Hollosi Information eXchange /HIX/
HIX KULTURA 111
Copyright (C) HIX
1996-10-26
Új cikk beküldése (a cikk tartalma az író felelőssége)
Megrendelés Lemondás
1 Re: Panorama zeneje (mind)  32 sor     (cikkei)
2 Pedanteriabol jelentik... (mind)  37 sor     (cikkei)
3 Palestrina, Lantos, Kolinda (mind)  21 sor     (cikkei)
4 Primitiv metrumu komolyzene? (mind)  68 sor     (cikkei)
5 4/4 (mind)  13 sor     (cikkei)
6 Zene (mind)  54 sor     (cikkei)
7 Deller (mind)  11 sor     (cikkei)
8 Poltergeist (mind)  14 sor     (cikkei)
9 Eljen a komolyzene!!! (mind)  127 sor     (cikkei)
10 Few good men (mind)  22 sor     (cikkei)

+ - Re: Panorama zeneje (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

>Nem tudja veletlenul valaki, hogy kinek a micsodaja volt az
>a zene, ami a regi Panorama focimben szerepelt? (Amelyikben ilyesmik
>voltak, hogy bacsi fulen be, aztan a szajan ki, meg miegymas...)
>Nekem az nagyon tetszett, es miota lecsereltek az uj, "kek" focimre
>meg jobban hianyolom.

Ha arra gondolsz, amire en gondolok most, akkor:

Tangerine Dream: Choronzon (az Exit c. albumukrol)

Teljesen veletlenul epp nemreg rendeltem meg ezt az albumot CD-n, 
valoszinuleg meg e heten meg is fog erkezni hozzam. Szerintem marhajo az egesz
album, nem csak ez az egy zene. Az Exit mar regebben is megvolt nekem, de csak
egy pocsek kazetta-masolaton. El nem tudod kepzelni, hogy megorultem neki,
amikor vegre eloszor hallottam az EGESZ zenet! Eleg sokaig vadasztam utana,
mig vegre egy baratom elmondta nekem, hogy ez egy Tangerine Dream szam, es
lemasolta nekem az albumot...

A zene egy rovid resze audio formatumban a Tangerine Dream hivatalos 
honlapjarol is letoltheto (igy legalabb ellenorizheted, hogy ugyanarrol 
beszelek-e, mint amire Te gondolsz ;) :

Tangerine Dream hivatalos honlapja:
   http://www.netstore.de/tadream/

Choronzon (from Exit, sokfele formatumban):
   http://www.netstore.de/tadream/samples/exit.html
_____________________________________________________________________________
LaLa (Imre Olajos, Jr.)      _/ean /\/\ichel _/arre  and  -=\/=- angelis  fan
WWW : http://homepage.interaccess.com/~lala                       |    |
Home:  (USA, Chicago suburbs -> GO BULLS!)    |_/\_|_/\_
~~ []/\() ~~~~~~~~~~~ "Music should be free." /Vangelis/ ~~~~~~~~  /~~\ /~~\
+ - Pedanteriabol jelentik... (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

"Zenekarban Bach legszivesebben bracsan jatszott, akarcsak Mozart" --
batorkodtam megjegyezni a KULTURA #110-ben, egy mellekmondat erejeig.
Varga Gyorgy ebben a rovid mondatban tobb kifogasolni valot talal.
C. P. E. Bach nyilvan hozzam hasonloan felreertette a helyzetet,
amikor 1774-ben ezt irta Forkelnek:

 "A legaprobb hibat is azonnal eszrevette ... mint a harmonia
  legnagyobb mestere es szakertoje, leginkabb bracsan szeretett 
  jatszani.  Ifjukoraban tisztan es athato hangon hegedult, es
  ilymodon tartotta egyutt a zenekart, eredmenyesebben, mint ha
  csembalon jatszott volna..."

Ezt 28 evvel kesobb Forkel a Bach-eletrajzban megismetli aprobb
variaciokkal:

 "Zenei osszejoveteleken, ahol kvartettek vagy nagyobb egyuttesek
  szamara irt zenemuveket adtak elo, es nem volt mas elfoglaltsaga,
  nagy orommel jatszotta a bracsa-szolamot.  Ezzel a hangszerrel
  mintegy a harmonia kozepen lehetett, korulveve a tobbi szolammal,
  es ilymodon me'g nagyobb elvezettel hallgathatta a muzsikat.  Ilyen
  osszejovetelek soran, gyakran kisert triokat es mas darabokat
  csembalon.  Ha jo kedve volt, es bizonyos volt abban, hogy az esetleg
  jelen levo zeneszerzonek nincs ellene kifogasa, szeretett ez tempore
  triot faragni a szamozott basszusbol, vagy kvartettet a harom
  kulon szolambol..."

