele megoldasi modra, elmelet felallitasara
lehetoseg nyilik.

> Tobbszor elhangzott az a kerdes is, hogy megnyilatkozol-e mar nekunk,
> megis te hogyan kepzeled el ezt az egeszet, ha mar ekkora mellennyel
> kritizalod? Szeretnem ha valaszolnal.

Szivesen, csak kerlek vedj meg, ha valaki azzal vadolna, hogy a sajat
elkepzeleseimet eroltetem. A korabban felsorolt peldak (palmitinsav
gyartasa, flagellum) jol szemleltetik a sejt bonyolult szerkezetet es
mukodeset. Senki sem tapasztalta meg, hogy egy gep egy mernok terve es
reszletes leirasa nelkul letrejott volna. Az en allaspontom az, hogy erdemes
megfontolni azt a lehetoseget, hogy az ilyen es ehhez hasonlo bonyolult
elrendezesek egy elozetes terv alapjan kovetkeztek be. Sajnos, az ilyen
jozan kovetkeztetesek nem kapnak helyet az elet evoluciojarol alkotott,
jelenleg uralkodo teoriakban. A kemiai evolucio szoszoloi inkabb azon
faradoznak (mindeddig sikertelenul), hogy olyan alternativ magyarazatokat
gyartsanak, amelyek kizarolag a vak veletlentol es a szemelytelen fizikai
torvenyektol fuggnek.

> Tudod, hogy a zsirsavaknak egesz mas funkciojuk is van?

A palmitinsav gyartasaval kapcsolatos kerdeseidre nem tudom a valaszt. Ha
valoban erdekelnek ennek a kerdesnek a reszletei, akkor javaslom Michael
Behe honlapjat (errol mar irtam), illetve a vele valo kapcsolatfelvetelt.
Mint molekularis biologus bizonyara minden kerdesedre kielegito valaszt tud
adni. Egyebirant az o konyvenek (Darwin' Black Box) ez a konkluzioja: "A
huszadik szazadban sokkhataskent ert bennunket a felfedezes, hogy a
tudomanyos megfigyelesek fenyeben az elet alapveto mechanizmusait nem lehet
a termeszetes kivalasztodasnak tulajdonitani, kovetkezeskeppen tervezes
eredmenyenek kell lenniuk. Am ezt a megrazkodtatast, a lehetosegekhez kepest
fel kell dolgoznunk, es tovabb kell lepnunk. Az iranyitas nelkuli evolucio
elmelete halott, a tudomany munkaja azonban folytatodik."
Behe konyvenek cimeben a "fekete doboz" kifejezes a sejtre vonatkozik.
Ugyanis Darwin idejen meg nem lattak bele a sejt aprolekos osszetetelebe.
Maga Darwin ezt irta: "Ha bizonyitani lehetne, hogy van olyan bonyolult
szerv, mely nem kepzodhetett szamos, egymast koveto, csekely modosulas
reven, akkor az en elmeletem feltetlenul megdolne." Behe ramutat, hogy
minden egyes sejt tele van ilyen egyszerusithetetlenul osszetett
szervecskekkel. Ki tudja, Darwin eloallt volna-e elmeletevel, ha tudataban
lett volna az elo szervezetek molekularis szintu bonyolultsaganak?

Udvozlettel: Isvara

En masban latom a dilemma legfobb okat. Minden piramisnak megvolt a
pontos tervezesi-epitesi-muszaki dokumentacioja, elkeszitettek a
gazdasagi elemzeseket, a leltarban megvolt az utolso ko meg gerenda
elszamolasa az alkalmazott energiaforrasokkal egyetemben. 
Aztan hogy mindezt biztonsagban es szakerto kezek kozott megorizzek az
utokornak, az egeszet elhelyeztek az alexandriai konyvtarban... 

Jano