Hogy Mozart a kvartettekben legszivesebben a bracsa-szolamot jatszotta,
ezt emlekezetem szerint David Blum interju-koteteben olvastam, ahol
Blum a Guarneri-kvartett tagjaival beszelget.  A konyv cime: "The Art of
Quartet Playing" -- roppant tanulsagos olvasmany (akarcsak Blum interju-
kotete Casals-szal).  Sajnos a peldanyomat evekkel ezelott konnyelmuen 
kolcsonadtam egy kivalo baratomnak, aki kolcson-konyvet elvbol nem ad
vissza, ugyhogy most hirteleneben nem tudok utananezni, mi lehetett az 
eredeti forras.

-----
Fencsik Gabor
+ - Palestrina, Lantos, Kolinda (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

> Giovanni Pierlugi da Palestrina. Hogy ?
>Csak nem rossz helyre tette az elado kislany ? Kozelebbrol megszemlelve
>egy kulonos hangzasu masik nevet fedeztem fel a boriton; Ivan Lantos.
>Ez csak nem a volt Kolindas Lantos Ivan ? Aki kint martadt Parozsban ?
>Fura...mit tudtok errol ? Sajnos ERRE nem volt 34000 liram...

De, o az. Erdekes felvetel, hallottam, mikozben keszult; ha jo tudom,
tavaly jott ki.

L I tervezett egy Kolinda nosztalgia-koncertet e ('96) juniusra (talan
Nantes-ba?). Mas vokalis muveken is dolgozik. 

A francia lemezboltok (FNAC, Virgin Megastore) meg mindig elol tartjak
a Kolinda CD-ket (az "igaziakat" es az ujabbakat - melyek egy resze
utolagos osszevagas, az utodzenekarbol - is).

Buszken fedeztem fel  legkozelebbi rokonaim legkozelebbi rokonanak
(na, ki az?) - aki velem nem rokon, de nevrokon (ez tkp nehezites...)
a nevet es fenykepet az egyiken. 

Udvozlettel	Gaal Tamas (nem biologus, nem USA)
+ - Primitiv metrumu komolyzene? (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Kedves  [Hungary],

Latom, itt is hitvita jelleget kezd olteni a dolog. Ebbe nem megyek 
bele; vagy beno magadtol a fejed lagya, vagy nem. Termeszetesen utobbi 
esetben sem leszel _semmivel_ sem alacsonyabbrendu leny, mint barki 
mas.

Csak azert irok, mert latom, nemi hianyossag mutatkozik nalad, ami a 
tenyek ismeretet illeti:

> Mig a komolyzenei muvek altalaban 4/4-ben vannak, itt olyan 
> ritmusvaltasokat csinalnak rendszeresen, amiket meg kovetni is nagy 
> szellemi erofeszites, pl. 3/4 utan 4/4, majd rogton egy valtas 19/16-
> ba (!), utana vissza 3/4-be.

A fenti elso megallapitas nagyjabol igaz a 18-19. szazad zenejere 
(bar a 3/4-et kifelejtetted). De kukkants mar bele mondjuk Bartok, 
Schoenberg vagy Stravinsky nemely kottajaba! Vagy John Bull 11/8-os 
csembalofantaziajaba, mely az 1640-es evekben keletkezett...

A 15-16. szazadi muvek pedig nincsenek sem 4/4-ben, sem 3/4-ben, sem 
semmifele metrumban. (Utemvonalakat sem hasznaltak akkoriban.) Minden 
egyes szolamnak megvan a sajat kulon ritmusa-luktetese, amely 
kizarolag az illeto szolam belso logikajabol szarmazik s valtozik 
pillanatrol pillanatra, s ezek osszessege adja a mu folyamatosan 
arado, mindenfele metrumba beszorithatatlan egeszet.

Am ha igazi ritmikai "hot stuff"-ra vagy kivancsi, hallgass egy keves 
Ars Subtilior zenet! Vedd meg peldaul a Huelgas Ensemble "Music from 
the Court of King Janus at Nicosia, 1374-1432" c. CD-jet (Sony 
Vivarte). Inditsd el *barmelyik* szamot, pecezz ki magadnak 
*egyetlen* szolamot, s probald meg lekottazni _csak_ a ritmusat! 
Miutan masfel oraig hiaba probalkoztal, gondold vegig megegyszer, amit 
fentebb irtal.

Az Ars Subtilior repertoar manapsag gyakorlatilag eloadhatatlan. A 
Huelgas Ensemble dicseretes erofesziteseket tesz - es a vegeredmeny 
azert elvezheto -, am a tempo szembetunoen lassu, az igazan razos 
dolgokat pedig hangszereken jatsszak - holott eredetileg ez _tisztan_ 
vokalis (!) anyag, s meg dobkiseret sem volt :), ami termeszetesen 
nagyon megkonnyitette volna (s manapsag megkonnyiti) a tobbiek dolgat.

Te jottel itt egy nagy dobassal, hogy aszongya: 19/16. Jo. Ime egy 
"metrumjelzes" a nicosiai keziratbol: "ad ottava in dupla epitrita". 
Na, hogy teccik? (Ez egyebkent 7/3-ot jelent (vegyuk eszre, hogy a 
nevezo *nem* 2 hatvanya!!!!!), de hogy ez hogy jon ki, annak 
reszletezesetol most eltekintek.)

Es ne feledd, hogy melyik korszakban jarunk: a 14. szazad vege - 15. 
szazad eleje!

Szoval, ha lehetne... mint korabban mondtam, a _tenyeket_ ne hagyjuk 
mar _teljesen_ figyelmen kivul, amikor lesajnalunk valamit... Kosz.

> Tortenetesen 40 oldal a kottaja...

Ez valami modon ertekmero?

Varga Gyorgy

PS Csak halkan kerdezem - s ez messze tulmutat kettonk eszmecserejen
-: ha te lesajnalod a technot, en miert ne sajnalhatnam le a te 
"konnyuzenedet"? Felre ne erts: nem teszem, de ez elvi kerdes: van 
valamifele abszolut ertekrend? A techno meg Lagzi Lajcsi az 
_biztosan_ vacak, mondjuk - na de mi a helyzet a tobbivel?

PPS Tobbeknek: a patikus szonatat :) meg a tobbit majd elmeselem 
valamikor, most mennem kell. Hiv a kotelesseg. :-(
+ - 4/4 (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Tisztelt Papua!

Vegtelenul sajnalom, hogy Neked zenehez ertelmezo szotart kell 
hasznalni. A konnyu -es komolyzenei hatarok vitajaba nem akarok 
belemenni, mivel a zenenek velemenyem szerint ez a fajta tipizalasa nem letezik
. 
Mindenesetre sejtem, hogy Te mit ertesz konnyu vagy komoly zenen. 
Ennek fenyeben le kell szogeznem, hogy a komoly zenenek nem 
kifejezett specifikuma a 4/4-es utembeosztas. Ez egy vegtelen nagy 
baromsag.

Udv:
       Sancho
+ - Zene (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Sziasztok!

A konnyuzene/komolyzene temaban eleg sokan nyilvanitottak
velemenyt, eleg sokfelekeppen. Altalaban ugy tunik, hogy
egyetertes van abban, hogy a komolyzene az valami olyasmi,
ami jobbara a multban volt, most minden konnyuzene, es hogy
a konnyuzene legaltalanosabb jellemzoje a zenei igenytelenseg.

Velemenyem szerint ez nem kortol, es nem mufajoktol fugg. A
komolyzene es a konnyuzene kozt a kulonbseget az a cel jelenti,
amely letrehozza az adott zenet.

A komolyzene ugyanis muveszet. Ez csak akkor jelent valamit, ha
tudjuk definialni a muveszetet. Az altalam legelfogadhatobb
(kellokeppen tag) definicio az irodalomtanaromtol szarmazik, aki
szerint a muveszet attol muveszet, hogy megprobal elmondani valamit
(minel tobbet) az emberrol es a vilagrol. Ezek szerint minden zene,
amely AKAR mondani valamit az emberrol es a vilagrol, komolyzene.
Ez egyben azt is jelenti, hogy a zene komolysagat nem a hangszerek
es a szolamok szama, nem a ritmus bonyolultsaga es nem a harmoniak
kifinomultsaga adja. A zene milyenseget a kozolni kivant tartalom
hatarozza meg, ha valamit harom hanggal lehet a legjobban elmondani,
akkor harom hangnal tobbet hasznalni bun. Harom hang persze ritkan
eleg. Legalabbis instrumentalis zenenel. De itt vannak meg a szovegek
is. Ha a szovegek kellokeppen tartalmasak, a zene szerepe masodlagossa
valik, de nem jelentektelenne. Itt a funkcioja a szoveg tartalmanak
a tamogatasa, alatamasztasa. Ha egy zene elmondhatja magarol, hogy
a fentieknek megfelel, akkor mufajtol, kortol es hangszerektol fuggetlenul
komolyzene.

Ami pedig a konnyuzenet illeti, annak kortol fuggetlenul egyetlen celja
a szorakoztatas. Jellemzoen konnyuzene minden korban a tanczene, persze akkor,
ha maga a tanc nem muveszetkent funkcional ("komolytanc" es "konnyutanc").
Mivel a konnyuzenet is a cellal definialtam, egyertelmuen kimondhato, hogy
a konnyuzene nem feltetlenul igenytelen zeneileg, sot tobbnyire nem is az.
Csak masert van.

A harmadik a popzene. Ezt a legegyszerubb definialni. A popzene az, amit
tomegek hallgatnak. Ez pillanatnyilag azt jelenti, hogy popzene minden, ami
az MTV-n lathato-hallhato. Ha holnaptol az MTV Mozartot jatszik, akkor
Mozart is popzene. Az emberek pedig legalabb annyira szeretnek, mint
a Coco Jambot. Az emberek ilyenek.

Es akkor a techno. Sajat definicioim alapjan nem zarhato ki, hogy ebben
a mufajban is letezzen komolyzene. A valosag azonban kizarja. A szoveg
es a zene egyforman es hallatlanul igenytelen. Ezt meg azok sem tagadjak,
akik ezt csinaljak.  Ez viszont nem jelenti azt, hogy a techno hallgatasa
minositene. A legtobb dohanyos annak ellenere dohanyzik, hogy tisztaban
van a dohanyzas karos hatasaival. Ha viszont valaki a techno egyeduralko-
dova valasarol beszel, vagy minden idok legjobb zenejenek nevezi az olyan,
mintha valaki a dohanyzast nevezne meg a hosszu elet titkakent. Ez komoly-
talan.

Acsai Gabor
+ - Deller (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Koszonom a valaszokat. Mindenkitol (Toth A., Gyorgy Ur, Varga Gy.)
olyan valaszta kaptam, amilyet vartam. Most eppen a Purcell:
Olinda c. Deller-CD hallgatom, nagyon tetszik, bar Varga Gy.
fenntartasait is kisse el todom fogdni. 

Azert jo lenne, ha ezt a zongora-ugyet tisztaznatok.
Ti. hogyha a zongora tovabb fejlodik akkor nem lehetne
eljatszani....meg hogy egy mai Steinway-en
nem lehet LvB utasitasit betartva jatszani...

Feri
+ - Poltergeist (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Szioka...

Ha jol tudom, Hansruedi Giger tervei alapjan keszult ez a nem eppen rozsaszinu
alomkepekkel tarkitott film, de meg Giger albumokon kivul nem tul sokszor 
talalkoztam a hirevel.

Nem latta veletlenul valaki?,... erdemes-e uldozni, vagy toroljem ki az
emlekezetembol?...

Elore is koszi... :)
- y -;)

Post Scriptum:
Es utolag is a Kepujsag-soundtrack talalgatast... :)
+ - Eljen a komolyzene!!! (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

>Felado :  [Hungary]
>
>Es ha mar a mentegetozeseknel tartunk: Gyorgy Ur, te se haragudj,
>kerlek! Eljen a komolyzene!!! :-))) Szoval, az az erzesem, hogy ha
>vegeter a tudomanyod, akkor elkezdesz talalgatni, es en ezt nem birom
>megallni szo nelkul. De a hiba nyilvan bennem van.

Bizonyos pontokon valoban veget er a tudomanyom, de en ugy tudom, hogy 
kesobb. Szerintem nem talalgatasokrol van szo. Legfeljebb pontatlan tudas-
rol. Persze a vegeredmenyt tekinteve ez is rossz. Ha pedig a velemenyemet 
fejtem ki, az pedig szorosan veve nem tudomany kerdese.
Meg mindig nem ertem, hogy mibol gondoltad azt, hogy en pocskondiazom a 
regi mestereket.

>Egyebkent ha a zongora "fejlodese" tovabb folyik, akkor nemsokara
>Bartok hegedu-zongora szonatait sem lehet eljatszani. Ezt majd eccer
>talan megmagyarazom.

Ha az idezojel arra utal, hogy elsosorban valtozast ertesz alatta, es nem 
feltetlenul minosegi javulast, akkor egyetertunk (azidezojel tekinteteben). 
Egyebkent miert ne valtozna.

>Felado :  [Hungary]
>
>  Rogton mondok. Mindenekelott egy kis kiigazitas magam irant is: a helyzet
>tisztazasa erdekeben megneztem a "konnyuzene" szot az ertelmezo szotarban.
>Valami olyasmi all benne, hogy "hallgataskor kulonosebb elmelyulest nem
>igenylo, szorakoztato zene." Namost ezek alapjan a konnyuzenevel kapcsolatban
>leginkabb Gyorgy Urnak adok igazat, aki ugy, ahogy van, lesajnalta a
>komolyzenevel szemben. Es igaza is van, ha igenyes kikapcsolodast keresunk,
>es szigoruan csak azt vesszuk konnyuzenenek, ami ebbe a definicioba belefer.

Koszonom. Varga Gyorgynek: ezt eltalalgattam.

>            ... a komolyzenei muvek altalaban 4/4-ben vannak, 
meg 2/4, 3/4, 5/4, 3/8, 6/8, 7/8, etc...
>                                                              itt olyan
>ritmusvaltasokat csinalnak rendszeresen, amiket meg kovetni is nagy szellemi
>erofeszites, pl. 3/4 utan 4/4, majd rogton egy valtas 19/16-ba (!), utana
>vissza 3/4-be.

Ehhez csak egy anakdotat meselnek el. (A szemelyek nem biztos, hogy megfelel-
nek a valosagnak!)
Karl Bhom megkerdezte egyszer Richard Strausst (o nemet volt, es semmi koze 
a becsi Strauss-familiahoz!), hogy a Salome c. operaban a Hetfatyoltancban 
miert alkalmaz olyan sok ritmusvaltast. 
 - Hja, nem Vagyok egy Wagner, hogy egy egesz operat megirjak 4/4-ben.
Ja, es egy masik adalek. Mozart Don Giovannijaban van egy jelenet, ahol 
harom reszre osztja a zenekart, es harom egymastol fuggetlen zenet jat-
szanak, mas-mas ritmusban, egyszerre, es megis harmonikus az egesz.

>                                      Tortenetesen 40 oldal a kottaja...

>           Herotom van a disszonans hangzataitol. Mindenesetre izles dolga.

Szereted a sort, tonikot, vagy olivabogyot? Ugye mindegyik keseru? Ha a sor 
csak keseru lenne, akkor senki nem inna.

>                                                    En a DT-nek harom albumat
>ket eve folyamatosan hallgatom, es meg mindig, minden alkalommal rengeteg
>ujat fedezek fol benne. Ez ezzel nem vagyok egyedul, ha esetleg az IQ-m felol
>lenne ketseged... :-)

Meg megvaltozhat a velemenyed.

>  Nem erdekes, hogy milyen vegzettseged van, nekem is meg csak alakul. Amit
>meg a nagy tobbsegrol irtam, azt arra alapozom, hogy sok komolyzeneert
>rajongo ember nem ismeri a tobbi zenei mufajt, es a sok, valoban altalanosan
>alacsony szinvonal miatt egy kalap ala vesz mindent, igy elsiklik a figyelme
>a ritkan, de ottlevo kiemelkedo eloadok folott.

Latod, te pontosan ugy altalanositottal, ahogyan gondoltad, hogy en altala-
nositok. Szerintem, kiemelkedo(bb) eloado meg csak van, de kiemelkedo(bb) 
zeneszerzo mar nem nagyon. A vegzettseg ezen a listan valoban nem szamit, 
de aki ert a temahoz (jobban, mint en) az megis csak jobban el tudna 
magyarazni.

>A stilus nagyobbik reszet sajnos valoban nem tartom ertekesnek, de
>helyenkent hihetetlen hangszeres virtuozitas, es bizony magasfoku zenei
>kepzettseg is elofordul. A Metallica erre szerintem egy jo pelda.

Kerlek ne sertodj meg, de Lagzi Lajcsinak is magasfoku a zenei kepzettsege. 
Ennek ellenere lehetnek tenylegesen jobbak is koztuk. Nekem a gimnaziumban 
a padtarsam "metalos" volt. De igenyesebb. (Kepzelj el ket olyan padtarsat - 
negy even kersztul ultunk egymas mellett -, akik kozul az egyik heavy metalt, 
a masik komolyzenet hallgatott a walkmenjen orosz ora kereteben!) Igy azert 
van nemi ralatasom a metalra. A fo bajom az, hogy nagyon agressziv a hangzas 
es ugye nomen est omen.

>Ertekesnek tartom a zenejuket, foleg azota, amiota megjelent egy uj CD,
>Apocalyptica - plays Metallica cimmel. Az Apocalyptica negy tehetseges
>finn csellista zenetanulo, akik nehany Metallica-szamot dolgoztak fel, es
>csellon jatsszak, ami onmagaban is igen szep teljesitmeny. Ezen a CD-n
>teljesen mas, leginkabb komolyzeneben megszokott hangzassal eloadott
>muzsika van, meg is mutattam nehany, komolyzenerajongo ismerosomnek. Igen
>erdekes volt latni az arcukat, amikor megtudtak, hogy egy vadallat metal
>banda szamait hallottak! :-))))

A hangszerelestol nem valtozik meg mege a zene. Ugyhogy nem tartom indo-
koltnak a "foleg azota" kitetelt. Lehet, hogy en is meglepodtem volna. 
De ez csak annak tudhato be, hogy egy mu ertekesseget, vagy ertekesseget 
konkret esetben nem tudim megitelni teljes biztonsaggal, ezert nalam 
okosabbkra hagyatkozom.

>  Lehet, nem ismerek minden komolyzenei eloadot, csakhat... En mar elfogult
>lettem a DT-vel szemben, mert felfogni sem nagyon tudom, hogy ember olyanra
>kepes lehet, amit ok muvelnek. Ahany komolyzenei - egyebkent nagyon jo -
>eloadomveszt hallottam-lattam, csak a toredeke kozelitette meg a DT-t.

Ezt a kijelentest tudjuk be az elfogultsagodank. Tovabbra sem hiszem el, 
hogy maradektalanul igazad lenne. Masfelol a virtuozitas nem minden. 
Pl. Lisztnek sokszor a szemere vetettek, hogy csak virtouz.

>  Ebben valoban sok az igazsag. Pusztan csak arra szerettem volna
>ramutatni, hogy nem szabad elzarni az utat mas dolgok elol, 

Nem is lehet.

>                                                             mert akkor
>esetleg csak kesobb (15-16) eves koraban fogja megtapasztalni a masik
>oldalt, es tobbet er, ha elotte sikerul ezt belenevelni. 

Ezen leszek.

Minden jot:

Gyorgy Ur
+ - Few good men (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

>To: 
>From: 
>Subject: Few good men
>
> 
>Hi Dezso!
> 
>Olvastam amit a Time to kill-rol es a Courage under fire-rol irtal.Nagyon
erdekes volt.Foleg azert mert nalunk meg nem jatszak oket.Talan majd
decemberben.Nagyon jo,hogy most olvashattam roluk egy fuggetlen velemenyt.
> 
>Teljesen egyetertek azzal amit a Few good men-rol irtal.Viszont azzal
nem,hogy Tom Cruise jobban jatszik a Rain Man-ben mint Dustin Hoffman
(latod,vitat provokaltal:-)).Egyszeruen azert,mert a ket szerep nem
hasonlithato ossze. Egyebkent a Tom Cruise filmek legnagyobb baja altalaban
az,hogy tulsagosan Tom Cruise centrikusak.
>
>Balazs
>
>Ui:Latta mar valaki a Ments meg uram-ot(Dead man walking)?
> 
>

AGYKONTROLL ALLAT AUTO AZSIA BUDAPEST CODER DOSZ FELVIDEK FILM FILOZOFIA FORUM GURU HANG HIPHOP HIRDETES HIRMONDO HIXDVD HUDOM HUNGARY JATEK KEP KONYHA KONYV KORNYESZ KUKKER KULTURA LINUX MAGELLAN MAHAL MOBIL MOKA MOZAIK NARANCS NARANCS1 NY NYELV OTTHON OTTHONKA PARA RANDI REJTVENY SCM SPORT SZABAD SZALON TANC TIPP TUDOMANY UK UTAZAS UTLEVEL VITA WEBMESTER WINDOWS